Fotó: Boda L. Gergely
Öt év keresgélés után találták meg a marosszentgyörgyi ortodoxok azt a helyet, ahová felépíthetik új templomukat. Az építkezéshez szükséges összeg kilencven százalékban helyi adományokból gyűlt össze.
2013. október 17., 16:282013. október 17., 16:28
2013. október 17., 16:292013. október 17., 16:29
Marosszentgyörgy lakossága az utóbbi években rohamosan megnőtt: 7000 lakosról közel 10.000-re. A lakosságszaporulat 70-80 százaléka a román nemzetiségűeknek köszönhető. Jó tíz éve a lakosok közel 80 százaléka még magyar volt. Most szinte 46–46% a magyarok illetve románok aránya, a többi cigány. A románok szinte teljesen ortodox vallásúak. A felekezeti arányokat tekintve a legnépesebb a görögkeleti egyház, majdnem négyezer lélekkel.
„Az ortodox egyház belső törvénye szerint, ha 1000 főt meghaladja a hívek száma, akkor külön parókiát létesítenek. Mielőtt én polgármester lettem, kettéosztották a már 3000 lélek fölé duzzadt parókiát, a 2008-as év eleji ortodox püspökségi végzés alapján. A községet hosszában osztották ketté: Vásárhely felől a jobb oldali rész, ahol közel 2000 ortodox lakik, a régi parókiához tartozik, a bal oldali az újhoz. Itt többnyire azok laknak, több mint 1500-an, akik az utóbbi években költöztek be. Most Marosszentgyörgyön nagyon kicsi ortodox templom van ahhoz viszonyítva, mennyi a hívők száma, és nagyon kicsi temető” – világosított föl Sófalvi Sándor Szabolcs polgármester.
Rögtön megkezdődött a keresés templomépítésre megfelelő terület után, lehetőleg a központban. Az első hely, amit ajánlottak a hívők, egy elhúzódó per miatt nem volt alkalmas, a második helyszín a Szent-György szobor, a virágos park és a rengeteg vezeték miatt, a piac melletti területre európai uniós pályázatot nyertek előzőleg stb. Végül a gyulafehérvári ortodox püspök is telefonált ebben az ügyben. Sőt, az akkori prefektus asszonnyal kénytelen volt autóba ülni a község vezetője, és úgy végigjárni az ajánlott helyeket, és mindenütt tényekkel alátámasztani, hogy azok miért nem jók. Később egy helyi ortodox család ajánlott fel saját tulajdonából egy 17-18 áras területet a Wesselényi Erzsébet utcában, amiről végül kiderült, hogy húsz százaléka jogilag tisztázatlan.
„Ezután jött a javaslat több személy részéről, hogy a Kultúrház utcában, a kultúrotthon háta mögötti kis közterület megfelelhet erre a célra. A két ortodox parókia között volt feszült a helyzet, mert így a két templom túl közel lenne egymáshoz, alig 300-400 méterre, és ugyanazon az oldalon, nem a kettéosztás szerint. Az ortodoxok elmagyarázták az önkormányzati ülésen a helyzetüket: nem a magyarság ellen, nem területhódítás céljából építkeznének, hanem mert nagyon kicsi a templomuk, alig férnek benne. Olyan objektív tényeket soroltak föl, hogy a javaslatot a helyi önkormányzat is egyöntetűen elfogadta, annak ellenére, hogy a magyar képviselők többségben vannak a testületben. A 2012-es augusztusi helyi önkormányzati határozat alapján egy hétáras területet kapott koncesszióba a második ortodox parókia 49 évre” – mondta a polgármester.
Ugyanebben az utcában nagyon közel van a kiszemelt helyhez a Királyság terem, de a Jehova tanúi nem tudtak felmutatni semmilyen törvényes kifogást. A szóban forgó kis területet utcák veszik körül, közel van a kultúrotthonhoz, a szomszédoktól sem kellett beleegyezés. A megyei önkormányzat kiadta az összes szükséges engedélyt. Idén október 7-én a gyulafehérvári Irineu görögkeleti érsek elhelyezte, megszentelte és megkoszorúzta az új templom szegletkövét.
„Az ortodoxok soraiban amúgy is kritikus a hozzáállás, mert nem a központban kaptak helyet. Számukra azt válaszolom, hogy ez még mindig jobb, mint egy félreeső utcában. Azoknak a magyaroknak pedig, akik neheztelik a templomépítést, azt mondom, hogy én a törvényes kereteket betartottam. Mint jóérzésű polgármester, mint magyar ember, mint hívő helyesen jártunk el, nem generáltunk konfliktushelyzetet. Szívesen segítenénk a magyar felekezetűeknek is, hogy új templomokat építsenek, csak sajnos olyan nagy pénzhiánnyal küszködnek, hogy a meglévőket is elég nehezen tudják fenntartani. Az ortodox egyházak mindig kapnak állami támogatást. A mi esetünkben azt furcsállom, hogy egyáltalán nincsen állami támogatás, hanem a hívők gyűjtöttek. Csodálatra méltó, hogy milyen bőkezűen adják a pénzt templomépítésre. Még a szegény családok is. 90%-ban helyi adományokból épül fel ez a templom” – mutatott rá Sófalvi Sándor Szabolcs polgármester.
Bő két napos szünet után újraindult a vízszolgáltatás Dicsőszentmártonban. A jó hírt a város polgármestere jelentette be vasárnap este a közösségi oldalán.
Jelentősen csökken a Korond-patak vízének sótartalma az elmúlt időszakban – tájékoztat a Maros megyei vészhelyzeti bizottság, amely arról is beszámolt, hogy kiszedték a Kis-Küküllőből a döglött halakat és halivadékokat mentettek.
A vasárnap esti vízminták eredményei függvényében döntenek a dicsőszentmártoni vízüzem újraindításáról – nyilatkozta a Székelyhonnak vasárnap reggel Sipos Levente, az Aquaserv igazgatója.
Előbb a Korond-patak földfelszíni eltűnése számított a sóvidék leglátványosabb történésének, aztán megjelentek a bányafelszíni lyukak, majd nőttek és nőttek – határon innen és túl szinte mindenkit ez foglalkoztatott.
Továbbra is kritikus a helyzet a parajdi bányakatasztrófa miatt sóval szennyezett Kis-Küküllő vízgyűjtő területén, az illetékes hatóságok sürgősségi intézkedéseket hoznak a lakosság védelme és vízellátása érdekében – közölte pénteken a prefektúra.
Bizonytalan ideig vezetékes víz nélkül maradnak a dicsőszentmártoniak és a környékbeli települések lakói. Pénteken egy újabb település, Küküllőszéplak is központosított segítséget kért. Az illetékesek keresik a megoldásokat.
Felmérhetetlen károkat okozhatott a Kis-Küküllő élővilágában a tömény sós víz – a halpusztulás csak egyike ezeknek. Pénteken hálókat rögzítenek a folyón, amivel felfogják a haltetemeket. Az illetékesek nem tudják, mikor javulhat a helyzet.
Lezárták a víz-bevezetést a Kis-Küküllőből Gyulakutánál, így a vízmű jelenleg csak belső tartalékaiból működik. A következő órákban fokozatosan leáll a vízellátás Dicsőszentmártonban, valamint a környező településeken.
Elpusztult halakat láttak csütörtökön kora délután a Kis-Küküllőben Parajd után, Sóvárad, illetve Szováta környékén.
Felfüggesztik a vízellátást több Maros megyei településen. A lakosságnak ugyan biztosítanak vizet, de azt javasolják, hogy tartalékoljanak lehetőségük szerint.
szóljon hozzá!