Fotó: Boda L. Gergely
Nem fest optimista képet a székelyföldi autonómia esélyeiről Stefano Bottoni. A Románia és Magyarország történetét egyaránt kutató olasz származású történészt a marosvásárhelyi felvonulás apropóján kérdeztük.
2017. március 11., 17:092017. március 11., 17:09
2017. március 13., 15:322017. március 13., 15:32
„Az 1990 utáni erdélyi magyar autonómiatörekvéseket több alapvető probléma jellemezte: a román nemzetállammal folytatott párbeszéd aszimmetrikus jellege; az anyagi források szűkössége − ami lehetetlenné tett igényes, ám költséges nemzetközi kampányok indítását; és nem utolsósorban a végső üzenet körüli bizonytalanság. Az utóbbi 25 évben a mai napig alig ismerek olyan embert, aki egy román televízióműsorban vagy egy nemzetközi konferencián néhány perc alatt világosan és rokonszenvet keltve el tudná magyarázni, hogy kik a székelyek, mit akarnak, hogy nézne ki egy autonóm Székelyföld − azaz mit jelentene konkrétan az áhított autonómia” − mondta a Vásárhelyi Hírlapnak a politikai elemzőként is ismert Bottoni.
Nincs szükség az RMDSZ-re a legitimáció szempontjából
Ezekhez a régi gondokhoz a történész szerint két új nehézség párosul. Az egyik az, hogy az EU-s csatlakozást követően és kiváltképp az utolsó években, a román állam egyre tudatosabban igyekszik leépíteni a politikai magyar érdekszervezetet. Nincs rá szüksége a demokratikus legitimáció szempontjából, mint a kilencvenes évek második felében, amikor az RMDSZ beemelése a kormányba Bukarest euroatlanti integrációs elkötelezettségét jelezte. A nagypolitikai érdektelenséget a növekvő nemzetbiztonsági nyomás kíséri − tette hozzá az elemző. Mint fogalmazott, a magyarokat sokáig „kímélte” a DNA (nem annyira kisebbség- és emberjogi megfontolásokból, hanem azért, hogy ne haragítsák magukra ezzel a nemzetközi szervezeteket), ma azonban megszűnt a védelem. „A magyar közösség, benne a székelyföldi magyar előjárók, akik óhatatlanul a romániai kijárási technikákban szocializálódtak, most tapasztalják meg saját bőrükön a védőháló hiányát” – hangsúlyozta Stefano Bottoni.
A nemzetállami logika reneszánsza
A történész a másik új és negatív fejleménynek az Európa-szerte tapasztalható nemzetállami logika reneszánszát nevezte. A sokáig lesajnált, sőt pusztulásra ítélt nemzetállami közösségek felveszik a kesztyűt a globális kihívásokkal, például a migrációval és a multikulturális (valóban csak konfliktusok mentén tagolt) társadalomképpel. A politikusok szemében elmosódni látszanak − és erre sokan rájátszanak Bukarestben − a korábban világos határvonalak az őshonos kisebbségek és a bevándorlás által létrehozott új közösségek között. Az elemző szerint azt is látni kell sajnos, hogy román nemzetállami szempontból nagyon is kívánatos fejlemény a Magyarországról érkező „multikult” kritikája, a „homogén” társadalom megőrzésének programja. „Csakhogy Romániában olyan állampolgárokat érint az új nemzeti kurzus − amelynek sok nyomát láttuk a korrupcióellenes tüntetések során is −, akik nem bevándorlóként érkeztek az országba, hanem akiket száz éve fosztottak meg saját nemzetállami keretüktől, és azóta sem találták meg a helyüket Romániában” – véli Bottoni.
A történész nem sok esélyt lát a magyar területi autonómiatervek megvalósítására az elkövetkező 10-20 évben. Hozzátette: ahhoz, hogy egyáltalán fel lehessen vetni a kérdést, kellene egy sokkal intenzívebb és látványos lobbizás belföldön és főleg külföldön, legalább Washingtonban és Brüsszelben. „Kellenének felkészült, nyelveket beszélő, a 21. századi eszközökkel kommunikáló aktivisták. Kellene egy világosan magyarázható ütemterv. Kellene egy valóban kecsegtető jövőkép, amiből nem maradnak ki a székelyföldi románok sem (mert azt nem lehet elképzelni, hogy ellenük létrehozható egy újabb Magyar Autonóm Tartomány, mint amit Sztálin ajándékozott 1952-ben a székelyeknek). És kellenek partnerek, támogatók a román politikában, médiában és abban a mély vízben, amit deep state-nek, azaz mély államnak nevezünk. Amíg ezt nem tudjuk felépíteni, sajnos nincs miről beszélni autonómiaügyben” − összegzett lapunknak Stefano Bottoni.
Sepsiszentgyörgy önkormányzata frissítette a 35 év alatti fiatalokat célzó lakbértámogatási programját.
Lezuhant egy kis méretű repülőgép kedden a Hunyad megyei Szászváros közelében.
Rekordszámú jelölt vett részt az idei címzetes tanári vizsga írásbelijén, köztük több mint 7400 friss végzős. Székelyföldön mintegy 2500-an vizsgáztak, és legtöbben az óvodapedagógusi és tanítói állásokért szálltak versenybe.
A Szent Anna-tó szomszédságában létezett egy másik krátertó, ami vulkáni tevékenység következtében fokozatosan átalakult. A Mohos-tőzegláp területén ma is visszaköszön a jégkorszak: különleges növényeket, tószemeket csodálhatunk meg itt.
A hétfő késő esti FK Csíkszereda-Bukaresti Dinamo élvonalbeli labdarúgó-mérkőzés előtt a rendőrségnek petárdákat kellett elkoboznia, de vandalizmusról egyelőre nem érkezett panasz a Hargita megyei rendőrséghez.
Csak kerülőutakon lehet eljutni Oroszhegybe, hiszen hétfőn elbontották a veszélyessé vált fahidat Székelyszentkirályon a 134C jelzésű megyei úton. Remélhetőleg a tél beköszönte előtt megépül az új betonátkelő.
A Step Dance Sportklub idei nagyszabású gálaműsorában a The Greatest Showman című film varázslatos világát idézte meg: musical, revü, látvány, és több mint 400 táncos tette felejthetetlenné a hét telt házas előadást.
Kilenc évig szolgálta a Hargita megyei csendőrséget Siz, a németjuhászkutya, a mentőkutyának most örökbefogadót, szerető gazdát keresnek.
Leszállt az Axiom-4 küldetés tagjait, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajóst szállító SpaceX Dragon űrkapszula kedden Kalifornia partjainál.
Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 17 megye folyóira.
szóljon hozzá!