Elsőként az utakat szeretnék járhatóvá tenni, utána turistákat csalogatni a községbe. Programokat kell számukra ajánlani, s jelenlétük a települések jövőjét is jelentik – véli Magyari Péter, Nyárádremete polgármestere.
2014. október 29., 17:382014. október 29., 17:38
A felső-nyárádmenti község turisztikai potenciálja vitathatatlan, Vármező az utóbbi években szinte üdülőfaluvá vált, de a hegyi környezet és Szováta közelsége is előnyt jelent számára. A turisták számára viszont elfogadható körülményeket kell megteremteni, hogy ne csak átutazzanak a községen, hanem időt és pénzt költsenek el itt. Ezért a községvezetés is figyel a közterek, utak, utcák állapotára.
Nyárádköszvényes irányába 1270 méter járdát építettek, ezt a következő évben folytatni szeretnék. A remetei millenniumi emlékmű körüli parkot, játszóteret és annak térkövezését befejezték, az emlékműre szeretnének egy turulmadarat is elhelyezni, remélik, hogy a következő év március 15-ére ez megvalósul. Az egész község területén végeztek kövezést a mellékutcákban az év folyamán, a mikházi úton gödröket tüntettek el.
„Rómaisítanák” Mikházát
Mikházán elkészült a terv egy 1200 méteres útszakasz leaszfaltozására, a Nagyernye–Szováta megyei út letérőjétől egészen a kolostortemplomig. A községvezetés azonban nagyobb terven gondolkodik, amelybe a Maros Megyei Múzeum vezetőit is szeretné bevonni: a falu alsó felében végzett ásatások feltárták az ókori római telep helyét. Itt római fürdőt szeretnének felépíteni, az erre vezető, nem túl forgalmas utat pedig római mintára macskakővel raknák ki, vagy pedig új út létrehozása céljából területeket vásárolnának. A lakóházak homlokzatát felújítanák, hogy a turistákat rendezett falukép fogadja. A Csűrszínház vagy a kultúrotthon környékén szeretnének egy-két ingatlant is megvásárolni, hogy ott szálláshelyeket és konferenciatermet alakítsanak ki, a fürdő mellett csupán egy kis büfét vagy étkező helyiséget képzelnének el.
Bár még sem terv, sem költségvetés, sem megfelelő terület nincs, a polgármester úgy véli, volna kereslet az új létesítményre, és a falu jövőjét is befolyásolná, ugyanis többen bevételhez juthatnának szállásadásból vagy helyi termékek értékesítéséből. A római fürdőt az önkormányzat működtetné, mert úgy látják, ha vállalakozóra bíznák, az néhány év alatt „leélné” az új létesítményt, ezért azután ismét kezdődhetnének a javítási munkálatok.
Újraaszfaltoznák a vármezői utat
A Vármezőbe vezető községi utat néhány éve aszfaltszőnyeggel borították be, de a teherforgalom miatt erősen megrongálódott, a nyár folyamán már zúzott kővel, később marásból származó aszfalttal tömték be gödröket, s pénzhiány miatt eddig nem sikerült új aszfaltréteget húzni rá. Nemrégiben szerződést sikerült kötni a vidékfejlesztési minisztériummal az út korszerűsítésére. Első lépésben pénzt kapnak a műszaki tanulmány elkészítésére és a közbeszerzési eljárás lebonyolítására, remélhetőleg a következő évben már a 4850 méteres aszfaltszőnyeg leterítésére is sor kerülhet.
Azelőtt azonban a „kényesebb helyeken” szükség van 2600 méter betonozott sánc kialakítására is. Az úttesten végzett fúrások megállapították, hogy jelenleg helyenként csupán három centiméteres az aszfaltréteg. Ezért az útra 15 centiméteres zúzott kőágyat terítenének, erre húznának majd két rend aszfaltot. Ahol szükséges, ott megbontanák az úttestet és 60-70 centiméter mélységig új alapot építenének.
Jobb lefedettséget, rövidebb várakozási időt, gyorsabb reagálást a panaszokra – ezeket várják a marosvásárhelyi tömegközlekedési vállalattól a buszozók, akiknek csak 43 százaléka elégedett az utazással. Az igazgató válasza: sok minden nem tőlük függ.
Semmi nem maradt élve a Kis-Küküllőben a Parajdról érkező sóhullámok után – nyilatkozta kedden Székely Annamária, a Maros megyei környezetőrség igazgatója, aki arról is beszámolt, hogy a nagy haltetemek még a folyó fenekén vannak.
A Kis-Küküllő vízének magas sótartalma miatt keddre virradó éjszaka egy órakor ismét leállították a dicsőszentmártoni vízüzemet.
Mintegy 700 ezer liter vizet osztott ki a Maros megyei katasztrófavédelem és az Aquaserv szolgáltató hétfőn a Kis-Küküllő mentén élőknek. Mindemellett az elpusztult halak begyűjtése is folyamatban van a sóval szennyezett folyónál.
Öt helyszínen, ötven zenei előadóval szervezik meg Marosvásárhelyen a városnapokat június 26–29. között. Idén 14 díszpolgári címet osztanak ki, tizenegy ország küldöttsége látogat ide. Kétmillió lejt különít el erre a város helyi forrásokból.
Bő két napos szünet után újraindult a vízszolgáltatás Dicsőszentmártonban. A jó hírt a város polgármestere jelentette be vasárnap este a közösségi oldalán.
Jelentősen csökken a Korond-patak vízének sótartalma az elmúlt időszakban – tájékoztat a Maros megyei vészhelyzeti bizottság, amely arról is beszámolt, hogy kiszedték a Kis-Küküllőből a döglött halakat és halivadékokat mentettek.
A vasárnap esti vízminták eredményei függvényében döntenek a dicsőszentmártoni vízüzem újraindításáról – nyilatkozta a Székelyhonnak vasárnap reggel Sipos Levente, az Aquaserv igazgatója.
Előbb a Korond-patak földfelszíni eltűnése számított a sóvidék leglátványosabb történésének, aztán megjelentek a bányafelszíni lyukak, majd nőttek és nőttek – határon innen és túl szinte mindenkit ez foglalkoztatott.
Továbbra is kritikus a helyzet a parajdi bányakatasztrófa miatt sóval szennyezett Kis-Küküllő vízgyűjtő területén, az illetékes hatóságok sürgősségi intézkedéseket hoznak a lakosság védelme és vízellátása érdekében – közölte pénteken a prefektúra.
szóljon hozzá!