Fotó: Boda L. Gergely
Tavaly egy német világjáró Európa legromantikusabb sétányának nevezte a marosvásárhelyi Vársétányt, amely a város utolsó ilyen jellegű zöldövezete, itt található az utolsó összefüggő fasor. A szakemberek védetté nyilvánítását javasolják. A város polgármestere viszont kivágatná a száz éves fákat, mert szerinte balesetveszélyesek. A tájépítők azonban úgy vélik, ritka érték birtokában van általuk a város, nem elpusztításukért, hanem megóvásukért kellene cselekedni.
2015. március 13., 13:512015. március 13., 13:51
Míg a város polgármesterének nem tetszik a Vársétány, és a lakosság támogatását kéri tervének megvalósításában, a száz éves fák kivágatásában, a környezetvédők, a tájépítő szakemberek arra figyelmeztetnek, ritka érték birtokában van a város, és nem a megszüntetéséért, de a megőrzéséért és karbantartásért kellene cselekedni. Dorin Florea arról beszélt a legutóbbi sajtótájékoztatóján, hogy szeretné rendbehozatni a Vársétányt, kivágatni az öreg fákat, amelyek veszélyeztetik az emberek épségét, valamint a ott parkoló gépkocsikat, ezen kívül sok madarat, varjút vonzanak a lombkoronáik, amelyek „haszontalanok és sokat szemetelnek”. A száz éves fák helyébe vagy platánokat, vagy valamilyen kisebb fákat ültetne az elöljáró. Mindezt nyilvános vitán szeretné a lakossággal megbeszélni, a civil szervezetektől nem vár semmit, azokban már nem bízik, mert nemhogy támogatnák, de akadályozzák a munkájában – hangsúlyozta a város megválasztott vezetője.
A kertészmérnökök lehetnek jó szakemberek, de tájépítészre van szükség, ahhoz, hogy a városképet, a zöldövezeteket alakítsa, esztétikailag is megfelelő szempontokat figyelemben tartva – fogalmazott Kentelky Endre, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa, a kertészmérnöki szak tájépítészet programfelelőse. Szerinte ha laikusként fog hozzá valaki a zöldövezetek átalakításához, fakivágáshoz, lombkoronametszéshez, annak nem lehet jó vége. A Vársétánnyal kapcsolatosan a szakember elmondta, egy átfogó tanulmányra volna szükség, amely több szempont szerint mérlegelhetné a helyzetet. Mivel a nyugati ostorfákat még Bernády György polgármestersége idején ültették, érzelmileg is kötődik a vásárhelyi magyarság a sétányhoz. Ugyanakkor fontos a zöldfelület szempontja is, az, hogy milyen értéket képvisel a fasor a város életében, valamint az, hogy mennyibe kerül e növények fenntartása, ápolása. Mindezeket mérlegelve lehetne dönteni arról is, hogy ha a megőrzést választja, van-e anyagi lehetősége erre a városnak. Marosvásárhelyen nincs zöldövezetekkel foglalkozó tájépítész, akinek más a meglátása, a szakmai felkészültsége, aki összességében másként tekint a környezetre, mint mondjuk egy, szakmailag ugyancsak jól felkészült kertészmérnök. Kentelky szakmai véleménye az, hogy ezt a nagyon ritka, sajátos jellegű sétányt őrizni kellene, nem megszüntetni.
A sétány és környékének védetté nyilvánítását több mint egy évvel ezelőtt kezdeményezte Szakács László, a Rodhodendron Környezetvédő Szervezet elnöke, a városi fakivágásokat elbíráló bizottság tagja és Szilágyi Zoltán kertészmérnök. „Jó állapotban vannak a fák, kezelésükre egy külön projekt elkészítését javasoltuk, és annak a Fakopp nevű gépezetnek a beszerzését, amely egyfajta röntgent készít a fák állapotáról” – ismertette az elképzelést Szakács László a városi RMDSZ csütörtöki sajtótájékoztatóján. A javaslat védetté nyilváníttatná a Vársétányt, különleges bánásmódban részesítené a fákat, amelyek közül a fasebészetnek nevezett módszerrel még a rossz állapotban levőket is meg lehetne menteni. A komputertomográfhoz hasonlítható készülék magyar találmány, öt-hat ezer euróba kerül, amit a városnak kellene megvásárolnia. Amennyiben ezt a polgármesteri hivatal nem teszi meg, megpróbálják a civil szervezetek önerőből, illetve pályázati forrásokból beszerezni, mondta Kovács Róbert Zoltán, a városi RMDSZ szervezési alelnöke, a megyei hegyimentő szolgálat vezetője, aki elkötelezett környezetvédő.
