Megmenekül a sportcsarnok, egyelőre nem kerül rá lakat

A városvezetés és a Sportiskola ugyan még 2009-ben aláírt egy szerződést, amiben rögzítették, hogy az iskolák a csarnokban és a szomszédos tornateremben tartott testnevelésórákért használati díjat fizetnek. A szerződéshez azonban eddig nem párosult pénzalap. Az iskolaigazgatók sem vitatták a követelés jogosságát, de pénz nélkül képtelenek voltak fizetni.

Az épületeket működtető Sportiskola tevékenységét komolyan megnehezítette az elvárt, de ki nem fizetett összegek hiánya, de az oktatási minisztériumtól, illetve a tanfelügyelőségtől kapott finanszírozásnak köszönhetően nem merült fel a sportcsarnok bezárásának gondolata. Ez így volt az idei tanévkezdésig. Ekkor már a Sportiskola abba a helyzetbe került, hogy a megszorítások, és a kötelező személyzetleépítés miatt gyakorlatilag működésképtelen lett a csarnok.

A múlt tanévben még tizenhét, idén ősztől azonban már csak tizenhárom személy alkotja az intézmény teljes személyzetét. Maradt tizenkét címzetes tanár és egy könyvelő. Az iskola le kellett mondjon a csarnok és sportpályák adminisztrátorának, takarítónőjének és kazánfűtőjének alkalmazásáról, valamint a sportolók szállítását biztosító kisbusz sofőrének állása is megszűnt. Őket az iskolakezdés óta a csarnokot bérlő amatőr csapatok által fizetett bérekből fizették, de  most már ezt sem tudják biztosítani – közölte Jánosi Béla iskolaigazgató.

Az a veszély fenyegetett, hogy a tevékenység egy részét fel kell számolni. Mivel a csarnok fenntartása jelenti a legnagyobb költséget (2009-ben ez százezer lejt tett ki), erre került volna lakat. A tanács döntése után ez a veszély elhárult. Az iskolák költségvetését összesen 16 200 lejjel emelték meg, ami megfelel a sportcsarok és a tornaterem használati díjának, a testnevelésórák idejére. Ebből megoldható egy kazánfűtő és egy takarítónő bérezése, valamint a rezsiköltségek egy részének kifizetése. A költségek ezután a használat függvényében részarányosan oszlanak. A Salamon Ernő Gimnázium 29, a Sfântu Nicolae Líceum 20, a Gépgyártóipari Iskolaközpont pedig 2 százalékot finanszíroz a sportlétesítmények fenntartásából. A maradék ötven százalékot továbbra is a Sportiskola teremti elő.

Jelenleg a délelőtti és koradélutáni órákban folyamatosan testnevelésórák zajlanak a csarnokban és a tornateremben, délután a sportiskolás csapatok és sportolók edzései zajlanak, este pedig amatőr együttesek használják a termeket teremfoci- és kosárlabda-edzésekre és mérkőzésekre. Összességében mintegy 1000 gyermek és fiatal számára teremtenek sportolási, mozgási lehetőséget.

Jánosi Béla szerint a tanácsi döntés – ami lényegében a korábbi szerződés érvényesítését jelenti – megmentette a sportcsarnok működését. A jóváhagyott pénzösszeg elég arra, hogy 2010-ben zavartalanul folyhasson a tevékenység. Ugyanakkor figyelmeztet, hogy a város jövő évi költségvetésébe szintén bele kell foglalni a terembérlési keretet, mert enélkül ismét a bezárás fenyegetheti Gyergyószentmiklós egyik legfontosabb sportlétesítményét.