
Fotó: Boda L. Gergely
Nem fest optimista képet a székelyföldi autonómia esélyeiről Stefano Bottoni. A Románia és Magyarország történetét egyaránt kutató olasz származású történészt a marosvásárhelyi felvonulás apropóján kérdeztük.
2017. március 11., 17:092017. március 11., 17:09
2017. március 13., 15:322017. március 13., 15:32
„Az 1990 utáni erdélyi magyar autonómiatörekvéseket több alapvető probléma jellemezte: a román nemzetállammal folytatott párbeszéd aszimmetrikus jellege; az anyagi források szűkössége − ami lehetetlenné tett igényes, ám költséges nemzetközi kampányok indítását; és nem utolsósorban a végső üzenet körüli bizonytalanság. Az utóbbi 25 évben a mai napig alig ismerek olyan embert, aki egy román televízióműsorban vagy egy nemzetközi konferencián néhány perc alatt világosan és rokonszenvet keltve el tudná magyarázni, hogy kik a székelyek, mit akarnak, hogy nézne ki egy autonóm Székelyföld − azaz mit jelentene konkrétan az áhított autonómia” − mondta a Vásárhelyi Hírlapnak a politikai elemzőként is ismert Bottoni.
Nincs szükség az RMDSZ-re a legitimáció szempontjából
Ezekhez a régi gondokhoz a történész szerint két új nehézség párosul. Az egyik az, hogy az EU-s csatlakozást követően és kiváltképp az utolsó években, a román állam egyre tudatosabban igyekszik leépíteni a politikai magyar érdekszervezetet. Nincs rá szüksége a demokratikus legitimáció szempontjából, mint a kilencvenes évek második felében, amikor az RMDSZ beemelése a kormányba Bukarest euroatlanti integrációs elkötelezettségét jelezte. A nagypolitikai érdektelenséget a növekvő nemzetbiztonsági nyomás kíséri − tette hozzá az elemző. Mint fogalmazott, a magyarokat sokáig „kímélte” a DNA (nem annyira kisebbség- és emberjogi megfontolásokból, hanem azért, hogy ne haragítsák magukra ezzel a nemzetközi szervezeteket), ma azonban megszűnt a védelem. „A magyar közösség, benne a székelyföldi magyar előjárók, akik óhatatlanul a romániai kijárási technikákban szocializálódtak, most tapasztalják meg saját bőrükön a védőháló hiányát” – hangsúlyozta Stefano Bottoni.
A nemzetállami logika reneszánsza
A történész a másik új és negatív fejleménynek az Európa-szerte tapasztalható nemzetállami logika reneszánszát nevezte. A sokáig lesajnált, sőt pusztulásra ítélt nemzetállami közösségek felveszik a kesztyűt a globális kihívásokkal, például a migrációval és a multikulturális (valóban csak konfliktusok mentén tagolt) társadalomképpel. A politikusok szemében elmosódni látszanak − és erre sokan rájátszanak Bukarestben − a korábban világos határvonalak az őshonos kisebbségek és a bevándorlás által létrehozott új közösségek között. Az elemző szerint azt is látni kell sajnos, hogy román nemzetállami szempontból nagyon is kívánatos fejlemény a Magyarországról érkező „multikult” kritikája, a „homogén” társadalom megőrzésének programja. „Csakhogy Romániában olyan állampolgárokat érint az új nemzeti kurzus − amelynek sok nyomát láttuk a korrupcióellenes tüntetések során is −, akik nem bevándorlóként érkeztek az országba, hanem akiket száz éve fosztottak meg saját nemzetállami keretüktől, és azóta sem találták meg a helyüket Romániában” – véli Bottoni.
A történész nem sok esélyt lát a magyar területi autonómiatervek megvalósítására az elkövetkező 10-20 évben. Hozzátette: ahhoz, hogy egyáltalán fel lehessen vetni a kérdést, kellene egy sokkal intenzívebb és látványos lobbizás belföldön és főleg külföldön, legalább Washingtonban és Brüsszelben. „Kellenének felkészült, nyelveket beszélő, a 21. századi eszközökkel kommunikáló aktivisták. Kellene egy világosan magyarázható ütemterv. Kellene egy valóban kecsegtető jövőkép, amiből nem maradnak ki a székelyföldi románok sem (mert azt nem lehet elképzelni, hogy ellenük létrehozható egy újabb Magyar Autonóm Tartomány, mint amit Sztálin ajándékozott 1952-ben a székelyeknek). És kellenek partnerek, támogatók a román politikában, médiában és abban a mély vízben, amit deep state-nek, azaz mély államnak nevezünk. Amíg ezt nem tudjuk felépíteni, sajnos nincs miről beszélni autonómiaügyben” − összegzett lapunknak Stefano Bottoni.
A Figura Stúdió Színház 2026 januárjában is változatos előadásokkal várja a gyergyószentmiklósi közönséget. Tantermi és babaszínházi produkciókkal indul az év, de újra látható lesz a Rinocéroszok is. Közeleg az új bemutató, a Bányavirág.
Sárga szintű meteorológiai figyelmeztetést adott ki szerda délelőttre Országos Meteorológiai Szolgálat a csíki- és gyergyói-medencére vonatkozóan.
Románia elnöke kedd este kijelentette, hogy nem örült az adóemeléseknek, de ez a kormány hatáskörébe tartozó kérdés.
Nicușor Dan kedd este kijelentette, hogy az elnöki hivatal a következő napokban kidolgozza a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsról (CSM) szóló referendum részleteit.
A kötelező magánnyugdíjalapban összegyűlt pénz 30 százalékát adják ki egyben, 70 százalékát pedig havi lebontásban. A havonta történő kifizetést a szociális minimálnyugdíjhoz viszonyítják, ami most 1281 lej.
Öt fiatal jelentkezett arra, hogy visszaszerezze a keresztet a Duna jeges vizéből, azonban végül csak hárman ugrottak a folyóba Giurgiuban vízkeresztkor. A románok úgy tartják, hogy aki elsőként éri el a keresztet, egész évben szerencse kíséri.
Több autóban is kárt tett a tetőről lezúduló hó Gyulafehérváron. Az eset kapcsán óvatosságra hívja fel a járműtulajdonosok és gyalogosok figyelmét a helyi önkormányzat.
Eseménydús napokon vannak túl, és azokra is számítanak a Hargita és Maros megyei hegyimentők. Tapasztalataik szerint a balesetek többsége a sí- és szánkópályákon történik, de a hegyekben várható további havazás miatt a túrázóknak is résen kell lenni.
Két felnőttet és négy gyermeket vittek kórházba, miután autójukkal a jeges Beszterce-folyó medrébe zuhantak Dornavátrán.
A csendőrség kedden közölte, hogy hamisak azok a közösségi médiában terjedő képek, amelyeken állítólagos román csendőrök láthatók, amint egy épületben járólapot raknak le.
szóljon hozzá!