További megvalósításokat követelő eredmények Gyulakután

Az elöljáró elmondta: 2012-ben költözött haza Gyulakutára, és szolgálatot vállalt, amikor községvezetőnek jelentkezett. A tavalyi év a gyarapodás ideje volt, de az elmúlt három és fél esztendőben is számos eredményt könyvelhettek el. 2012-ben a községben gyakorlatilag egyetlen mellékutca sem volt leaszfaltozva, az azóta eltelt időszakban 25 utcában és két szorosban sikerült szilárd burkolatot leteríteni, ami országos szinten is kiemelkedő teljesítmény.

Gyulakután hét utcát korszerűsítettek európai pénzek lehívásával a LEADER-program révén, a többi településeken pedig a helyi alapok felhasználásával dolgoztak. Így Gyulakután már csak két utcát kellene a tavasz folyamán aszfaltozni, míg középtávú tervként egy korszerű halottasház megépítése szerepel, ugyanis a református egyház tulajdonában levő jelenlegi ravatalozó kicsi.

Kelementelkén két utca aszfaltozása maradt hátra, ezenkívül szeretnék folytatni az elkezdett járdásítást, valamint elvégezni a helyi 1–8. osztályos iskola épületének hőszigetelését. A falu egyik hiányossága, hogy 1993 óta nincs kultúrotthona, ugyanis az állam visszaszolgáltatta jogos tulajdonosának a Simén-kúriát, de az akkori önkormányzat nem élt a vásárlási lehetőséggel. Jelenleg egy közösségi háznak nevezett ingatlant használnak a falubeliek, de méretei miatt ez nemigen felel meg a célnak. Tavaly októberben a polgármester egy új kultúrotthon építési tervét iktatta az Országos Befektetési Vállalatnál (CNI). Három művelődési ház építését azóta már előirányozta a társaság, Varga József pedig olyan ígéretet kapott, hogy a következő háromban Kelementelke is benne lesz.

Havadtőn a kultúrotthont szeretnék hőszigetelni, folytatnák a járdahálózat kibővítését, továbbá a víz- és csatornahálózat kiépítésére is pályázatot adnának le. Egy korszerű ravatalozó megépítését is tervbe vették. Közgyűlésen és a református egyházközség vezetőivel is tárgyaltak erről, s amennyiben sikerül a helyszínt egyeztetni, a tavasz folyamán szeretnék elkezdeni a munkálatot.

Varga Józseftől azt is megtudtuk: a Bukaresti Elektromos Művek és a japán Marubeni Europower cég között kötött szerződés ma is él, és már le is választottak 3,3 hektárt az egykori hőerőmű területéről. A tervezett új, 250 megawattos, gyorsindítású erőmű megépítése azért nem kezdődött el, mert a japán fél még nem talált olyan vevőt, amely a termelt energiát hosszútávon felvásárolná.

Addig is tavaly októberben egy magáncég elkezdte egy jóval kisebb, mintegy 0,8 megawattos vízi erőmű építését a Kis-Küküllőn, a településen felüli vízgyűjtőnél. Az itt termelt energiát az országos hálózatba bevezetve értékesítik majd.