Stefano Bottoni: felkészültség és kecsegtető jövőkép kellene az autonómiához

•  Fotó: Boda L. Gergely

Fotó: Boda L. Gergely

Nem fest optimista képet a székelyföldi autonómia esélyeiről Stefano Bottoni. A Románia és Magyarország történetét egyaránt kutató olasz származású történészt a marosvásárhelyi felvonulás apropóján kérdeztük.

Pataky István

2017. március 11., 17:092017. március 11., 17:09

2017. március 13., 15:322017. március 13., 15:32

„Az 1990 utáni erdélyi magyar autonómiatörekvéseket több alapvető probléma jellemezte: a román nemzetállammal folytatott párbeszéd aszimmetrikus jellege; az anyagi források szűkössége − ami lehetetlenné tett igényes, ám költséges nemzetközi kampányok indítását; és nem utolsósorban a végső üzenet körüli bizonytalanság. Az utóbbi 25 évben a mai napig alig ismerek olyan embert, aki egy román televízióműsorban vagy egy nemzetközi konferencián néhány perc alatt világosan és rokonszenvet keltve el tudná magyarázni, hogy kik a székelyek, mit akarnak, hogy nézne ki egy autonóm Székelyföld − azaz mit jelentene konkrétan az áhított autonómia” − mondta a Vásárhelyi Hírlapnak a politikai elemzőként is ismert Bottoni.

Nincs szükség az RMDSZ-re a legitimáció szempontjából

Ezekhez a régi gondokhoz a történész szerint két új nehézség párosul. Az egyik az, hogy az EU-s csatlakozást követően és kiváltképp az utolsó években, a román állam egyre tudatosabban igyekszik leépíteni a politikai magyar érdekszervezetet. Nincs rá szüksége a demokratikus legitimáció szempontjából, mint a kilencvenes évek második felében, amikor az RMDSZ beemelése a kormányba Bukarest euroatlanti integrációs elkötelezettségét jelezte. A nagypolitikai érdektelenséget a növekvő nemzetbiztonsági nyomás kíséri − tette hozzá az elemző. Mint fogalmazott, a magyarokat sokáig „kímélte” a DNA (nem annyira kisebbség- és emberjogi megfontolásokból, hanem azért, hogy ne haragítsák magukra ezzel a nemzetközi szervezeteket), ma azonban megszűnt a védelem. „A magyar közösség, benne a székelyföldi magyar előjárók, akik óhatatlanul a romániai kijárási technikákban szocializálódtak, most tapasztalják meg saját bőrükön a védőháló hiányát” – hangsúlyozta Stefano Bottoni.

A nemzetállami logika reneszánsza

A történész a másik új és negatív fejleménynek az Európa-szerte tapasztalható nemzetállami logika reneszánszát nevezte. A sokáig lesajnált, sőt pusztulásra ítélt nemzetállami közösségek felveszik a kesztyűt a globális kihívásokkal, például a migrációval és a multikulturális (valóban csak konfliktusok mentén tagolt) társadalomképpel. A politikusok szemében elmosódni látszanak − és erre sokan rájátszanak Bukarestben − a korábban világos határvonalak az őshonos kisebbségek és a bevándorlás által létrehozott új közösségek között. Az elemző szerint azt is látni kell sajnos, hogy román nemzetállami szempontból nagyon is kívánatos fejlemény a Magyarországról érkező „multikult” kritikája, a „homogén” társadalom megőrzésének programja. „Csakhogy Romániában olyan állampolgárokat érint az új nemzeti kurzus − amelynek sok nyomát láttuk a korrupcióellenes tüntetések során is −, akik nem bevándorlóként érkeztek az országba, hanem akiket száz éve fosztottak meg saját nemzetállami keretüktől, és azóta sem találták meg a helyüket Romániában” – véli Bottoni.