A törvény szerint a műemlékektől száz méteres környezetben nem szabad új létesítményeket építeni, sem kereskedelmi bódékat, sem gépkocsiparkolót – hívta fel a figyelmet Peti András, a városi szervezet elnöke. A marosvásárhelyi alpolgármester elmondta, a Vársétány érdekében nyilvános vitát szervez a közeljövőben a városháza, lehetőséget nyújtva a város lakosságának, az ott lakóknak, hogy kinyilvánítsák véleményüket, ezért jó lenne, ha az eseményen minél többen részt vennének. Az alpolgármester a Székelyhon érdeklődésére elmondta, a Vársétányon lebontották a játszóteret, de nem gépkocsiparkolót építenek a helyébe, hanem egy teret alakítanak ki, ahol a különféle kulturális rendezvényeket, művészeti fesztiválokat tartják majd. A játszótér pedig a várfalakon belül kap helyet. Ezek a munkálatok még a várfelújtás részét képezik.
A marossárpataki gyermekotthon működését májusban felfüggesztették, de a felújítás még nem kezdődhetett el. A bent maradt lakók elhelyezése folyamatban van, és további támogatók jelentkezését várják, hogy elkezdjék az ingatlanok korszerűsítését.
Ötödik alkalommal szervezik meg a Street Festivalt Marosvásárhelyen. Zene, tánc, sport, tűzzsonglőrök, népszerű előadók várják testközelbe a marosvásárhelyieket egész hétvégén.
Felvételit hirdet a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem, ahol szeptember elsején indul a beiratkozás, és szeptember 9-én kezdődnek a vizsgák.
A szerkesztőségünkbe is elküldött román nyelvű közlemény szerint Magyar Péter a hétvégén részt vesz a Maros megyei Nagyadorjánban megszervezett Közösségi Párbeszéd Táborban.
2027 második felére tehermentesítheti Marosszentgyörgyöt a tehergépkocsi-forgalomtól a Koronka–Jedd–Nagyernye terelőút – ezt a választ kapta Sófalvi Szabolcs polgármester, akivel a községben zajló többi beruházásról is beszélgettünk.
Százkilencven marosvásárhelyi lépcsőház lakói kérték, hogy vehessenek részt a hőszigetelési programban és országos vagy uniós pénzalapokból váljon energiahatékonyabbá otthonuk. A sorrendet a városi tanácsülésen szavazták meg csütörtökön.
Nem volt akkora felhőszakadás, mint két hónappal ezelőtt, mégsem vált be a pár napja kialakított vezetékrendszer Parajdon. A szakemberek újra megnövekedett sókoncentrációra számítanak a Kis-Küküllő vizében a következő napokban.
Nyílt levélben kéri a marosvásárhelyi RMDSZ az orvosi egyetem rektorától, hogy a nemrég megnyílt egyetemi gyógyszertárban biztosítsák a magyar feliratokat és a magyar nyelven beszélő alkalmazottakat.
A mezőgazdasági támogatások iránti kérelmek száma csökkent, a bejelentett földterületek viszont növekedtek – ez mutatja jól, hogy egyre több földterületet vonnak össze Maros megyében. Idén több mint 21 ezer gazda kért APIA-s támogatást.
Bolti eladókat, szakácsokat és -segédeket, építkezésben jártas szakembereket és biztonsági őröket keresnek a Maros megyei cégek, a legfrissebb adatok szerint. Az idén végzett fiatalok közül 128-an jelentkeztek be hivatalosan álláskeresőként.
szóljon hozzá!