Marosvásárhelyre érkezik a francia „magyar”

Fotó: illusztráció

Bernard Le Calloc'h, a magyarság, a székelység francia kutatója Marosvásárhelyre érkezik, hogy átvegye a Székely Nemzeti Tanács Gábor Áron-díját. A tudós, történész, kutató a tavalyi ünnepségen nem tudott részt venni, de július 3-án, szombaton 11 órától előadást is tart életútjáról és arról, hogy mit tudnak Franciaországban Kőrösi Csoma Sándorról és a székelyekről.

Gáspár Botond

2010. június 15., 11:442010. június 15., 11:44

Fotó: illusztráció

„A hat évtizednyi magyarságszolgálat engem is magyarrá tett”– vallja az idén 85 éves Bernard Le Calloc\'h (fotó, Kézdivásárhelyen) földrajztudós, a magyarság talán legnagyobb nem magyar kutatója, aki július 3-án, szombaton 11 órától a marosvásárhelyi Deus Providebit házban veszi át az SZNT Gábor Áron-díját. Gazda József laudációja után az érdeklődők meghallgathatják a francia tudós előadását életútjáról és arról, hogy mit tudnak Franciaországban Kőrösi Csoma Sándorról és a székelyekről.

A Francia Finnugor Társaság alelnöke, az ugyancsak francia Földrajzi- és Ázsiai Társaságoknak a vezetőségi-, valamint a Francia Írószövetségnek a tagját azért tüntette ki az SZNT, mert „a tudomány egy rendkívüli személyisége ő” (Csetri Elek). A kolozsvári tudós egyetemi tanár szerint: „Ritka ugyanis a tudománytörténetben az olyan valaki, aki szinte egész tevékenységét lényegében egyetlen nagy tudós életművének feltárására szenteli. Különösen, hogy a tudós nem is az ő etnikai közösségének a tagja. Mert Bernard Le Calloc\'h a gall föld szülötte, és egész tevékenységének igazi célja és értelme a magyar Kőrösi Csoma Sándor életútjának és tudományos tevékenységének a vizsgálata és széleskörű bemutatása.”

A francia tudós majdnem 300 cikket, tanulmányt és öt könyvet írt Kőrösiről, emellett további öt műben fejtegeti II. Rákóczi Ferenc, az erdélyi szombatosok és az unitáriusok történelmét.

„A magyarság iránti vonzalommal – saját bevallása szerint – egykori tanára, Sauvageot professzor, a nagy francia–magyar szótár szerkesztője oltotta be, így került a háború után Gödöllőre, ahol a gimnáziumban francia nyelvet tanít, majd a budapesti francia nagykövetség diplomatájaként dolgozott tovább a negyvenes évek végén. Ekkor fedezte fel Kőrösi Csoma Sándor nevét. »Feltűnt – emlékezik –, hogy szinte nincs város vagy falu, ahol Kőrösi Csoma Sándor utca ne lenne. És intézmények, iskolák viselik az ő nevét«. Ki lehet ő? Így kezdett kutatni utána, s élete utóbbi 30 esztendejét kezdetben az ő, majd a magyarság – sokszor francia összefüggésbe helyezett – kutatására szentelte. Elindult egy nyomon, majd – azután »ez olyan volt, úgy fejlődött, mint a hólabda. Az egyik kortársnál olvastam egy pár kis adatot, ami Csomára vonatkozik, de ez az adat elég volt ahhoz, hogy még egy másik könyvben is találjak valamit, aztán tovább, tovább, tovább« – vallotta egy beszélgetésünkkor” – írja laudációjában Gazda Árpád.

Fotó: illusztráció

Az 1925. november 2-án Le Havre-ben született Bernard Le Calloc\'h idén mentora, Aurélien Sauvageot (1897–1988) életútjáról, munkásságáról írt tanulmányt négy (magyar, francia, észt, finn) nyelven.