Testápolásban és egészségmegőrzésben jártas fiatalokat képeznének

A szakoktatás becsületének a visszaállítása, ezáltal a valamikor jól működött duális oktatási rendszer fejlesztése, ennek keretén belül pedig a testápolásban és egészségmegőrzésben jártas fiatalok képzése a célja annak a kezdeményezésnek, melyet a városháza indított el.

„Romániában már most gondot jelent a szakképzett munkaerő hiánya, ami a jövőben csak fokozódni fog. Számos lelkes autodidakta mester tevékenykedik különböző területeken, de ez nem azt jelenti, hogy a megfelelő szaktudással rendelkeznek” – adott hangot aggályainak Dorin Florea. A polgármester szerint Marosvásárhelyen mielőbb vissza kell állítani a kétkezi munka tekintélyét.

Ha Marosvásárhely a hazai egészségügy egyik fellegvárának számít, miért ne lehetne a testápolás és az egészségmegőrzés városa is? – tevődött fel a kérdés. Ennek érdekében az önkormányzat valamikor október vége felé egy didaktikai vásárt szervez, melyre mindenki nevezhet, aki a bőrápolástól a hajfestésig, a masszírozástól a testedzésig terjedő tevékenységekben érdekelt. Florea rendkívül derűlátónak bizonyult: mint mondotta, ha az önkormányzat terve sikeres lesz, tíz éven belül Marosvásárhely ismét számos jó szakemberrel büszkélkedhet.

„Úgy tűnik, ismét kezd kialakulni az igény az igazán jó szakemberekre. Ezek előbb-utóbb nálunk is jól meg lesznek fizetve, és nem fognak arra szorulni, hogy a nagyvilágban próbáljanak szerencsét” – fejtette ki Csegzi Sándor, a Kulturális és Tudományegyetem vezetője. A városháza és a volt alpolgármester által vezetett oktatási intézmény afféle katalizátor szerepet kíván vállalni a duális oktatás fellendítésében, a szakiskolák és a cégek közötti kapcsolatrendszer kialakulásában. Szerinte egyáltalán nem volt rossz a ’89 előtti szakoktatási rendszer: az iskolák mellett egy-egy nagyvállalat állt, mely gyakorlati lehetőséget, az iskola elvégzése után pedig akár munkahelyet is biztosított a tanulóknak. Mint ismert, a duális képzésben tanulók szakmai, elméleti ismereteiket a szakképző iskolában sajátítják el, gyakorlati oktatásuk pedig gazdasági egységekben történik.

Felvetésünkre, hogy a magyar gyermekek szülei nem csak a kor divatját követve íratják csemetéiket elméleti középiskolába, hanem abból a megfontolásból is, mert a szakoktatás nagyon sok tanintézményben csak az állam nyelvén folyik, Csegzi a Traian Vuia szakiskolával példálózott, ahol párhuzamos osztályok működnek. „Ebben a tanintézetben soha nem jelentett gondot a helyek betöltése. A tanfelügyelőség és egyes iskolaigazgatók azzal takaróznak, hogy az igények függvényében szabják meg az osztályok nyelvezetét. De ha egy bizonyos szakot nem ajánlanak a magyar gyerekeknek, akkor nyilván, hogy azok nem is jelentkeznek” – mutatott rá a rendszer visszásságaira Csegzi, hozzátéve, hogy a Traian Vuia példáját követve, a polgármesteri hivatal figyelemmel fogja követni az osztályok létrehozásának összes lépését.

Legutóbb azonban éppen a megyei tanfelügyelőség utasította vissza a Református Kollégiumban tervezett magyar nyelvű szakoktatás beindítását. Az intézmény tervei szerint a 2016/17-es tanévtől indítottak volna a két magyar tannyelvű szakiskolai osztályt magyar állami támogatással. Az egyik osztályban mechanikai és autóbádogos képzést terveztek, a másikban pékeket és henteseket képeztek volna. A megvalósításban bízó iskola vezetősége már együttműködési szerződéseket is kötött helyi vállalkozásokkal, amelyek szintén támogatták volna a szakképzést.