Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:37

Luca Niculescu: várhatóan január elsejétől indexáljuk a nyugdíjakat

21:15

Visszatért a Fitódban járó medve, Parajdon is láttak egyet

21:10

Fekete Péntek: okosabbnak kell lenni, mint a kereskedők

21:01

Két győzelemmel tért haza Eperjesről a GYHK U20-as csapata

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Két településen láttak medvét a hétvégén

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Több megyére is kiterjesztették a légi riasztást Romániában, lezárták Iași megye légterét

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Előzetesben marad a csíkdánfalvi halálos gázolás elkövetője

Zöld utat kapott a Dracula Park Transylvania, megvan az építkezési engedély

Szemétdíj: szinte vakon repülünk

Hálapénzkérés a székelyföldi kórházakban: jelentős különbségeket mutatnak a betegek visszajelzései

Vadállatnak nézhette a nőt, halálos lövést adott le rá egy férfi

Tar Gyöngyi: a román nyelvű kérdés félreértése okozhatja a rossz Hargita megyei eredményt a hálapénzt illetően

Még nem kapták meg a tudományos bizottság „pecsétjét” az iskolai nyáltesztek

Az egészségügy csak olyan módszerekkel dolgozik, amelyek megbízhatóak és pontosak, ezért nem az egészségügy végzi az iskolai nyálteszteket

Fotó: Haáz Vince

Az egészségügynek nincs köze az iskolai nyáltesztekhez, nem is az egészségügyi hatóságok találták ki azt, hogy hetente kétszer nyálmintából végzett tesztekkel kell bizonyítani, hogy a tanulók és tanáraik elkapták-e a koronavírust vagy sem. Ezek a tesztek Romániában még nincsenek az illetékes egészségügyi hatóságok által elfogadva, azonban nem teljesen haszontalanok – véli Tar Gyöngyi, a Hargita megyei egészségügyi igazgatóság vezetője.

Hajnal Csilla

2022. január 03., 22:052022. január 03., 22:05

2022. január 04., 10:542022. január 04., 10:54

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A decemberben elején bevezetett iskolai nyálteszteket nem az egészségügyi hatóságok ügykezelik, azonban

lehet haszna minden intézkedésnek, amit a koronavírusos esetek felderítésére használnak, feltéve, ha nem félrevezetők

– fogalmazta meg lapunknak Tar Gyöngyi, a Hargita megyei egészségügyi igazgatóság vezetője. Hargita megyében az elmúlt hetekben

még egyetlen pozitív esetet sem mutattak ki a nyáltesztek, amely akár azért is lehet, mert nem végzik el rendesen a szülők, csak lejelentik a negatív eredményt, ugyanis nem tudja ellenőrizni senki ezt a folyamatot

– vélekedett.

korábban írtuk

Újabb nyálteszteket vásárolnak az iskoláknak

Várhatóan a téli szünet utáni első két hétben nem lesz elegendő nyálteszt a tanulók, a tanárok és az oktatásban dolgozók számára. A hatóságok ugyanis most terveznek még 55,5 millió nyáltesztet vásárolni.

A tudományos bizottság elfogadására vár

Országos szinten azonban nagy arányban fordult elő álpozitív eredmény a nyálból vett minták alapján – Maros megyében például két héttel ezelőtt kilenc pozitív nyáltesztet jelentettek, ebből hármat igazolt vissza a laboratóriumi tesztelés. Kérdésünkre, hogy miért fordulhat ez elő, Tar Gyöngyi elmagyarázta:

azért sincsenek ezek a tesztek „validálva”, azaz elfogadva, mert nem elég biztos az eredményük.

„Ahhoz, hogy egy gyógyászati eszközt elfogadottnak tekintsen az egészségügy, tudományos bizottságoknak kell leellenőrizniük ezeket az eszközöket. Minden országnak, vagy akár az Európai Uniónak is van ilyen hatósága, amelyek ellenőrzik, bevizsgálják ezeket az eszközöket.

A bevizsgálási folyamat pontosan erről szól, hogy hány álpozitív, hány álnegatív teszt van, mennyire megbízható az eredmény. Ennek a vizsgálati folyamatnak a nyomán, ami a megbízhatóságát és pontosságát értékeli egy eszköznek, vagy ráteszi a pecsétjét a tudományos bizottság, vagy nem, azaz vagy elfogadják, »validálják« ezt, vagy nem

– részletezte a folyamatot Tar Gyöngyi. Mint hozzátette, eleinte a gyorstesztek sem voltak elfogadva, mára azonban elismerik azok eredményeit is. Ezeket ugyanis folyton vizsgálják, és lehetséges, hogy tökéletesítik a módszert. Ha egyből nem sikerül, az nem azt jelenti, hogy soha nem lesz elfogadva, hiszen a cégek általában pontosítanak a módszereken, újragondolják, bevezetnek újabb szűréseket, és pontosabb tesztekkel térnek vissza a folyamatba.

Jelen pillanatban a nyáltesztek nem kapták még meg az illetékes tudományos bizottságnak az elfogadását, az egészségügyi hatóságok pedig nem dolgozhatnak olyan módszerekkel, amelyek nincsenek a bevizsgáló hatóságok által fémjelezve, elfogadva

– tudtuk meg.

Veszélyesebbek az álnegatív tesztek

Az álpozitív teszt mindig kisebb veszélyt jelent járványügyi szempontból, mint az álnegatív, mert az álpozitívat gyorsan lehet tisztázni, hiszen kötelező a PCR-ellenőrzés.

Járványtani szempontból az álpozitív teszt nem katasztrófa, hiszen jobb megijedni egy kicsit, mint elszalasztani egy pozitív esetet úgy, hogy álnegatív jön ki. Ezek a gyerekek megbetegíthetik az idősebb családtagokat, akiknél nagyobb a veszély, ha elkapják a koronavírust, de akár még a gyerekekre nézve is lehet veszélyes, hiszen az intenzíven vannak gyerekek is, akiknek semmilyen társbetegségük nincs.

Nem mondható el tehát az, hogy betegség-felderítő tevékenységként nincs jó hatása, feltéve ha tényleg felderíti a rejtve maradt eseteket, hogy megelőzzük ezáltal a gócok kialakulását. Nyilván minden, ami iránt kétségek merülnek fel, az tisztázást kíván, az egészségügy pedig olyan módszerekkel dolgozik, amelyek megbízhatóak és pontosak, ezért nem az egészségügy végzi ezeket a teszteket.

Ezek a tesztek tehát orvosi diagnózis szempontjából nem számítanak; nem orvosi vizsgálatok, hanem csak szűrővizsgálatok

– fogalmazott Tar Gyöngyi.