Fanyarul hozzáteszem: nem ez az első kudarcunk, amit a nagycsapat kapcsán elszenvedtünk. Utalok például arra, amikor évekkel ezelőtt azért nem tudtunk feljutni a harmadosztályba, mert kikaptunk Ludastól; vagy gondoljunk az AFC Harman elleni utolsó perces lidércnyomásra. Szóval voltak keserű szezonzáróink a mostanin túl is.

– Edzőváltás is történt a „nagyoknál”.

– Azt már többször is elmondtam, hogy kölcsönös megegyezéssel váltunk el Suciu Valentin edzőtől, akinek a szerződése nyáron egyébként is lejárt volna. Ezúttal is megköszönöm neki mindazt, amit Csíkszeredáért tett, viszont ennek kapcsán nyitnék egy zárójelt: ismét szembesültem azzal a problémával, ami engem a román futballban nagyon idegesít: ez a felelősség kérdése. Szinte ugyanazok az emberek, közösségek (városvezetők, szurkolók, időnként játékosok, igazgatótanácsi tagok, stb.) támadtak meg azért, mert nem hosszabbítottuk meg a lejárt szerződést az edzővel, mint akik a négy évből (amíg Suciu volt a nagycsapat edzője) háromban engem nyaggattak, hogy váltsuk le azonnal Suciut. Akkor mindig azt feleltem: nincs amiért leváltanom egy olyan edzőt, aki a szerződésben vállaltakat teljesíti. Jelen esetben viszont nem teljesültek a vállaltak, a mivel a feltételeket mi megadtuk, ezért ki kell mondani, hogy igen, ezért az edző, a stábja és a játékosok a felelősek.

Hozzáteszem:

Összességében azzal vigasztaljuk magunkat – és ezzel talán a szurkolóink is egyetértenek –, hogy azért jobb hetediknek lenni a másodosztályban, mint másodiknak lenni a harmadosztályban, vagy elsőnek a megyei bajnokságban.

– Pihenés következik a csapatnál, a vezetőségnek azonban a következő idényre kell készülnie.

– Kezdjük az edzővel: Dican Ferenc megbízott trénernek június 30-án jár le a rövid távú szerződése, azt azonban szóban már meghosszabbítottuk – hamarosan írásban is megtesszük.

A csapat nagy vonalakban maradni fog, konkrétumot most még nem akarok mondani, mert több játékosunkra is érkezett ajánlat. Itt jut eszembe:

Ez egy kis tapasz a sebre.

Ahogy sürgőssé vált a kollégiumi és az akadémiai épület, akkor erre kértünk támogatást; utána, a felnőttcsapatra gondolva, kértünk pénzt a most épülő szemközti létesítményre. Itt ugyanakkor megemlítem, hogy a barkácsáruház mögötti füves edzőpályák építése bebizonyította, mennyire nehéz manapság Csíkszeredában építkezni, ugyanis nagyon drágák a telkek. Ott lesz három pályánk, emellett

Hangsúlyozom, nem sportolóknak lesz kialakítva, hanem a lakosságnak. Az egész beruházás júliusban ér véget.

Abba a hisztériába viszont, hogy kék-sárgára festjük az arcunkat, továbbra se megyünk be, mert nem hiszem, hogy az ilyen jellegű állásfoglalásokat bele kell lopni a labdarúgásba.