Hiába bánt velük mostohán a történelem, a szénaverősi szászok ragaszkodnak a helyhez, ahol születtek. Először 2005-ben szerveztek a szászul Tsendrišnek nevezett szülőfalujukban találkozót, majd tíz év múlva, a hétvégén is hazajöttek.
2015. augusztus 09., 18:202015. augusztus 09., 18:20
2015. augusztus 09., 20:512015. augusztus 09., 20:51
Bármelyik település falunapi rendezvényének szervezői megirigyelhették volna azt a hangulatot, ami a szénaverősi művelődési otthonban fogadott minket szombat délután: 208 szász elszármazott és azoknak gyerekei, unokái, illetve száz helyi meghívott töltötte be a vendéglátóhellyé átalakított termet.
A közigazgatásilag Balavásárhoz tartozó, mintegy ötszáz lelket számláló településen, melyet valamikor többségében szászok laktak, mára jelentősen változtak a demográfiai arányok: a lakosság fele román, másik fele cigány. A Németországi Szénaverősi Szászok Egyesületének alelnöke, Alfred Gross elmondta: a faluban, melynek első írásos említése 1442-ből származik, az 1944-es kitelepítések előtt 1280 szász, 48 román és 14 vagy 16 cigány élt. Amikor egy év múlva, 1945-ben, a szászok egyharmada, azaz 441-en visszatértek szülőfalujukba, 1058, az Erdélyi-középhegység vidékéről betelepített románt és 150 cigányt találtak.
A vissza nem tért társaik Németországba mentek, és Alfred Gross elmondása szerint ők jelentették az elsődleges szempontot, amiért aztán az itt maradottak is elmentek: nem éltek Szénaverősön rosszul, de a családok egyesülni akartak, magyarázta. Ezért 1977 és 1988 között a falubeli szászok 95 százaléka elment Németországba, és talán 1991-ben ment el az utolsó szász is.
Az egyesület elnöke, Jakobi Richard elmondta: azért jöttek vissza, mert itt születtek, itt éltek. Fel szeretnék eleveníteni a kapcsolatot a helyiekkel, de a műemlék templomukat is javítani, restaurálni szeretnék.
A ma is tanítói lakásként működő ház teraszán további két személlyel is volt alkalmunk megismerkedni: Konyen Reinhard zenetanárral, karmesterrel, a szénaverősi szászok fúvószenekarának vezetőjével, aki szintén azt állította: semmihez nem fogható boldogság volt egész gyerekkora, amit nem tud feledni.
De sokat mesélt az idős Katarina Weber is, aki szinte az utolsók közé tartozik, aki a szász kézimunka csínját-bínját ismeri, és gyönyörűen hímzett népviseleti ruházatait meg is mutatta, és aki azt állítja: nem nehéz a hímzés, csak türelem kell hozzá.
A 14 éves fiú egy marosvásárhelyi gyerekotthonból távozott május 8-án, és még nem tért vissza. A rendőrség a lakosság segítségét kéri a fiú megtalálásban.
Idén is lesz Civil Cross közösségi szaladás a Civil Szervezetek Vásárán Marosvásárhelyen, amellyel az egészséges életmód mellett a közösségi szellemet, a társadalmi befogadást és az aktív polgári részvételt népszerűsítik.
Ismét lencsevégre kapták, ahogy egy anyamedve és három termetes bocsa sétál a Somostetőn. A marosvásárhelyi városháza elővigyázatosságra inti a lakókat és ígéri, hogy dolgoznak a helyzet megoldásán.
Az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírhelyét őrző agyagkatonák hasonmásai láthatóak azon a tárlaton, amelyet a marosvásárhelyi Kultúrpalotában nyitottak meg szerda délután. A látványos tárlaton megismerhetjük a kelta temetkezési szokásokat is.
Az oktatási törvény szerint a kisebbségi oktatásban minden tantárgyat – a román nyelv és irodalom kivételével – az adott kisebbség nyelvén kell oktatni. A magyar tagozattal ellentétben azonban a német tagozatokon ez nem érvényesül.
Negyvenhat házkutatást tartottak Maros megyében a rendőrök egy folyamatban lévő, illegális erdőgazdálkodással kapcsolatos bűnügy okán szerdán reggel.
Nem győzi a marosvásárhelyi virágkertészet a városi zöldövezetek karbantartását, kevés az alkalmazott a fűnyíráshoz, a fák metszéséhez – indokolta az illetékes válaszként arra, hogy vannak olyan városrészek, ahol térdig ér a fű. Beszélt a megoldásról is.
A csatornafedők szintre emelésén dolgoznak Marosvásárhelyen a Dózsa György utcában, de ezzel nem érnek véget a két éve megkezdett munkálatok. Módosítani fogják a már felfestett sávokat is, a rendőrség utasítására.
Idén először Romániában, Marosvásárhelyen is látható lesz a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál, Magyarország egyetlen Oscar-kvalifikáló fesztiváljának néhány filmje.
Elsöprő többségben utasították el a helyiek a Maros megyei Koronkán a vasárnap tartott népszavazáson, hogy tömbházak épüljenek a településen. A községvezetők most már a lakosság döntésére is hivatkozva utasíthatják el a potenciális ingatlanbefektetőket.
szóljon hozzá!