A hosszú távban való gondolkodást kellene elsajátítania Vásárhelynek Kolozsvártól a szakértő szerint
Fotó: Boda L. Gergely
Sokat tanulhatna Marosvásárhely Kolozsvártól a városfejlesztés tekintetében – véli Farkas András, a PONT Csoport vezetője, aki szerint a Maros-parti megyeszékhelyen elsősorban hosszú távú, integrált tervezésre lenne szükség.
2017. június 20., 14:512017. június 20., 14:51
Nagymértékben függ az önkormányzat attitűdjétől egy város és térségének fejlődése – véli Farkas András, a PONT Csoport civil társulás társalapító-vezetője, amely egyebek mellett a Kolozsvár Európa Ifjúsági Főváros 2015 projektet megpályázta és koordinálta, ugyanakkor az erdélyi kastélyok értékmentésével is foglalkozik. A Marosvásárhelyen született, egy ideje Kolozsváron élő szakemberrel arra próbáltunk válaszokat keresni, mi lehet az oka annak, hogy a Maros-parti város, noha előnyös földrajzi elhelyezkedéssel rendelkezik, mégsem tudta ezt a potenciált hasznosítani az elmúlt 20–30 évben, és több szempontból is
Vásárhely így gyakorlatilag a folyamatosan fejlődő és bővülő gazdasági és turisztikai pólusok, régióközpontok között találja magát. Farkas András úgy vélte: Marosvásárhelynek vízióra lenne szüksége ahhoz, hogy elinduljon a hosszú távú és érzékelhető fejlődés útján. Az elmúlt időszakban főként Kolozsvár erősítette meg jelentősen pozícióját, az pedig már csak amolyan hab a tortán, hogy tavaly a marosvásárhelyi nemzetközi repülőtér bezárta kapuit a menetrend szerinti személyszállítás tekintetében, így a kincses város nemzetközi légi összeköttetés szempontjából is „szintet lépett”.
Farkas András lapcsaládunknak úgy nyilatkozott: Marosvásárhelyhez képest Kolozsvár azért indult eleve előnyösebb helyzetből, mert régóta akadémiai városnak számít, ennek pedig jelentős a hatása az iparra és a gazdaságra nézve is. „Marosvásárhely erre az imidzsre vajmi keveset épít, csak az orvosi és az egészségügyhöz kapcsolódó szakterületen áll jól” – magyarázta. Szerinte az is rendkívül fontos, hogy az önkormányzat miként viszonyul a társadalmi kérdésekhez, a helyi döntéshozók mennyire támogatják a civil szférát, a polgári kezdeményezéseket, amelyek által rendezvényeket, eseményeket, konferenciákat, találkozókat szerveznek, ezzel pedig pénzt generálnak. „Kolozsváron az elmúlt két évben folyamatosan 20 százalék feletti a turisztikai növekedés, éppen ezeknek köszönhetően” – érvelt a PONT Csoport vezetője.
Fotó: Boda L. Gergely
A szakember kifejtette, Marosvásárhely helyzetének és lehetőségeinek átlátására komoly komparatív elemzésre lenne szükség, amely rávilágítana arra, hogy miben tud a város más, jobb lenni a többi településnél. A két megyeszékhely repülőtere közötti versengés kapcsán úgy nyilatkozott: a vállalkozásoknak inkább arra kellene törekedniük, hogy kiegészítsék egymást, ne konkuráljanak, hiszen Európában is számos példa van arra, hogy egy-egy település és légi kikötője között 100–150 kilométert kell megtenniük az utasoknak. Farkas szerint ugyanakkor
„Ami pedig kirívóan hiányzik Vásárhelyen, az a városbranding, a pozicionálás, amelynek során nemcsak magának a városnak az elvárt helyét, hanem Erdélyben, Romániában elfoglalt szerepét is meg kell tervezni. Elengedhetetlen egy vízió, hogy mit akarunk elérni mondjuk 10–15 éven belül, a rövidtávú terveket mind ennek kell alárendelni” – részletezte. Farkas András Bécset hozta fel példaként, ahol már a kilencvenes években eldöntötték, hogy 20 éven belül a világ egyik legélhetőbb városa akarnak lenni, „ez akkoriban futurisztikusan hangzott”, de mára sikerült elérniük. A PONT Csoport vezetője szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy
mint a Víkendtelep vagy a Somostető fejlesztését, amelyek szerinte nemigen szolgálják a szállodaipart, hiszen a turisták még mindig csak áthaladóban időznek a városban. Farkas hangsúlyozta: az integrált gondolkodás elindítása sosem késő, de minél tovább várnak vele, annál nagyobb hátrányt kell ledolgozni.
Fotó: Boda L. Gergely
Kolozsvár kapcsán a szakértő kiemelte, a környező megyeszékhelyekről a főutak mind a kincses városba vezetnek, tehát a gazdasági elszívó hatás eleve adott, de az egyetemi közeg miatt a humán tőke is odavándorol. „Én is ide jöttem egyetemre, meg sem fordult a fejemben, hogy Marosvásárhelyen tanuljak tovább. De a fiatalok nem áttelepedés céljával mennek egyetemre, tehát megfelelő munkahely, életszínvonal, társadalmi élet hiányában hajlamosak a hazatérésre tanulmányaik befejeztével, ezen pedig lehetne javítani.
– szögezte le Farkas András.
Idén június 2-tól szeptember 11-éig 21 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, 20 megerősített és egy valószínűsíthető esetet jegyeztek – közölte hétfőn az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Bekérették a külügyminisztériumba szombaton a bukaresti orosz nagykövetet, miután az ukrán célpontok ellen szeptember 13-án indított támadás során egy orosz drón behatolt Románia légterébe.
A hajnali szeizmikus mozgás után újabb, ezúttal a Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt vasárnap 14 óra 39 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A határhoz közeli ukrajnai célpontokat ért eddigi orosz dróntámadások több mint 50 százaléka során hullottak dróndarabok román területre – közölte vasárnap az Agerpres kérdésére a védelmi minisztérium.
Döntő hatása lesz a diaszpóra szavazatainak a szeptember 28-i moldovai parlamenti választásokon a Moldovai Köztársaság jövőjére és Románia biztonságára – állapította meg vasárnap egy Facebook-bejegyzésben Traian Băsescu.
Három személy került 24 órás őrizetbe a halálos áldozattal járó szombati craiovai tömegverekedés résztvevői közül. Az ügyészség az előzetes letartóztatásukat indítványozza a Dolj megyei törvényszéknek – számolt be vasárnap a Dolj megyei rendőrség.
Hidegfront éri el nyugat felől az országot vasárnap, záporokra, zivatarokra kell számítani, egyes régiókban a szél is felerősödik – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat figyelmeztető előrejelzéséből.
A koalícióban nem született semmilyen döntés az alapélelmiszerek kereskedelmi árréséről – közölte szombat este a Facebook-oldalán Adrian Câciu, aki szerint a kormányszóvivő nyilvános bocsánatkéréssel tartozik a téves tájékoztatásért.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt csütörtökön 2 óra 22 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Nem kell aggódni, itt vannak, csak épp a streamingplatformok inkább az új produkcióikat ajánlják. De mi van akkor, ha egy régi, kedvenc sorozatunkat néznénk újra Netflixen? Akkor bizony sokszor csalódás érhet.
szóljon hozzá!