Védetté nyilvánítanák az utolsó összefüggő marosvásárhelyi fasort

Míg a város polgármesterének nem tetszik a Vársétány, és a lakosság támogatását kéri tervének megvalósításában, a száz éves fák kivágatásában, a környezetvédők, a tájépítő szakemberek arra figyelmeztetnek, ritka érték birtokában van a város, és nem a megszüntetéséért, de a megőrzéséért és karbantartásért kellene cselekedni. Dorin Florea arról beszélt a legutóbbi sajtótájékoztatóján, hogy szeretné rendbehozatni a Vársétányt, kivágatni az öreg fákat, amelyek veszélyeztetik az emberek épségét, valamint a ott parkoló gépkocsikat, ezen kívül sok madarat, varjút vonzanak a lombkoronáik, amelyek „haszontalanok és sokat szemetelnek”. A száz éves fák helyébe vagy platánokat, vagy valamilyen kisebb fákat ültetne az elöljáró. Mindezt nyilvános vitán szeretné a lakossággal megbeszélni, a civil szervezetektől nem vár semmit, azokban már nem bízik, mert nemhogy támogatnák, de akadályozzák a munkájában – hangsúlyozta a város megválasztott vezetője.

A kertészmérnökök lehetnek jó szakemberek, de tájépítészre van szükség, ahhoz, hogy a városképet, a zöldövezeteket alakítsa, esztétikailag is megfelelő szempontokat figyelemben tartva – fogalmazott Kentelky Endre, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa, a kertészmérnöki szak tájépítészet programfelelőse. Szerinte ha laikusként fog hozzá valaki a zöldövezetek átalakításához, fakivágáshoz, lombkoronametszéshez, annak nem lehet jó vége. A Vársétánnyal kapcsolatosan a szakember elmondta, egy átfogó tanulmányra volna szükség, amely több szempont szerint mérlegelhetné a helyzetet. Mivel a nyugati ostorfákat még Bernády György polgármestersége idején ültették, érzelmileg is kötődik a vásárhelyi magyarság a sétányhoz. Ugyanakkor fontos a zöldfelület szempontja is, az, hogy milyen értéket képvisel a fasor a város életében, valamint az, hogy mennyibe kerül e növények fenntartása, ápolása. Mindezeket mérlegelve lehetne dönteni arról is, hogy ha a megőrzést választja, van-e anyagi lehetősége erre a városnak. Marosvásárhelyen nincs zöldövezetekkel foglalkozó tájépítész, akinek más a meglátása, a szakmai felkészültsége, aki összességében másként tekint a környezetre, mint mondjuk egy, szakmailag ugyancsak jól felkészült kertészmérnök. Kentelky szakmai véleménye az, hogy ezt a nagyon ritka, sajátos jellegű sétányt őrizni kellene, nem megszüntetni.

A sétány és környékének védetté nyilvánítását több mint egy évvel ezelőtt kezdeményezte Szakács László, a Rodhodendron Környezetvédő Szervezet elnöke, a városi fakivágásokat elbíráló bizottság tagja és Szilágyi Zoltán kertészmérnök. „Jó állapotban vannak a fák, kezelésükre egy külön projekt elkészítését javasoltuk, és annak a Fakopp nevű gépezetnek a beszerzését, amely egyfajta röntgent készít a fák állapotáról” – ismertette az elképzelést Szakács László a városi RMDSZ csütörtöki sajtótájékoztatóján. A javaslat védetté nyilváníttatná a Vársétányt, különleges bánásmódban részesítené a fákat, amelyek közül a fasebészetnek nevezett módszerrel még a rossz állapotban levőket is meg lehetne menteni. A komputertomográfhoz hasonlítható készülék magyar találmány, öt-hat ezer euróba kerül, amit a városnak kellene megvásárolnia. Amennyiben ezt a polgármesteri hivatal nem teszi meg, megpróbálják a civil szervezetek önerőből, illetve pályázati forrásokból beszerezni, mondta Kovács Róbert Zoltán, a városi RMDSZ szervezési alelnöke, a megyei hegyimentő szolgálat vezetője, aki elkötelezett környezetvédő.

A törvény szerint a műemlékektől száz méteres környezetben nem szabad új létesítményeket építeni, sem kereskedelmi bódékat, sem gépkocsiparkolót – hívta fel a figyelmet Peti András, a városi szervezet elnöke. A marosvásárhelyi alpolgármester elmondta, a Vársétány érdekében nyilvános vitát szervez a közeljövőben a városháza, lehetőséget nyújtva a város lakosságának, az ott lakóknak, hogy kinyilvánítsák véleményüket, ezért jó lenne, ha az eseményen minél többen részt vennének. Az alpolgármester a Székelyhon érdeklődésére elmondta, a Vársétányon lebontották a játszóteret, de nem gépkocsiparkolót építenek a helyébe, hanem egy teret alakítanak ki, ahol a különféle kulturális rendezvényeket, művészeti fesztiválokat tartják majd. A játszótér pedig a várfalakon belül kap helyet. Ezek a munkálatok még a várfelújtás részét képezik.