
Fotó: Boda L. Gergely
Öt év keresgélés után találták meg a marosszentgyörgyi ortodoxok azt a helyet, ahová felépíthetik új templomukat. Az építkezéshez szükséges összeg kilencven százalékban helyi adományokból gyűlt össze.
2013. október 17., 16:282013. október 17., 16:28
2013. október 17., 16:292013. október 17., 16:29
Marosszentgyörgy lakossága az utóbbi években rohamosan megnőtt: 7000 lakosról közel 10.000-re. A lakosságszaporulat 70-80 százaléka a román nemzetiségűeknek köszönhető. Jó tíz éve a lakosok közel 80 százaléka még magyar volt. Most szinte 46–46% a magyarok illetve románok aránya, a többi cigány. A románok szinte teljesen ortodox vallásúak. A felekezeti arányokat tekintve a legnépesebb a görögkeleti egyház, majdnem négyezer lélekkel.
„Az ortodox egyház belső törvénye szerint, ha 1000 főt meghaladja a hívek száma, akkor külön parókiát létesítenek. Mielőtt én polgármester lettem, kettéosztották a már 3000 lélek fölé duzzadt parókiát, a 2008-as év eleji ortodox püspökségi végzés alapján. A községet hosszában osztották ketté: Vásárhely felől a jobb oldali rész, ahol közel 2000 ortodox lakik, a régi parókiához tartozik, a bal oldali az újhoz. Itt többnyire azok laknak, több mint 1500-an, akik az utóbbi években költöztek be. Most Marosszentgyörgyön nagyon kicsi ortodox templom van ahhoz viszonyítva, mennyi a hívők száma, és nagyon kicsi temető” – világosított föl Sófalvi Sándor Szabolcs polgármester.
Rögtön megkezdődött a keresés templomépítésre megfelelő terület után, lehetőleg a központban. Az első hely, amit ajánlottak a hívők, egy elhúzódó per miatt nem volt alkalmas, a második helyszín a Szent-György szobor, a virágos park és a rengeteg vezeték miatt, a piac melletti területre európai uniós pályázatot nyertek előzőleg stb. Végül a gyulafehérvári ortodox püspök is telefonált ebben az ügyben. Sőt, az akkori prefektus asszonnyal kénytelen volt autóba ülni a község vezetője, és úgy végigjárni az ajánlott helyeket, és mindenütt tényekkel alátámasztani, hogy azok miért nem jók. Később egy helyi ortodox család ajánlott fel saját tulajdonából egy 17-18 áras területet a Wesselényi Erzsébet utcában, amiről végül kiderült, hogy húsz százaléka jogilag tisztázatlan.
„Ezután jött a javaslat több személy részéről, hogy a Kultúrház utcában, a kultúrotthon háta mögötti kis közterület megfelelhet erre a célra. A két ortodox parókia között volt feszült a helyzet, mert így a két templom túl közel lenne egymáshoz, alig 300-400 méterre, és ugyanazon az oldalon, nem a kettéosztás szerint. Az ortodoxok elmagyarázták az önkormányzati ülésen a helyzetüket: nem a magyarság ellen, nem területhódítás céljából építkeznének, hanem mert nagyon kicsi a templomuk, alig férnek benne. Olyan objektív tényeket soroltak föl, hogy a javaslatot a helyi önkormányzat is egyöntetűen elfogadta, annak ellenére, hogy a magyar képviselők többségben vannak a testületben. A 2012-es augusztusi helyi önkormányzati határozat alapján egy hétáras területet kapott koncesszióba a második ortodox parókia 49 évre” – mondta a polgármester.
Ugyanebben az utcában nagyon közel van a kiszemelt helyhez a Királyság terem, de a Jehova tanúi nem tudtak felmutatni semmilyen törvényes kifogást. A szóban forgó kis területet utcák veszik körül, közel van a kultúrotthonhoz, a szomszédoktól sem kellett beleegyezés. A megyei önkormányzat kiadta az összes szükséges engedélyt. Idén október 7-én a gyulafehérvári Irineu görögkeleti érsek elhelyezte, megszentelte és megkoszorúzta az új templom szegletkövét.
„Az ortodoxok soraiban amúgy is kritikus a hozzáállás, mert nem a központban kaptak helyet. Számukra azt válaszolom, hogy ez még mindig jobb, mint egy félreeső utcában. Azoknak a magyaroknak pedig, akik neheztelik a templomépítést, azt mondom, hogy én a törvényes kereteket betartottam. Mint jóérzésű polgármester, mint magyar ember, mint hívő helyesen jártunk el, nem generáltunk konfliktushelyzetet. Szívesen segítenénk a magyar felekezetűeknek is, hogy új templomokat építsenek, csak sajnos olyan nagy pénzhiánnyal küszködnek, hogy a meglévőket is elég nehezen tudják fenntartani. Az ortodox egyházak mindig kapnak állami támogatást. A mi esetünkben azt furcsállom, hogy egyáltalán nincsen állami támogatás, hanem a hívők gyűjtöttek. Csodálatra méltó, hogy milyen bőkezűen adják a pénzt templomépítésre. Még a szegény családok is. 90%-ban helyi adományokból épül fel ez a templom” – mutatott rá Sófalvi Sándor Szabolcs polgármester.
A marosvásárhelyi képviselő-testület kedden reggel nem fogadta el a szemétszolgáltatási díjak több mint ötvenszázalékos emelésére vonatkozó határozattervezetet, visszautasítva az ilyen mértékű emelést. De ez nem jelenti azt, hogy nem drágul a díj.
Mintegy száz négyzetméteren pusztított a tűz egy asztalosműhelyben kedden hajnalban a Maros megyei Tokán, a helyszínre nagy erőkkel szálltak ki a tűzoltók.
Egy gabonával megrakott teherautó borult fel kedden kora reggel a Maros megyei Nagyernyén.
Segesvár saját kezébe szeretné venni a szemétszolgáltatást, mert elégedetlen a jelenlegi céggel és a kiszámlázott összegekkel. Az elmúlt napokban kisebb fennakadások voltak a szolgáltatásban.
Két személy megsérült abban a közúti balesetben, amely vasárnap késő este történt Marosvásárhelyen, a Dózsa György utcában. Az autó egy körforgalomra hajtott fel, a sérülteket kórházba szállították.
Két egymás mellett álló lakóházban is tűz ütött ki vasárnap este Vármezőn, miután a lángok az egyik épületről átterjedtek a másikra.
Bővítik az ivóvíz- és csatornahálózatot Szászrégenben, de egyelőre nem tudják kicserélni azt a fővezetéket, amely augusztusban és októberben is meghibásodott.
Lángra lobbant a száraz növényzet Marosludason szombat délután. A tűzoltók végül megfékezték a tüzet, amely mintegy nyolc hektáron pusztított.
Ismeretlen okok miatt ütközött a villanyoszlopnak egy személygépkocsi szombaton délután Szászrégenben.
Marosvásárhelyen és Segesváron is kamarazene koncerteket tartanak az idei Tiberius Fesztivál keretében, de a rangos esemény túllépi Maros megye határait, egyes programpontjai Kolozsváron és Besztercében zajlanak.
szóljon hozzá!