Régi téli estékről a Teleki Tékában

Az eseményt Lázok Klára a Teleki Téka ügyvezetője nyitotta meg, üdvözölve a közönséget és a meghívottakat. „Ez egy olyan tér, amit kevésbé ismer a közönség, mégis az épület legreprezentatívabb része. Azért nem újították fel ezt a termet, mert a falai 1804-ből származó freskókat tartalmaznak, a tetőt képező famennyezeten pedig stukkó maradványok vannak. A palota legértékesebb termét szeretnénk szakszerűen restauráltatni a megyei önkormányzat segítségével” – tájékoztatott Lázok Klára.

Vásárhelynek még vicclapja is volt

Ezt követően Fodor János fiatal doktorandusz történész a két világháború közötti időszak szakértője ismertette Marosvásárhely periodikáit az 1920-as, 30-as évekből. „A két világháború között Marosvásárhelyen 93 periodika jelent meg: politikai-, művészeti-, tudományos napilapok, hetilapok, havilapok. Ezzel a számmal városunk az ötödik volt az erdélyi városok sorában. Sőt 1934-ben még egy vicclap is megjelent Flekken címmel” – számolt be a történész.

A Kultúrpalotában volt a mozi

Aurelia Filimon nyugdíjas könyvtáros a kor sportéletéről, a bálok szépségéről, a vásárokról, mozikról beszélt. „A mozi a Kultúrpalota nagytermében volt. Emlékszem, sok Chaplin filmet láttam ott gyermekkoromban, a harmincas években. Ezek még némafilmek voltak, a Kultúrpalotának alkalmazott zongoristája volt aki zenével kísérte végig a filmeket” – emlékezett az idős hölgy.

A városnak kiváló cigányzenészei voltak

Krón Ernő díszkönyvkötő első báli élményét mesélte el 1942-ből, és a hajdani Marosvásárhely esti utcahangulatát idézte fel. „A harmincas években még minden vendéglőben élőzene volt. Városunknak kiváló cigányzenészei voltak. Élmény volt nyári estéken a főtéren végigsétálni, és hallgatni a vendéglők kinti teraszán muzsikáló művészeket” – mesélte Krón Ernő.

„Családom elsősorban lelkileg készült a szent ünnepre”

Székely Éva színművésznő gyermekkora karácsonyi emlékeit elevenítette fel. „Családom elsősorban lelkileg készült a szent ünnepre, hajnali misékre (rorátékra) jártunk már az adventi időszakban. Aztán következett a disznóvágás, a nagytakarítás, majd a karácsonyi kellékek elkészítése. Az én szüleim csak a szükséges alapanyagokat vették meg az üzletből, mindent otthon készítettünk el saját kezűleg: különböző formájú kekszet sütöttünk, szaloncukrot főztünk, díszeket hajtogattunk papírból. Az ünnepi vacsorához mindenki tányérja mellé egy piros almába szúrt fehér gyertyát helyezett az édesanyám, amit egy kis zöld fenyőágacskával díszített” – emlékezett a közismert színésznő.

A rendezvény hangulatát fokozta, hogy közben a vetítővásznon korabeli képeslapok, családi fényképek kerültek közszemlére. Ugyanakkor emlékezetes élmény maradt a hallgatóság számára a három meghívott művész közreműködése. Tompa Klára és László Csaba színművészek az eseményhez illő verseket szavaltak, és az 1920-as, 30-as évek újságaiból olvastak fel érdekes cikkeket. Kásler Magda népdalénekesnő pedig szívhez szóló Maros-menti népdalokat válogatott és adott elő.