Vásárhelyen is csak úgy lebegnének a vízen

Régi elképzelését készül megvalósítani Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester: a közeljövőben sós vizű medencét létesítene a Víkendtelepen. Személyes tanácsadója, Claudiu Maior lapunknak elmondta, egyelőre nem tudni pontosan, honnan származna a só. Elvileg három változat is szóba jöhet: vezetéken lehetne hozni a sós vizet a szomszédos Marosszentgyörgyről, a helyszínen lefúrni és sós vizet keresni, vagy a sót kamionokkal hozatni a parajdi bányából. „Mi a második megoldás felé hajlunk, de amennyiben az túl drágának bizonyul, a harmadik mellett döntünk” – latolgatta a három változat esélyeit Maior, hozzátéve, hogy a választást a hatástanulmány eredményének függvényében hoznák meg. Claudiu Maior jó esélyt lát arra, hogy a medence megépítésére a jövő évi költségvetésből különítsenek el pénzt. A városvezető ugyanis azt szeretné, ha a 2017-es idénynyitóra már elkészülne az új létesítmény.

Dorin Florea már bő tíz évvel ezelőtt is azt hangoztatta, hogy a közkedvelt strandkomplexum egy sós vizű medence meg egy aquapark nélkül nem teljes. A polgármester Szentgyörgy irányába szerette volna bővíteni a Víkendtelepet, azonban a bejelentése következtében az ingatlankupecek hirtelenjében felvásárolták a szomszédos telkeket. Amint Ioan Cârcu, a Víkendtelep igazgatója magyarázta, a jelenlegi elképzelés szerint az újabb medencét a strand területére, a lebontott pionírház helyén, a ponyvával fedett olimpiai medence közelében alakítanák ki. A sós vizet sem hoznák Marosszentgyörgyről, hisz annak felhasználási jogával az Apolló strandot kiépítő Benţa-fivérek rendelkeznek. Ráadásul a több kilométeres távolság sem elhanyagolandó tényező. Másrészt a geológiai tanulmányok alapján biztossá vált, hogy Vásárhely alatt is található só. Erről főként a város és a szomszédos nagyközség között elcsordogáló patak vize is tanúskodik. Egyébként Marosvásárhely ötven kilométeres körzetében számos sós vizű fürdő működik. A marosszentgyörgyin kívül ilyen például a szovátai, a parajdi, a báznai, az idecsi vagy a görgénysóaknai. Vidéki feredők működtek hajdanán Szászrégen környékén is, de más, Felső-Maros menti falu alatt is jelentős sótartalék található.

A marosvásárhelyi önkormányzat a parajdi só beszerzésének lehetőségét sem veti el. Erdélyben a legtöbb wellnessközpont ugyanis „import” sótömbökből gazdálkodik, amelyek gyógyhatása az édes vízben való feloldás után azonos a föld mélyéről feltörő sós vizével. Mint ismert, a sós vízben való – napi legfeljebb harminc perces – fürdőzést elsősorban a reumatikus betegségekben szenvedőknek ajánlják, de jó vesekő esetén és vesegörcsökre, bőrfekélyek kezelésére, kisebb égések esetén, krónikus orrnyálkahártya-gyulladás, a bedugult orr tüneteinek enyhítésére, torokfájásra, száraz ekcéma és hajhullás kezelésére is.

Claudiu Maior szerint a Víkendtelep kínálatának növelése rendkívül időszerűvé vált, hisz a mintegy negyven hektáron elterülő, hét kisebb és nagyobb medencével rendelkező strandot egyre többen látogatják. Idényben átlagban naponta mintegy nyolcezren váltanak jegyet, hétvégeken a fürdőzők száma olykor a tizenötezret is eléri. A hűsölni vágyók egy része a szomszédos megyékből érkezik. A Víkendtelep és a Somostető – az állatkerttel együtt – a város legnépszerűbb szabadidőközpontjává nőtte ki magát.