Túl hangosak voltak, máshová kell menniük tüntetni

A Cotroceni-palota előtt kezdte, az amerikai nagykövetség előtt folytatta a tüntetéssorozatát az RMOGYKE, mely beadvánnyal fordult Klaus Johannis államfőhöz is. A szervezet aktivistái a héten is visszatértek az említett két helyszínre, ráadásul az oktatásügyi minisztérium ablaka alatt is megjelentek.

Az RMOGYKE magyar és német nyelvű beadvánnyal fordult Klaus Johannishoz, akinek felvázolják a MOGYE-n kialakult helyzetet, valamint emlékeztetik az államelnököt a tanügyi törvény előírásaira. „A marosvásárhelyi orvosi egyetem román többségű szenátusa azonban mind ez idáig – az egyetemi autonómiára hivatkozva – megakadályozta a törvény megvalósítását. Sajnos az idősebb magyar professzorok belefáradtak a kilátástalannak tűnő küzdelembe, vagy az egyéni érdekek csapdáiban szenvednek” – írják, hozzátéve, hogy a törvény érvényesülésének akadályozása vezetett oda is, hogy a marosvásárhelyi egyetem jelenleg csak másodosztályú besorolást kapott.

Az RMOGYKE arra kéri az államfőt mint a törvényesség legfőbb őrét, hogy támogassa a törvényesség mielőbbi helyreállítását a vásárhelyi egyetemen, „hogy ne kelljen ezen ügy miatt még évekig tüntetnünk az elnöki palota előtt”. Petícióját az RMOGYKE eljuttatta az amerikai, kanadai, japán, orosz, valamint számos európai ország nagykövetségére.

A tüntetők ugyanakkor remélik, hogy a fővárosi hatóságok nem gáncsolják el tervükben úgy, mint a marosvásárhelyiek, ahol a helyi rendőrség parancsnoka, Valentin Bretfelean a múlt héten felszólította, azonnal hagyják el a megyeháza előtti parkot. A rendőrfőnök szerint a régi városháza előtt tüntető Ádám Valérián hangosbemondójával átvonult a Kultúrpalota elé, ahol az egyetemi hallgatók szövetsége éppen a Tudományos Diákkonferenciát, a hagyományos TDK-t szervezte. Minderről a környéken lévő térmegfigyelő kamerák is tanúskodnak.

„A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség, az MMDSZ írásban benyújtott kérésére voltunk kénytelenek megtiltani Ádám Valériánnak, hogy tovább tüntessen. Ilyent nem tehetsz, hogy míg mások egy nemzetközi részvétel mellett tudományos konferenciát szerveznek, odamész az ablakuk alá, és szövegeddel óránként zavarni kezded” – érvelt Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség igazgatója, miközben a Ladányi Emánuel diákszövetségi elnök által aláírt hivatalos átiratot mutatja.

A rendőrfőnök szerint az RMOGYKE vezetője nem csak a jóérzés határát lépte túl, de törvényt is szegett. Mint kifejtette: a tüntetés bejelentésekor Ádámék kizárólag a megyeháza előtti kis parkot jelölték meg, ehhez képest hol a főútra, hol a Kultúrpalota elé sétáltak. Ladányi szerint az RMOGYKE-sok „pofátlanul zavarták a konferencia munkálatait”. „Szervezetünk elleni nyílt támadásként értékeljük, hogy valakik óránként a Kultúrpalota ablakaihoz közelednek, és hangosbemondójukkal bojkottálni próbálják az MMDSZ legnagyobb rendezvényét, a tudományos konferenciát. Mi támogatjuk az RMOGYKE-t, továbbképzőit folytonosan hirdetjük, de nem értünk egyet az efféle megnyilvánulásaival” – szögezte le lapunknak Ladányi Emánuel.

Egyébként nem a magyar diákszervezet volt az egyetlen, amely az RMOGYKE utcai tiltakozásának betiltását kérte. Hasonló követeléssel állt elő Leonard Azamfirei, az egyetem rektora is.

Az RMOGYKE elnöke szerint a diákszervezet meghunyászkodott az egyetem magyarellenes vezetősége előtt. „Az az érzésem, hogy a néhány engedményt tevő rektor barátinak tűnő gesztusaival megvásárolta a magyar tanárok és diákok egy részét. Köztudott, hogy a TDK szervezésére az eddiginél jóval nagyobb összeget ajánlott fel, eljött és megnyitotta a konferenciát, az egyetemen tisztségbe juttatott néhány oktatót, újabban fogadja a magyarországi vendégelőadókat. Viszont a magyaroknak nem kellene beérniük efféle morzsákkal; azt kellene követelniük, ami nekik jár, és amit a törvény biztosít” – vélekedett Ádám. Példaként az arányos képviseletet említette a MOGYE vezetőtestületében, a fizetéses helyek és a titkársági alkalmazottak felét, a magyar nyelvű gyakorlat bevezetését sorolta.

Az RMOGYKE álláspontja szerint szükség van a párbeszédre, de mindaddig, amíg a másik fél a törvény betartása helyett csak részengedményeket hajlandó tenni, utcai megmozdulásokra is szükség van. „Én nem akartam megzavarni a diákokat, mindössze azt szerettem volna elérni, ha óránként, egy-egy öt percre csatlakoznak hozzánk, hisz a tömeg erőt tud felmutatni” – vélekedett Ádám Valérián.

Az elkövetkezendő időszakban Ádám meg szeretne győződni arról, hogy a fásultság általános jelenség a magyar hallgatók körében, vagy csupán néhány diákszövetségi vezérnek az érdeke, hogy ténykedésével ne zavarja az egyetem régi-új vezetőit. „Aláírásokat fogunk gyűjteni – amennyiben a diákság több mint fele szeretne csatlakozni a jogaikért való harchoz, jó, ha nem, akkor leteszünk róla, és az íveket is megsemmisítjük” – mondta Ádám, aki szerint az elkövetkezendő hetek vízválasztók lesznek.

Ezzel szemben az MMDSZ elnöke hangsúlyozni kívánta, hogy szükség esetén az önálló anyanyelvű oktatás megteremtése érdekében a hallgatók is készek komolyabb megmozdulások, tüntetések szervezésére, de nem az RMOGYKE módszereivel.