Újabb mandátumot kapott a MOGYE élén Leonard Azamfirei

Fotó: Boda L. Gergely

Az országban elsőként a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) fordult elő, hogy a rektor kilétéről nem szavazással, hanem dossziéversennyel döntöttek. Egyetlen jelölt volt, az eddig is tisztségben levő Leonard Azamfirei.

Gáspár Botond

2016. március 10., 16:472016. március 10., 16:47

Egyedül a funkciót az elmúlt négy évben is betöltő Leonard Azamfirei (fotó) nyújtotta be iratcsomóját a február 1. és 5. közötti időszakban a MOGYE rektori tisztségéért. A bizottságnak tehát arról kellett döntenie: megfelel-e a kritériumoknak vagy sem. A módszer premiernek számít Romániában – több neves nyugati egyetemen már rég ez a bevett szokás –, eddig ugyanis mindenhol az egyetemek oktatói szavaztak a rektor kilétéről. A dossziéversenyt március 7-én, hétfőn tartották, az eseményen részt vett a bizottság összes – tizenhat – tagja, közöttük két volt tanügyminiszter, többek között: Ecaterina Andronescu, Sorin Mihai Cîmpeanu vagy Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke, a budapesti Semmelweis Egyetem professzora.

A felsőoktatási intézmény honlapja szerint a bizottság döntésének értelmében a nyilvános verseny eredményeként Azamfirei betöltheti a MOGYE rektori tisztségét.

A március 9-ei, szerdai ülésén az egyetem szenátusa is hivatalosan tudomásul vette a kinevezést, így az iratcsomót elküldik Bukarestbe, ahol a tanügyminisztérium jóváhagyásával lép életbe a régi-új rektor újabb négyéves mandátuma. Február folyamán az intézmény választott tisztségviselői arról döntöttek, hogy a szenátus elnöki tisztségét Constantin Copotoiu töltse be, aki 28–24 arányban, két érvénytelenített voks mellett győzte le dr. Theodora Benedeket, akit a magyar tagozat is támogatott.

A MOGYE volt rektorhelyettese, Szilágyi Tibor a Vásárhelyi Hírlap érdeklődésére elmondta, a régi-új vezetők újraválasztása, illetve kinevezése azt vetíti előre, hogy a magyar tagozat létrehozásának ügye valószínűleg nem tolódik jobb irányba a közeljövőben. „Tudjuk, hogy a volt szenátusi elnök aktívan akadályozta a magyar tagozat létrejöttét. Újraválasztása arra utal, hogy a szenátus hozzáállása a problémánkhoz nem fog gyökeresen megváltozni” – vetítette előre Szilágyi.