Stefano Bottoni: felkészültség és kecsegtető jövőkép kellene az autonómiához

•  Fotó: Boda L. Gergely

Fotó: Boda L. Gergely

Nem fest optimista képet a székelyföldi autonómia esélyeiről Stefano Bottoni. A Románia és Magyarország történetét egyaránt kutató olasz származású történészt a marosvásárhelyi felvonulás apropóján kérdeztük.

Pataky István

2017. március 11., 17:092017. március 11., 17:09

2017. március 13., 15:322017. március 13., 15:32

„Az 1990 utáni erdélyi magyar autonómiatörekvéseket több alapvető probléma jellemezte: a román nemzetállammal folytatott párbeszéd aszimmetrikus jellege; az anyagi források szűkössége − ami lehetetlenné tett igényes, ám költséges nemzetközi kampányok indítását; és nem utolsósorban a végső üzenet körüli bizonytalanság. Az utóbbi 25 évben a mai napig alig ismerek olyan embert, aki egy román televízióműsorban vagy egy nemzetközi konferencián néhány perc alatt világosan és rokonszenvet keltve el tudná magyarázni, hogy kik a székelyek, mit akarnak, hogy nézne ki egy autonóm Székelyföld − azaz mit jelentene konkrétan az áhított autonómia” − mondta a Vásárhelyi Hírlapnak a politikai elemzőként is ismert Bottoni.

Nincs szükség az RMDSZ-re a legitimáció szempontjából

Ezekhez a régi gondokhoz a történész szerint két új nehézség párosul. Az egyik az, hogy az EU-s csatlakozást követően és kiváltképp az utolsó években, a román állam egyre tudatosabban igyekszik leépíteni a politikai magyar érdekszervezetet. Nincs rá szüksége a demokratikus legitimáció szempontjából, mint a kilencvenes évek második felében, amikor az RMDSZ beemelése a kormányba Bukarest euroatlanti integrációs elkötelezettségét jelezte. A nagypolitikai érdektelenséget a növekvő nemzetbiztonsági nyomás kíséri − tette hozzá az elemző. Mint fogalmazott, a magyarokat sokáig „kímélte” a DNA (nem annyira kisebbség- és emberjogi megfontolásokból, hanem azért, hogy ne haragítsák magukra ezzel a nemzetközi szervezeteket), ma azonban megszűnt a védelem. „A magyar közösség, benne a székelyföldi magyar előjárók, akik óhatatlanul a romániai kijárási technikákban szocializálódtak, most tapasztalják meg saját bőrükön a védőháló hiányát” – hangsúlyozta Stefano Bottoni.

A nemzetállami logika reneszánsza

A történész a másik új és negatív fejleménynek az Európa-szerte tapasztalható nemzetállami logika reneszánszát nevezte. A sokáig lesajnált, sőt pusztulásra ítélt nemzetállami közösségek felveszik a kesztyűt a globális kihívásokkal, például a migrációval és a multikulturális (valóban csak konfliktusok mentén tagolt) társadalomképpel. A politikusok szemében elmosódni látszanak − és erre sokan rájátszanak Bukarestben − a korábban világos határvonalak az őshonos kisebbségek és a bevándorlás által létrehozott új közösségek között. Az elemző szerint azt is látni kell sajnos, hogy román nemzetállami szempontból nagyon is kívánatos fejlemény a Magyarországról érkező „multikult” kritikája, a „homogén” társadalom megőrzésének programja. „Csakhogy Romániában olyan állampolgárokat érint az új nemzeti kurzus − amelynek sok nyomát láttuk a korrupcióellenes tüntetések során is −, akik nem bevándorlóként érkeztek az országba, hanem akiket száz éve fosztottak meg saját nemzetállami keretüktől, és azóta sem találták meg a helyüket Romániában” – véli Bottoni.

A történész nem sok esélyt lát a magyar területi autonómiatervek megvalósítására az elkövetkező 10-20 évben. Hozzátette: ahhoz, hogy egyáltalán fel lehessen vetni a kérdést, kellene egy sokkal intenzívebb és látványos lobbizás belföldön és főleg külföldön, legalább Washingtonban és Brüsszelben. „Kellenének felkészült, nyelveket beszélő, a 21. századi eszközökkel kommunikáló aktivisták. Kellene egy világosan magyarázható ütemterv. Kellene egy valóban kecsegtető jövőkép, amiből nem maradnak ki a székelyföldi románok sem (mert azt nem lehet elképzelni, hogy ellenük létrehozható egy újabb Magyar Autonóm Tartomány, mint amit Sztálin ajándékozott 1952-ben a székelyeknek). És kellenek partnerek, támogatók a román politikában, médiában és abban a mély vízben, amit deep state-nek, azaz mély államnak nevezünk. Amíg ezt nem tudjuk felépíteni, sajnos nincs miről beszélni autonómiaügyben” − összegzett lapunknak Stefano Bottoni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 24., hétfő

Tovább emelkedhet a Duna vízállása a hónap végére, de még így is jóval az átlag alatt marad

Az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) hétfőn kiadott előrejelzése szerint a Duna vízhozama a romániai belépési pontnál, Báziásnál a következő napokban várhatóan másodpercenként 1600 köbméterre nő.

