
Fotó: Boda L. Gergely
Nem fest optimista képet a székelyföldi autonómia esélyeiről Stefano Bottoni. A Románia és Magyarország történetét egyaránt kutató olasz származású történészt a marosvásárhelyi felvonulás apropóján kérdeztük.
2017. március 11., 17:092017. március 11., 17:09
2017. március 13., 15:322017. március 13., 15:32
„Az 1990 utáni erdélyi magyar autonómiatörekvéseket több alapvető probléma jellemezte: a román nemzetállammal folytatott párbeszéd aszimmetrikus jellege; az anyagi források szűkössége − ami lehetetlenné tett igényes, ám költséges nemzetközi kampányok indítását; és nem utolsósorban a végső üzenet körüli bizonytalanság. Az utóbbi 25 évben a mai napig alig ismerek olyan embert, aki egy román televízióműsorban vagy egy nemzetközi konferencián néhány perc alatt világosan és rokonszenvet keltve el tudná magyarázni, hogy kik a székelyek, mit akarnak, hogy nézne ki egy autonóm Székelyföld − azaz mit jelentene konkrétan az áhított autonómia” − mondta a Vásárhelyi Hírlapnak a politikai elemzőként is ismert Bottoni.
Nincs szükség az RMDSZ-re a legitimáció szempontjából
Ezekhez a régi gondokhoz a történész szerint két új nehézség párosul. Az egyik az, hogy az EU-s csatlakozást követően és kiváltképp az utolsó években, a román állam egyre tudatosabban igyekszik leépíteni a politikai magyar érdekszervezetet. Nincs rá szüksége a demokratikus legitimáció szempontjából, mint a kilencvenes évek második felében, amikor az RMDSZ beemelése a kormányba Bukarest euroatlanti integrációs elkötelezettségét jelezte. A nagypolitikai érdektelenséget a növekvő nemzetbiztonsági nyomás kíséri − tette hozzá az elemző. Mint fogalmazott, a magyarokat sokáig „kímélte” a DNA (nem annyira kisebbség- és emberjogi megfontolásokból, hanem azért, hogy ne haragítsák magukra ezzel a nemzetközi szervezeteket), ma azonban megszűnt a védelem. „A magyar közösség, benne a székelyföldi magyar előjárók, akik óhatatlanul a romániai kijárási technikákban szocializálódtak, most tapasztalják meg saját bőrükön a védőháló hiányát” – hangsúlyozta Stefano Bottoni.
A nemzetállami logika reneszánsza
A történész a másik új és negatív fejleménynek az Európa-szerte tapasztalható nemzetállami logika reneszánszát nevezte. A sokáig lesajnált, sőt pusztulásra ítélt nemzetállami közösségek felveszik a kesztyűt a globális kihívásokkal, például a migrációval és a multikulturális (valóban csak konfliktusok mentén tagolt) társadalomképpel. A politikusok szemében elmosódni látszanak − és erre sokan rájátszanak Bukarestben − a korábban világos határvonalak az őshonos kisebbségek és a bevándorlás által létrehozott új közösségek között. Az elemző szerint azt is látni kell sajnos, hogy román nemzetállami szempontból nagyon is kívánatos fejlemény a Magyarországról érkező „multikult” kritikája, a „homogén” társadalom megőrzésének programja. „Csakhogy Romániában olyan állampolgárokat érint az új nemzeti kurzus − amelynek sok nyomát láttuk a korrupcióellenes tüntetések során is −, akik nem bevándorlóként érkeztek az országba, hanem akiket száz éve fosztottak meg saját nemzetállami keretüktől, és azóta sem találták meg a helyüket Romániában” – véli Bottoni.
A történész nem sok esélyt lát a magyar területi autonómiatervek megvalósítására az elkövetkező 10-20 évben. Hozzátette: ahhoz, hogy egyáltalán fel lehessen vetni a kérdést, kellene egy sokkal intenzívebb és látványos lobbizás belföldön és főleg külföldön, legalább Washingtonban és Brüsszelben. „Kellenének felkészült, nyelveket beszélő, a 21. századi eszközökkel kommunikáló aktivisták. Kellene egy világosan magyarázható ütemterv. Kellene egy valóban kecsegtető jövőkép, amiből nem maradnak ki a székelyföldi románok sem (mert azt nem lehet elképzelni, hogy ellenük létrehozható egy újabb Magyar Autonóm Tartomány, mint amit Sztálin ajándékozott 1952-ben a székelyeknek). És kellenek partnerek, támogatók a román politikában, médiában és abban a mély vízben, amit deep state-nek, azaz mély államnak nevezünk. Amíg ezt nem tudjuk felépíteni, sajnos nincs miről beszélni autonómiaügyben” − összegzett lapunknak Stefano Bottoni.
Hétfőn kezdődik a pótérettségi a román nyelvi kompetenciák szóbeli felmérésével, amely kedden is folytatódik.
Nem zárta le az egészségügyi rendszerben kedden kirobbantott általános sztrájkot a Sanitas szakszervezet, csak felfüggesztette azt pénteken. Azért döntöttek az utóbbi mellett, mert a felfüggesztett tiltakozást szükség esetén bármikor újraindíthatják.
A következő időszakban nem várhatók jelentős fennakadások Románia üzemanyag-ellátásában – közölte pénteken a kormány, miután az energiaügyi minisztérium vezetői az olajipari és üzemanyag-forgalmazó vállalatok képviselőivel egyeztettek.
Egy ember meghalt, kilencen pedig orvosi ellátásra szorultak pénteken, miután egy személyszállító kisbusz kerítésnek csapódott Câmpulung városának egyik utcáján – közölte az Argeș megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Négy megyére narancssárga, 14 megyére sárga jelzésű hőségriasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Erdőtüzek oltására szakosodott negyvenfős kontingenst küldött csütörtökön Görögországba a román belügyminisztérium vészhelyzetekért felelős szakosztálya az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) szervezésében.
A Sanitas szakszervezeti szövetség péntek reggel bejelentette az egészségügyi általános sztrájk felfüggesztését.
Az új közalkalmazotti bértörvény tervezete egyik vizsgált forgatókönyv szerint sem kedvez az egészségügyi dolgozóknak – közölte a Sanitas Szakszervezeti Szövetség csütörtökön.
A Duna alacsony vízállása miatt a következő 24-72 órában elkerülhetetlenné válik a Paksi Atomerőmű teljes leállítása, ezzel a villamosenergia-termelés megszűnése - tette közzé honlapján az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. csütörtökön kora délután.
Minden előkészítő osztályos kisdiák felszerelt iskolatáskát kap szeptemberben, Marosvásárhelyen – erről döntöttek az önkormányzati képviselők csütörtökön, amikor rábólintottak a helyi köztisztasági vállalat létrehozására is.
szóljon hozzá!