Megduplázódott a cégfeloszlatások száma Székelyföldön

Ebben a kategóriában tapasztalható a legnagyobb növekedés mindhárom megyében és országos viszonylatban is. A cégfelfüggesztések – amit akkor választanak, ha átmenetileg szüneteltetni szeretnék a vállalkozás tevékenységét – számában jóval kisebb növekedés látszik.

Felfüggesztések, cégtörlések

• Hargita megyében 37 vállalkozás függesztette fel tevékenységét az év első hónapjában, az egy évvel ezelőtti 25-höz képest,

• Maros megyében 49 (tavaly januárban 32),

• Kovászna megyében pedig 17 (tavaly januárban 18).

• Országszerte 2046, a tavalyi 1706-hoz képest.

Ami pedig a vállalkozások végleges megszüntetési folyamatának a végét, azaz a cégtörléseket illeti, ez a szám országos viszonylatban majdnem változatlan maradt – 2025 januárjában 6327, 2026 januárjában 6312 –,

• Hargita megyében 117-re nőtt az egy évvel korábbi 96-hoz képest,

• Maros megyében a tavalyi 182-höz képest 178-ra csökkent,

• Kovászna megyében pedig szintén nőtt, 62-re, a tavalyi 46-hoz viszonyítva.

Balási Csaba: ez várható volt

„Sajnos, ezt előre lehetett tudni. Ott ahol a gazdaságélénkítő programok helyett megszorítások jönnek, ott ahol fenyegetik a vállalkozót, ott a vállalkozó meggondolja, hogy ilyen körülmények között még akar-e vállalkozni.

– véleményezte a cégfeloszlatások januári számát megkeresésünkre Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki néhány hónapja legalább 30 százalékos növekedést valószínűsített idénre a megszűnő cégek számát illetően.

Hozzáfűzte viszont azt is, a pontos képalkotás érdekében fontos a statisztikai adatokon túl azt is megvizsgálni, hogy mekkora cégek azok, amelyeket feloszlattak januárban, mekkora üzleti forgalmat valósítottak meg és hány alkalmazottjuk volt.

Sajnos, pang a gazdaság, a vállalkozásoknak jóval rosszabbul megy, mint tavaly, és miközben a piacnak az ingatlan- és ipari beruházások révén kellene fejlődnie,

– emlékeztetett a megyei kereskedelmi és iparkamara vezetője.

Eközben tavaly a profit- és az osztalékadót 10-ről 16 százalékra növelte a kormány, a kis- és közepes vállalkozások jó részének az adója is 16 százalékra nőtt a korábbi 1–3 százalékos, forgalom utáni adó helyett, ami mind megnehezíti a cégek működtetését.

A bürokráciai pedig elviselhetetlen mértékűre nőtt, folytatta Balási Csaba, azt az intézkedést említve példaként, amely értelmében a vállalkozásoknak minden munkapontjuk esetében külön adószámmal kell rendelkezzenek.

A „nagytőkét viszont ezek az intézkedések nem érintették”, így felmerül benne a kérdés, hogy a kormány és a politikum kinek az érdekeit képviseli, fűzte hozzá.

Ugyanakkor azt is nehezményezte, hogy miközben

addig a versenyszférában – ott ahol ezeket a pénzeket kitermelik – a cégek, mint amilyen a sajátja is, a minimálbérnél alig tudnak többet adni az alkalmazottaknak a gazdasági helyzet miatt.

„Itt gyakorlatilag nem lesz más a helyzet, tehát az elkövetkező egy-két évben nem úgy nézem, hogy megváltozik a helyzet” – fogalmazott a piaci környezettel kapcsolatban, az Országos Cégbíróság adataival kapcsolatban azt is megemlítve, hogy a tapasztalatok szerint végül az átmenetileg felfüggesztett cégek nagy részét is végleg megszüntetik.