Stefano Bottoni: felkészültség és kecsegtető jövőkép kellene az autonómiához

•  Fotó: Boda L. Gergely

Fotó: Boda L. Gergely

Nem fest optimista képet a székelyföldi autonómia esélyeiről Stefano Bottoni. A Románia és Magyarország történetét egyaránt kutató olasz származású történészt a marosvásárhelyi felvonulás apropóján kérdeztük.

Pataky István

2017. március 11., 17:092017. március 11., 17:09

2017. március 13., 15:322017. március 13., 15:32

„Az 1990 utáni erdélyi magyar autonómiatörekvéseket több alapvető probléma jellemezte: a román nemzetállammal folytatott párbeszéd aszimmetrikus jellege; az anyagi források szűkössége − ami lehetetlenné tett igényes, ám költséges nemzetközi kampányok indítását; és nem utolsósorban a végső üzenet körüli bizonytalanság. Az utóbbi 25 évben a mai napig alig ismerek olyan embert, aki egy román televízióműsorban vagy egy nemzetközi konferencián néhány perc alatt világosan és rokonszenvet keltve el tudná magyarázni, hogy kik a székelyek, mit akarnak, hogy nézne ki egy autonóm Székelyföld − azaz mit jelentene konkrétan az áhított autonómia” − mondta a Vásárhelyi Hírlapnak a politikai elemzőként is ismert Bottoni.

Nincs szükség az RMDSZ-re a legitimáció szempontjából

Ezekhez a régi gondokhoz a történész szerint két új nehézség párosul. Az egyik az, hogy az EU-s csatlakozást követően és kiváltképp az utolsó években, a román állam egyre tudatosabban igyekszik leépíteni a politikai magyar érdekszervezetet. Nincs rá szüksége a demokratikus legitimáció szempontjából, mint a kilencvenes évek második felében, amikor az RMDSZ beemelése a kormányba Bukarest euroatlanti integrációs elkötelezettségét jelezte. A nagypolitikai érdektelenséget a növekvő nemzetbiztonsági nyomás kíséri − tette hozzá az elemző. Mint fogalmazott, a magyarokat sokáig „kímélte” a DNA (nem annyira kisebbség- és emberjogi megfontolásokból, hanem azért, hogy ne haragítsák magukra ezzel a nemzetközi szervezeteket), ma azonban megszűnt a védelem. „A magyar közösség, benne a székelyföldi magyar előjárók, akik óhatatlanul a romániai kijárási technikákban szocializálódtak, most tapasztalják meg saját bőrükön a védőháló hiányát” – hangsúlyozta Stefano Bottoni.

A nemzetállami logika reneszánsza

A történész a másik új és negatív fejleménynek az Európa-szerte tapasztalható nemzetállami logika reneszánszát nevezte. A sokáig lesajnált, sőt pusztulásra ítélt nemzetállami közösségek felveszik a kesztyűt a globális kihívásokkal, például a migrációval és a multikulturális (valóban csak konfliktusok mentén tagolt) társadalomképpel. A politikusok szemében elmosódni látszanak − és erre sokan rájátszanak Bukarestben − a korábban világos határvonalak az őshonos kisebbségek és a bevándorlás által létrehozott új közösségek között. Az elemző szerint azt is látni kell sajnos, hogy román nemzetállami szempontból nagyon is kívánatos fejlemény a Magyarországról érkező „multikult” kritikája, a „homogén” társadalom megőrzésének programja. „Csakhogy Romániában olyan állampolgárokat érint az új nemzeti kurzus − amelynek sok nyomát láttuk a korrupcióellenes tüntetések során is −, akik nem bevándorlóként érkeztek az országba, hanem akiket száz éve fosztottak meg saját nemzetállami keretüktől, és azóta sem találták meg a helyüket Romániában” – véli Bottoni.

A történész nem sok esélyt lát a magyar területi autonómiatervek megvalósítására az elkövetkező 10-20 évben. Hozzátette: ahhoz, hogy egyáltalán fel lehessen vetni a kérdést, kellene egy sokkal intenzívebb és látványos lobbizás belföldön és főleg külföldön, legalább Washingtonban és Brüsszelben. „Kellenének felkészült, nyelveket beszélő, a 21. századi eszközökkel kommunikáló aktivisták. Kellene egy világosan magyarázható ütemterv. Kellene egy valóban kecsegtető jövőkép, amiből nem maradnak ki a székelyföldi románok sem (mert azt nem lehet elképzelni, hogy ellenük létrehozható egy újabb Magyar Autonóm Tartomány, mint amit Sztálin ajándékozott 1952-ben a székelyeknek). És kellenek partnerek, támogatók a román politikában, médiában és abban a mély vízben, amit deep state-nek, azaz mély államnak nevezünk. Amíg ezt nem tudjuk felépíteni, sajnos nincs miről beszélni autonómiaügyben” − összegzett lapunknak Stefano Bottoni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 18., kedd

Ön tudja mikor jár le autója műszakija? – így ellenőrízheti online

A Román Gépjármű-nyilvántartási Hivatal weboldalán bármikor ellenőrizhető, mikor jár le az autónk műszaki vizsgájának érvényessége. Érdemes időben feliratkozni, ugyanis a vizsga elmulasztása esetén több ezer lejes bírságra számíthatunk.

