Az 1605. évi fejedelemválasztásra emlékező hétvégi ünnepségek alkalmából került sor a helyi Bocskai István középiskola előtt tavaly nyáron állított székelykapu felavatására is.
2012. február 19., 14:292012. február 19., 14:29
2012. február 19., 14:532012. február 19., 14:53
Oltyán Csaba igazgató köszönetet mondott mindazoknak, akik ezt az elképzelést valóra váltották. Ha valami sikerül, az azt jelenti, hogy életképes. Ezt a kaput egy pedagógusközösség álmodta meg, egy önkormányzat támogatta és egy mester vitelezte ki – mondta el az intézményvezető, aki szerint „méltó jelképet állítottunk Bocskai szellemiségének”. Azt kívánta: „legyen egy lelket, hitet és magyar öntudatot erősítő sikerélmény” ez a pillanat, továbbá adjon lendületet életünkhöz a kapura faragott, a fejedelemtől származó idézet: „Semmit sem fogok elmúlasztani, hogy vállalkozásunkat diadalra vigyük!”
Magasztos pillanat
László János, a Bocskai István Alapítvány elnöke magasztos pillanatnak nevezte a hétvégit, és felelevenítette a kapuállítás ötletét és megvalósítását. Méltató beszédében kiemelte: ez a székely kapu a település főterén nem a rejtőzködés, hanem a nyílt identitásvállalás jele. Továbbá az iskolakaput olyan vár kapujának nevezte, amelyet minél többet ostromolnak, annál erősebb lesz. Végeztül azt kívánta: ez a kapu mindig álljon nyitva a tisztesség, becsületesség és tanulás előtt.
„Őrizz engem, mint szemed fényét”
Bíró János fafaragó mester, a kapu építője rámutatott: a szászokkal ellentétben a székely kapu mindig nyitottságot mutat. Ugyanakkor elárulta: a közeljövőben három kaputükörrel egészülhet ki a mű, amelyekre Marosszék, Erdély és Bocskai címerei kerülnek majd fel, méltóan egészítve ki a már felvésett idézeteket: „Őrizz engem, mint szemed fényét” és „Figyelj, népem az én tanításomra”.
Öt helyszínen, ötven zenei előadóval szervezik meg Marosvásárhelyen a városnapokat június 26–29. között. Idén 14 díszpolgári címet osztanak ki, tizenegy ország küldöttsége látogat ide. Kétmillió lejt különít el erre a város helyi forrásokból.
Bő két napos szünet után újraindult a vízszolgáltatás Dicsőszentmártonban. A jó hírt a város polgármestere jelentette be vasárnap este a közösségi oldalán.
Jelentősen csökken a Korond-patak vízének sótartalma az elmúlt időszakban – tájékoztat a Maros megyei vészhelyzeti bizottság, amely arról is beszámolt, hogy kiszedték a Kis-Küküllőből a döglött halakat és halivadékokat mentettek.
A vasárnap esti vízminták eredményei függvényében döntenek a dicsőszentmártoni vízüzem újraindításáról – nyilatkozta a Székelyhonnak vasárnap reggel Sipos Levente, az Aquaserv igazgatója.
Előbb a Korond-patak földfelszíni eltűnése számított a sóvidék leglátványosabb történésének, aztán megjelentek a bányafelszíni lyukak, majd nőttek és nőttek – határon innen és túl szinte mindenkit ez foglalkoztatott.
Továbbra is kritikus a helyzet a parajdi bányakatasztrófa miatt sóval szennyezett Kis-Küküllő vízgyűjtő területén, az illetékes hatóságok sürgősségi intézkedéseket hoznak a lakosság védelme és vízellátása érdekében – közölte pénteken a prefektúra.
Bizonytalan ideig vezetékes víz nélkül maradnak a dicsőszentmártoniak és a környékbeli települések lakói. Pénteken egy újabb település, Küküllőszéplak is központosított segítséget kért. Az illetékesek keresik a megoldásokat.
Felmérhetetlen károkat okozhatott a Kis-Küküllő élővilágában a tömény sós víz – a halpusztulás csak egyike ezeknek. Pénteken hálókat rögzítenek a folyón, amivel felfogják a haltetemeket. Az illetékesek nem tudják, mikor javulhat a helyzet.
Lezárták a víz-bevezetést a Kis-Küküllőből Gyulakutánál, így a vízmű jelenleg csak belső tartalékaiból működik. A következő órákban fokozatosan leáll a vízellátás Dicsőszentmártonban, valamint a környező településeken.
Elpusztult halakat láttak csütörtökön kora délután a Kis-Küküllőben Parajd után, Sóvárad, illetve Szováta környékén.
szóljon hozzá!