A történész nem sok esélyt lát a magyar területi autonómiatervek megvalósítására az elkövetkező 10-20 évben. Hozzátette: ahhoz, hogy egyáltalán fel lehessen vetni a kérdést, kellene egy sokkal intenzívebb és látványos lobbizás belföldön és főleg külföldön, legalább Washingtonban és Brüsszelben. „Kellenének felkészült, nyelveket beszélő, a 21. századi eszközökkel kommunikáló aktivisták. Kellene egy világosan magyarázható ütemterv. Kellene egy valóban kecsegtető jövőkép, amiből nem maradnak ki a székelyföldi románok sem (mert azt nem lehet elképzelni, hogy ellenük létrehozható egy újabb Magyar Autonóm Tartomány, mint amit Sztálin ajándékozott 1952-ben a székelyeknek). És kellenek partnerek, támogatók a román politikában, médiában és abban a mély vízben, amit deep state-nek, azaz mély államnak nevezünk. Amíg ezt nem tudjuk felépíteni, sajnos nincs miről beszélni autonómiaügyben” − összegzett lapunknak Stefano Bottoni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 07., péntek

Szeptember elejéig még marad a veszélyhelyzet Parajdon

Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.

Szeptember elejéig még marad a veszélyhelyzet Parajdon
Hirdetés
2026. augusztus 07., péntek

Pénteken történelmi mélyponton maradt a Duna vízhozama az országhatárnál

A Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába, pénteken továbbra is 1400 köbméter másodpercenként, amely az 1985-ben jegyzett történelmi mélypontnak felel meg – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).

Pénteken történelmi mélyponton maradt a Duna vízhozama az országhatárnál
2026. augusztus 07., péntek

Felelős hozzáállással el lehetne fogadni a bértörvényt a következő napokban az ügyvivő miniszterelnök szerint

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy az közalkalmazotti bértörvénynek még nincs olyan konszenzusos változata, amelyet megszavazna a parlament, de a pártok felelős hozzáállásával a következő napokban el lehetne fogadni.

Felelős hozzáállással el lehetne fogadni a bértörvényt a következő napokban az ügyvivő miniszterelnök szerint
2026. augusztus 07., péntek

Elsőfokú árvízvédelmi készültség több székelyföldi folyón

Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő medencéjére.

Elsőfokú árvízvédelmi készültség több székelyföldi folyón
Hirdetés
2026. augusztus 07., péntek

Viharok hozhatnak felfrissülést a székelyföldi megyékben

A meteorológusok újabb figyelmeztetéseket adtak ki légköri instabilitás, megerősödő szél, viharok és jelentős mennyiségű csapadékot hozó felhőszakadások miatt. A riasztások pénteken és szombaton Románia 33 megyéjére érvényesek.

Viharok hozhatnak felfrissülést a székelyföldi megyékben
2026. augusztus 07., péntek

Hetek óta először csökkent az üzemanyagok ára

Három hét folyamatos drágítás után pénteken újra csökkentették a benzin és a gázolaj árát az üzemanyag-forgalmazók. A benzin 15 banival, a gázolaj 20 banival lett olcsóbb literenként.

Hetek óta először csökkent az üzemanyagok ára
2026. augusztus 07., péntek

Ismét jegyezhetők a Fidelis államkötvények, akár 7,5 százalékos kamattal

Újabb Fidelis-kötvényeket bocsát ki péntektől a pénzügyminisztérium.

Ismét jegyezhetők a Fidelis államkötvények, akár 7,5 százalékos kamattal
Hirdetés
2026. augusztus 07., péntek

Viharokra figyelmeztetnek Csík- és Udvarhelyszéken

Csapadékra, megerősödő szélre, villámlásra és jégesőre figyelmeztető előrejelzést adtak ki pénteken délelőtt több csík- és udvarhelyszéki településre.

Viharokra figyelmeztetnek Csík- és Udvarhelyszéken
2026. augusztus 07., péntek

Soha nem volt még ilyen meleg Budapesten

Több meleg- és egy szélrekord is megdőlt csütörtökön – közölte a HugaroMet Zrt. az előzetes adatok alapján Facebook-oldalán.

Soha nem volt még ilyen meleg Budapesten
Soha nem volt még ilyen meleg Budapesten
2026. augusztus 07., péntek

Soha nem volt még ilyen meleg Budapesten

2026. augusztus 07., péntek

Nem kell félni, nem tűnik el a kecskesajt és juhtúró

Felkorbácsolta a kedélyeket az állategészségügyi hatóság belső levelezésének egy kiszivárgott része, amely a juh- és kecsketej, és az abból készült élelmiszerek forgalmazásának a szigorításáról szól. Mi az igazság, valóban eltűnnek ezek a piacról?

Nem kell félni, nem tűnik el a kecskesajt és juhtúró
Hirdetés