Ön tudja mikor jár le autója műszakija? – így ellenőrízheti online
Hirdetés
2026. augusztus 18., kedd

Éjszakába nyúló mentések: nyolc turistát helyeztek biztonságba a hegyimentők – videóval

Három riasztást kaptak a hegyimentők a keddre virradó éjszaka a Moldoveanu-csúcs térségéből, és összesen nyolc turistát helyeztek biztonságba.

Éjszakába nyúló mentések: nyolc turistát helyeztek biztonságba a hegyimentők – videóval
2026. augusztus 18., kedd

Pótérettségi: még soha nem volt ilyen magas a sikeresen vizsgázók aránya

Az idei pótérettségin részt vett fiatalok 33,8 százalékának sikerült a vizsgája az első eredmények szerint – közölte kedden az oktatási minisztérium.

Pótérettségi: még soha nem volt ilyen magas a sikeresen vizsgázók aránya
Hirdetés
2026. augusztus 18., kedd

Hátulról rohant bele a lovasszekérbe a kisbusz, hatan megsérültek

Egy személyszállító kisbusz hátulról belerohant egy lovasszekérbe hétfő este a Szeben megyei Újegyház (Nocrich) térségében; a balesetben hatan megsérültek, köztük egy 14 éves gyermek – közölte a Szeben megyei rendőrség.

Hátulról rohant bele a lovasszekérbe a kisbusz, hatan megsérültek
2026. augusztus 18., kedd

Döntött az alkotmánybíróság a Románia és az IBRD közötti hitelmegállapodásról

Az alkotmánybíróság hétfőn elutasította a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és az SOS Románia párt beadványát a Románia és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank között aláírt hitelmegállapodás ratifikálásáról szóló törv&

Döntött az alkotmánybíróság a Románia és az IBRD közötti hitelmegállapodásról
2026. augusztus 17., hétfő

A parlament joga eldönteni, hogyan szankcionálja az összeférhetetlenség miatt elmarasztalt köztisztségviselőket

A parlament joga eldönteni, hogyan szankcionálja az érdekellentét miatt elmarasztalt köztisztségviselőket – indokolta hétfőn az alkotmánybíróság a feddhetetlenségi törvénnyel kapcsolatos határozatát.

A parlament joga eldönteni, hogyan szankcionálja az összeférhetetlenség miatt elmarasztalt köztisztségviselőket
Hirdetés
2026. augusztus 17., hétfő

Nem lehet vagyonnyilatkozatok benyújtására kötelezni a köztisztségviselőkkel nem hivatalos párkapcsolatban élőket

Az alkotmánybíróság szerint nem lehet vagyon- és érdeknyilatkozatok benyújtására kötelezni olyan személyeket, akik az állam által hivatalosan el nem ismert párkapcsolatban állnak a köztisztségviselőkkel.

Nem lehet vagyonnyilatkozatok benyújtására kötelezni a köztisztségviselőkkel nem hivatalos párkapcsolatban élőket
2026. augusztus 17., hétfő

Dokumentumfilm készül Orbán Viktorról

Személyes hangvételű dokumentumfilm készül Pigniczky Réka rendezésében Orbán Viktor volt miniszterelnök politikai „átalakulásáról és bukásáról”, a premiert 2027 első felére tervezik – adta hírül a Filmhu.

Dokumentumfilm készül Orbán Viktorról
Dokumentumfilm készül Orbán Viktorról
2026. augusztus 17., hétfő

Dokumentumfilm készül Orbán Viktorról

2026. augusztus 17., hétfő

Magyar Péter: alkotmányos volt Sulyok Tamás eltávolítása

Alkotmányos volt Sulyok Tamás eltávolítása, a 12 éves képviselői cikluskorlát és a 70 éves alkotmánybírói korhatár is – reagált Magyar Péter miniszterelnök egy Facebook-bejegyzésben az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői döntésére.

Magyar Péter: alkotmányos volt Sulyok Tamás eltávolítása
Hirdetés