Zászlót avattak a nyárádszeredai reformátusok

Isten keres bennünket, magyarokat is, hogy visszafordítson a rossz útról, hogy öntudatra ébresszen és életet adjon – hangsúlyozta szószéki beszédében Székely Endre lelkipásztor. Minket az tarthat meg, ha meglátjuk hibáinkat, ha Istentől várjuk a megbocsátást. Fogjuk meg hát egymás kezét, legyünk jobbak, mert együtt többet érünk, mint amennyien vagyunk.

Az ünnepi alkalomból a magyarországi Szövérfi Ferenc elkészíttette a református gyülekezet címeres zászlaját. Mint elmondta, 1943-ban született, de a háború poklában másfél évesen Magyarországra került. Édeasanyja nyárádszeredai születésű volt, ezért ezzel a gesztussal őrá és a nyárádmenti székely ősökre is emlékszik. Az emlékszalagot Kacsó Adél zászlóanya, vallástanár kötötte fel, a lobogót Székely Endre áldotta meg, majd az adományozó átnyújtotta a gondnoknak és az ifjúságnak, hogy őrizze és továbbadja azt.

A háromosztatú címerpajzs felső részén az anyaszentegyházat jelképező, fiait saját vérével tápláló pelikán és a székelységre utaló Nap és Hold látható két fenyőfa társaságában, ami a megmaradást, a jövőbe tekintést jelképezi. A második mezőben nyitott Biblia, rajta szablya, ez Bocskaira, a bibliás és szablyás fejedelemre utal, ugyanúgy mint a harmadik mezőben látható, Bocskai címerében szereplő, nyíllal átlőtt fejű oroszlán is. A zászlót a székelyeket és magyarokat jelképező piros-kék címerfogazat keretezi.

Címerek és méltatások

Az ünnepség a fejedelem szobránál folytatódott, ahol koszorút helyezett el a Bocskai Társaság, Gál Gergely magyar országgyűlési képviselő és a református gyülekezet, majd a helyi Bocsaki Dalkar énekelt.

Ezt követően a gyülekezet Bocskai termében Okos Márton kalotaszegi közíró nyitotta meg Pécsi L. Dániel Címerekkel írt történelem című kiállítását. Pécsi első címerét 1998-ban készítette egy kalotaszegi közösségnek, de azóta márt több int százötvenet készített egyházaknak, településeknek, önkormányzatoknak, de az elszakított magyar területek címereit is megtervezte. Ehhez a művész csak annyit tett hozzá félig viccesen, hogy sem tankjai, sem bankjai, sem biztosítótársaságai nincsenek, de sikerült egyesítenie a Kárpát-medencét.

Bocskai történelmi személyiségét, vitézi tetteit méltatta előadásában Sárkány Viola, a Bocskai Társaság elnöke, aki szerint ha minden évszázad megszülte volna a maga Bocskai Istvánját, nem jutottunk volna el Trianonig. Bocskai életének utolsó szakaszát és uralkodását az határozta meg, hogy „egy árva nemzet sorsát bízta rám az Isten, és a haza elől nem futhatok el”.

Az ünnepség egészét a Dinnyés József daltulajdonos, zeneszerző által kobzon kísért középkori dalok és zsoltárok színesítették, majd a program végén az erdőszentgyörgyi Antal-házaspár Tinódi Lantos Sebestyén és Balassi Bálint dalaiból adott elő.

Feladatunk van a világban

Az ünnepségen jelenlevő Gál Gergely, az Országgyűlés tagja rövid beszédében kifejtette: nemzetünknek sajátos karaktere és küldetése van a világban. A magyarságnak az elmúlt évszázadokban igen erős igazságérzete alakult ki, ezért is voltak történelmünkben szabadságharcok, amelyek sosem a káoszkeltésért, hanem az igazságért és az elnyomás ellen törtek ki. Ezek közül egyik legnagyszerűbb és legkorábbi épp a Bocskai vezette szabadságharc volt. Ma már nem kell vérünkkel harcolnunk az igazságunkért, de a 21. században is van feladatunk: hogy megmutassuk Európának és a világnak, hogy múltunkra s hitünkre szüksége van. Ebben ki kell tartania minden magyarnak az anyaország határain kívül és belül – fogalmazott a politikus.