Tovább emelkedhet a Duna vízállása a hónap végére, de még így is jóval az átlag alatt marad
Hirdetés
2026. augusztus 24., hétfő

Honvédelmi miniszter: a pilóta lélekjelenlétének köszönhető hogy nem történt kár civil infrastruktúrában a Gripen-balesetnél

A pilóta lelki nyugalmának, felkészültségének, magabiztosságának, a honvédség és a tűzoltók gyors reagálásának köszönhető, hogy nem esett kár a civil infrastruktúrában a Gripen vadászgép lezuhanásakor.

Honvédelmi miniszter: a pilóta lélekjelenlétének köszönhető hogy nem történt kár civil infrastruktúrában a Gripen-balesetnél
2026. augusztus 24., hétfő

Drágul szeptembertől a YouTube Premium

Régiónként eltérő árazással 10-15 százalékkal emeli a Google a YouTube Premium előfizetés árát szeptembertől. Romániában 29 lej helyett 32 lej lesz az előfizetés a reklámmentes videómegosztóra.

Drágul szeptembertől a YouTube Premium
Drágul szeptembertől a YouTube Premium
2026. augusztus 24., hétfő

Drágul szeptembertől a YouTube Premium

Hirdetés
2026. augusztus 24., hétfő

Rosszul hangzik a lépés, de így védené meg romániai alkalmazottait a Lukoil

Fizetésképtelenségi eljárás megindítását kezdeményezte a Lukoil romániai olajfinomítójának tulajdonosa, a Petrotel Lukoil, hogy időt nyerjen tevékenységének újraindításához – írja az MTI az Economedia.ro gazdasági hírportálra hivatkozva.

Rosszul hangzik a lépés, de így védené meg romániai alkalmazottait a Lukoil
2026. augusztus 24., hétfő

Erős zúgás után robbanást hallottak: drón zuhant a kertbe egy Székelyfölddel szomszédos megyében

Egy ház körül mintegy 300 méteres körzetben evakuálták a lakókat hétfőn Vrancea megyében, miután egy diófa tetején egy lezuhant drónra bukkantak; a területet a vizsgálatok befejezéséig lezárták.

Erős zúgás után robbanást hallottak: drón zuhant a kertbe egy Székelyfölddel szomszédos megyében
2026. augusztus 24., hétfő

Olcsóbb lett az euró, drágább az arany

Erősödött hétfőn a lej az euróval és a svájci frankkal szemben, az amerikai dollár viszont drágult. Az arany ára is emelkedett, grammonként már több mint 672 lejt ér.

Olcsóbb lett az euró, drágább az arany
Olcsóbb lett az euró, drágább az arany
2026. augusztus 24., hétfő

Olcsóbb lett az euró, drágább az arany

Hirdetés
2026. augusztus 24., hétfő

Több mint 330 gyorshajtót büntettek meg néhány óra alatt a 15-ös országúton

Összehangolt közúti ellenőrzést tartottak vasárnap a 15-ös országúton, Maros és Hargita megyében is. A négyórás akció során több mint 330 szabálysértést állapítottak meg, ezek túlnyomó többségét gyorshajtás miatt.

Több mint 330 gyorshajtót büntettek meg néhány óra alatt a 15-ös országúton
2026. augusztus 24., hétfő

Három ittas sofőrt kaptak el a hétvégén Hargita megyében

Három, alkohol befolyása alatt vezető sofőrt azonosítottak a Hargita megyei rendőrök augusztus 22-én és 23-án. Az egyik esetben a járművezetőnek jogosítványa sem volt, ráadásul az autón más gépkocsihoz tartozó rendszámtáblák voltak.

Három ittas sofőrt kaptak el a hétvégén Hargita megyében
2026. augusztus 24., hétfő

Nyárvégi időjárás: hűvösebb napokat és csapadékot is hozhat a következő időszak

Változékony időjárás várható a következő két hétben: lesznek napok, amikor 31 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, máskor viszont mindössze 24 fok körül alakulnak a nappali csúcsértékek; csapadékra többször is számítani lehet.

Nyárvégi időjárás: hűvösebb napokat és csapadékot is hozhat a következő időszak
Hirdetés