Radu Bălaş: olyan egyetem az MKTE, mint amilyen gyógyszertár a Sörpatika

Nyílt levélben támadta a Marosvásárhelyi Kulturális és Tudományegyetemet az intézmény egyik frissen kinevezett vezetőségi tagja, Radu Bălaş. A Szabad Emberek Pártja (POL) helyi tanácsosa már írása elején leszögezi, hogy az egyetem név nem fedi a valóságot, ugyanis az MKTE nem egyetem.

„Egy kicsit olyan az egész, mintha én is létrehoznék egy civil szervezetet, melyet aztán Világűrkutató Egyetem névre keresztelnék, holott semmi közöm nincs sem a galaxisokhoz, sem az egyetemi kutatáshoz” – hangsúlyozta Bălaş, akit az intézmény megnevezésénél is jobban zavar, hogy az MKTE az utóbbi négy évben csaknem 1,3 millió lejt szippantott fel közpénzekből.

Csupán az idei évre a marosvásárhelyi önkormányzat 630 ezer lejt különített el saját költségvetéséből, holott az MKTE megalakulásakor Dorin Florea azt nyilatkozta, hogy az egyetemnek két éven belül önfinanszírozóvá kellene válnia. Azóta viszont eltelt négy esztendő, és a városháza továbbra is pumpálja a pénzt, mutat rá a POL tanácsosa. „Fölösleges intézménynek tartom, ezért úgy vélem, meg kellene szüntetni. Vagy legalábbis leállítani a támogatását” – javasolja a néhány hónappal ezelőtt alakult párt politikusa.

A fiatal önkormányzati képviselő egy listát is készített, amellyel alátámasztani igyekszik felvetését. Radu Bălaş szerint az egyetem eddigi legsikeresebb akciója egy légballon felengedése volt, amely azon túl, hogy öt percet tartott, háromezer euróba került, és fentről filmezte a várost, semmi hasznos dolgot nem produkált. Szerinte az sincs rendben, hogy az eddig szervezett 69 kurzusból alig öt rendelkezett akkreditációval. A többire az MKTE csupán igazolványt tudott a feliratkozottak rendelkezésére bocsátani.

Bălaş azt is nehezményezi, hogy az elmúlt három év alatt ezekre a tanfolyamokra mindössze 301 hallgató iratkozott fel. A sajátként bemutatott tizennégy tudományos és huszonhat művelődési esemény megszervezéséhez az egyetem jobbára a helyiségével járult hozzá. „Szinte mindent, amit ez az egyetem szervez, megszervezhetné a polgármesteri hivatal szociális-kulturális osztálya is. A tanfolyamok kivételt képeznek, de azok szervezésével mások foglalkoznak” – mutatott rá a Szabad Emberek Pártja képviselője.

Radu Bălaş szerkesztőségünknek pontosítani kívánta nyilatkozatát, mondván, hogy ő nem az intézmény felszámolását, hanem a közpénzekből való finanszírozásának a megszüntetését kéri. Mint fejtegette, ha az önkormányzat tényleg annyira ragaszkodott volna az oktatás és a kutatás felkarolásához, az egyetemre fordított 1,3 millió lejt az iskolai laboratóriumok és műhelyek felszerelésére irányítja. Szerinte az MKTE nem több egy civil szervezetnél, amelynek a legtöbb kulturális tevékenysége különböző, a városháza által támogatott partnerségekből merül ki. „Azt meg egyenesen perverzitásnak tartom, hogy egyetemnek nevezzük. Olyan egyetem ez, mint amilyen gyógyszertár a Sörpatika!” – utalt a Maros-parti népszerű kocsma nevére Bălaş.

Szerinte már az is túlzás, hogy őt, egyszerű önkormányzati képviselőként az egyetem tudományos tanácsába nevezték ki, holott a grémium nem több egy intézményi vezetőtanácsnál. „Félreértés ne essék, semmi bajom Csegzi Sándorral, csak az általa irányított úgynevezett egyetemmel” – szögezte le a POL képviselője.

Megkeresésünkre az intézmény igazgatója, Csegzi Sándor rosszindulatú vádaknak nevezte a Bălaş által felsoroltakat. Mint mondta, igenis az 1,3 millió lejből iskolákat szereltek fel – legutóbb a Gheorghe Şincaiban az ország első autólaboratóriumát alakították ki, a soron a faipari szakközépiskola, illetve további négy tanintézet van. Ugyanabból a pénzből jutott a főtéri székház emeletén egy klímaváltozást megfigyelő laboratórium létesítésére és egy somostetői automata meteorológiai állomás kiépítésére is.

„Az MKTE lényegében önellátó, a két alkalmazott és az időszakos bedolgozók fizetését mi magunk termeljük ki. Olyan kurzusokat indítottunk, amelyeket mások nem kínálnak. Hogy nem mindenik akkreditált? Nem olcsó mulatság megszerezni az akkreditációt, ugyanakkor kérdem én, az általános műveltséget fejlesztő kurzusra miért kellene diplomát adnunk?” – replikázott Csegzi.

Szerinte a több mint fél évszázados hagyománnyal rendelkező, megújult egyetemnek sikerült eleget tennie a tanulni vágyó felnőttek és a munkapiac közti katalizátor szerepének. A volt alpolgármester az iskolaigazgatók és vállalatvezetők pozitív visszajelzéseire hivatkozott. Továbbá büszke arra, hogy az MKTÉ-nak sikerült Marosvásárhelyre hoznia és elindítania a TEDx-et, beindítani a rendkívül népszerű autómodellező tanfolyamot, és kimozdítani a holtpontról a duális oktatást. Ami pedig a túl hangzatosnak vélt nevet illeti, Csegzi Sándor elmondta, hogy azt nem ő találta ki, hanem az önkormányzati képviselők szavazták meg.

„A futballakadémia vagy az RMDSZ által működtetett Női Akadémia sem tagja egyik tudományos akadémiának, de attól még azt a nevet viseli” – fűzte hozzá az igazgató, aki szerint Radu Bălaş jobban tenné, ha átengedné a vezetőségben elfoglalt helyét egy olyan személynek, aki nem az egyetem ellen munkálkodik. „Kívülről támadjon, amennyit akar, az nem zavar, de belülre nem ilyen személyekre van szükség” – szögezte le az MKTE igazgatója.

A modern kori népi egyetemek lényege

A népfőiskolák modelljére szervezett egykori népi egyetemeknek és mai jogutódaiknak mindig is jelentős szerepe volt a felnőttkori kompetencia képzés és az alapkészség fejlesztés elméletében és gyakorlatában, annak érdekében, hogy a felnőtt lakosság megbízható kulcskompetenciákkal rendelkezhessen a család, a munka, a szakmaszerzés és az élet minden kihívásával szemben. A képzésekbe bárki bekapcsolódhat, aki a tanuláson, az alapkészségek erősítésén keresztül akar változtatni megrekedt élethelyzetén, vagy így szeretne új munkahelyet találni, sikeresebben részt venni közössége életében, vagy nagyobb befolyást gyakorolni az őt körülvevő világra– írja a Népfőiskola.hu.