Telket adományozott a megyének Nyárádremete

A mikházi telekre a megyei múzeum korábban beindított limes-kutatási projektje keretében két, ideiglenes faépületet húzna fel, melyben bemutatná eddigi környékbeli ásatásainak eredményeit, illetve azt, hogy mit is jelentett a római birodalom keleti határa. Soós Zoltán múzeumigazgató elmondta, hogy számított a két önkormányzat közötti telekcsere zökkenőmentességére, éppen ezért már a program következő lépéseit is tervbe vette. Ennek keretében az általa vezetett intézmény a parancsnoki épület újjávarázsolásán gondolkodik, a római korból megmaradt alapokra. Ehhez viszont a múzeumnak uniós alapokat kell megpályáznia. Az épületek meg a római castrum hasznosításának tervét a tudományos diákkonferenciák keretében meghirdetett pályázatok révén a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói készítették el.

A faépületeket egyelőre 48 hónapra húzzák fel, de amennyiben jó turistacsalogatóknak bizonyulnak, a négy év elteltével sem bontják le őket. A közel félezer négyzetméteres alapfelületű parancsnoki épület meg a mintegy százszor százötven méteres erőd viszont kőből készül, akár kétezer évvel ezelőtt. Itt mutatnák be a Mikházán feltárt romokat. „Nem csak a romkonzerválásra összpontosítunk, arra ráépítünk. Mivel Mikháza a hajdani római kori barbarikum peremén helyezkedik el, ötvözni szeretnénk az akkori építészeti stílust a mai építkezési technológiával” – fejtette ki Soós.

A mikházi római parancsnoki épületnek helyenként most is jól láthatók az alapjai. A szakemberek szerint az évszázadok során számos helyi és környékbeli lakó az innen elbontott kőből építette házát. A helybéliek a mai napig tudják, szántás közben hol kell megemelniük az ekét.

A múzeum által felvállalt kezdeményezés az egykori római birodalom határvonala, a limes európai kutatásainak sorába tartozik. Mint ismeretes, az ókori világhatalom által a Krisztus utáni 2–3. évszázadban kialakított és megszilárdult római határvonal és annak védelmi, kommunikációs és esetenként kereskedelmi létesítményei ma intenzív kutatások tárgyát képezik, ezért a Maros megyei szakemberek azt szeretnék, ha az egész szakasz az UNESCO világörökség részévé válna. A mintegy ötezer kilométer hosszú és három kontinensre kiterjedő római limes a legnagyobb védelmi rendszer, amit ember épített a kínai nagy fal után. A kutatások két héttel ezelőtt kezdődtek újra a bekecsalji kis faluban: az egykori katonai parancsnokság épületében, a római fürdőnél és az egykori civil település egyik lakóházánál.