Természetvédő kommuna Jobbágyfalván

Különleges keleti zene, jelképek és díszítőelemek fogadtak a hétvégén Tündér Ilona Völgyében, ahol a szeszélyes, hűvös időjárás ellenére fiatalok zenéltek és dolgoztak nyugodtan. Sört is lehetett vásárolni a táborhelyen, de többen indiai fűszernövényekből készült és tejjel dúsított teákat fogyasztottak, és a „hagyományos”, itthoni gyógynövényekből készült tea is ott gőzölgött test- és lélekmelegítőként.

Talán Zsolt szervezőtől értesültünk, hogy itt természetvédelmi tevékenység folyik, patakmedret takarítanak, fákat ültetnek és a jelenlevőket oktatni próbálják, hogy ne szennyezzék a környezetet, hanem óvják azt és egymást. Ezt az üzenetet szeretnék eljuttatni az ország minden sarkába, és azt is elérni, hogy mindenütt legyenek barátaik, akik hasonló akciókat szerveznek majd – mondta el a marosvásárhelyi fiatalember, aki sokáig volt önkéntes, és nemrégiben kezdte tervezgetni egy ilyen jellegű találkozás létrejöttét. Ahhoz képest, hogy ez az első alkalom, eredményesnek könyveli el, jó jelnek tartja, hiszen mintegy félszázan gyűltek össze.

Ami pedig az éjjel-nappal szóló térzenét illeti, megtudtuk: ma már egy elektronikus zenei stílus, de a technológia megjelenéséig ez tulajdonképpen indiai imazene volt, amely révén a természet hangjait utánozva az emberek kapcsolatba tudtak kerülni a Földanyával. A meditációs zenétől az éjszakai tánczenéig sokat tudnak nyújtani ebből a jelenlevőknek – ismertette Zsolt, elmondva: a jelenlevők többsége csak a hétvégén tartózkodik Jobbágyfalván, de a szervezők, segítők még szerdáig maradnak, amikor a Föld Napja alkalmával újabb fát ültetnek el.

„Próbálunk egy kisebb kommunát kialakítani azokból az emberekből, akik szeretik a természetet, környezetet, aki szeretik megtartani az egyensúlyt az ünnep- és hétköznapok között” – mondta el érdeklődésünkre a makói születésű, Budapestről érkezett Kovács Anita és a nyárádszeredai Cojocaru Henrietta. Jobbágyfalva számukra olyan hely, ahol ennyien összejöhetnek több napra, hogy hasznosat végezzenek, dolgozzanak, és ünnepeljék az együttlétet, barátságot is, tüzet rakjanak és táncoljanak. Egyesek fát ültetnek, mások területet takarítanak le az aljnövényzettől, mások segítenek a háziasszony ötleteit kivitelezni, a konyhakertben dolgoznak, gyógynövényeket, kakukk- és citromfüvet, mentát és rebarbarát ültettek. Nincs a hátuk mögött semmilyen egyesület, csupán telefonon értesítik egymást, s akik éppen egy adott hétvégén ráérnek, azok egy adott helyen összegyűlnek, dolgoznak és szórakoznak.

„Ez egy életmód, és jóérzésű emberek társasága” – mondják a lányok, akik azt sem tartják kizártnak, hogy ebből születik majd egy társaság azok számára, akik szeretik a természetet, és szeretnek barátaikkal találkozni. Az, hogy itt épp fákat is ültettek, számukra sokatmondó: a fát mindig hosszútávú „befektetésnek” tekintik, azt is jelenti, hogy majd visszajárnak ide, és azt is, hogy az itteniek befogadták őket és azt az érzést, amit ők képviselnek.

Amikor a szervezők hozzá fordultak, olyan helyet kerestek, ahol barátaikkal lehetnek, fát ültethetnek, hasznos dolgokat művelhetnek – mondta el Szász Csaba Levente házigazda. Ezek a fiatalok szeretnek fát ültetni, hogy az megmaradjon az utókornak, és ők is emlékezhessenek rá, de a házigazda is örül, hogy Romániából és Magyarországról ennyien eljöttek ide. Hogy mi lesz ebből, még nem tudni. Ez egyelőre egy kapcsolat, barátság kezdete, de itt most nem alapkövet helyzetek el, hanem fát ültettek, hogy ezt a kapcsolatot mindannyian gyümölcsöztetni tudják.