Polgármesterek: vitatható a kormány pénzvisszaosztó politikája

A megszólaltatott polgármesterek zöme úgy véli, a központi hatalom sokkal inkább gátolta az önkormányzatok munkáját, mintsem hogy segítse. A legtöbbjük Bukarest túlburjánzott bürokráciáját hozta fel, mint a munkájuk elé gördített legnagyobb akadályt. „Ráadásul szinte bármiről is legyen szó, az illetékesek félnek aláírni az okiratokat. Emiatt még inkább lassítják a munkafolyamatot. Elhúzódnak a közbeszerzések, az engedélyeztetések, így a munkálatok is” – mutatott rá Balavásár elöljárója, Sagyebó István.

Még tiszta szerencse, hogy az időjárás az útjavítókkal tartott, így nem kellett november közepén félbeszakítani a munkát. A másik nagy gondot az ígéretek be nem tartása jelenti. „Mindmáig nem kaptuk meg a szennyvízcsatorna kiépítésére még 2012-ben leszerződtetett összeget” – panaszolta el Vámosgálfalva polgármestere, Balog Elemér. A Dicsőszentmárton melletti település elöljáróját legutóbb azzal „fizették ki”, hogy a pénz egy részét majd 2016-ban, a másikat pedig 2017-ben utalják. Ehhez képest a vállalkozó már a munkálatok vége felé jár. „Ígérgetni azt tudnak, fizetni nem. Amikor rákérdezünk, hogy miért, a vállukat vonogatják. Bezzeg a papírmunka csak szaporodik, ahelyett, hogy egyszerűsödne” – tette hozzá Balog. Mezőpaniti kollégája, Bartha Mihály már annak is örült, hogy a hatóságok „nem gátolták száz százalékban” a munkáját, ellenben pénzhiány miatt, helyi mondás szerint, a „jó vásártól sok mindentől elesik az ember”.

Úgy tűnik, Bukarest a legtöbb bosszúságot Marosszentgyörgynek okozta. A Marosvásárhellyel összenőtt nagyközség elöljárója kapásból négy olyan tervet sorol, amelyet a központi hatalom „kaszált el” vagy tervelt ki. A legismertebb és súlyosabb gondot a községközponton áthaladó négysávos országút betonfallal való elválasztása jelenti. A helyiek tiltakozáshulláma hidegen hagyta az útügyi hatóságot, még az sem hatotta meg, hogy a fal miatt kiemelkedő volt az átjárón történő balesetek száma, amelyek közül az egyik halálos kimenetelű volt. A vasúti társaságot sem érdekli, az Északi utcában hány autót üt el a vonat; a sorompó nélküli átkelőn már több tragikus kimenetelű baleset is történt, ennek és a többszörös kérvényezés ellenére a CFR vezetősége nem hajlandó sorompót szerelni az említett utcába. A polgármester és a helyi lakók bosszúságát a környezetvédelmi és erdészeti minisztérium, valamint a honvédelmi tárca is fokozta. Előbbi az erdészeti hivatalon keresztül megcsonkította a Cinege-tetői sípálya fölötti erdőt, utóbbi pedig folyamatosan gátolja a lőtér körüli építkezést. „Az erdő nem a községé, de mi látjuk nap mint nap a megcsúfított Cinege-tetőt. Ami meg a katonai lövöldét illeti, azon túl, hogy sokkal nagyobb területet foglal, mint amennyire szüksége lenne, két és kilométeres körzetben alaptalanul gátolja a település terjeszkedését” – sérelmezte a mintegy tízezer lakosú Marosszentgyörgy elöljárója. A pénzvisszaosztások csak fokozni tudják Sófalvi Szabolcs elégedetlenségét. Mint mondta, az idén fordult elő először, hogy a pénzügyminisztérium kevesebb pénzt juttatott vissza a településnek, mint amennyi adó befolyt Marosszentgyörgyről a központi költségvetésbe.

Ehhez képest a sors és a központi hatalom sokkal kegyesebb volt a mezőcsávásiakhoz. A polgármester, Szabó Levente egyenesen úgy érzi, az általa vezetett önkormányzatnak kimondottan segített Bukarest. A költségvetés-kiegészítésekor több pénz jutott az infrastruktúra fejlesztésére és a kultúrotthonok rendbetételére. Négy művelődési házat sikerült felújítani az idén, és egy kilométert leaszfaltozni a Szabédot és Bazéddal összekötő útszakaszból. Szintén sokat köszönhet a kormánynak Gernyeszeg önkormányzata, mely a visszaosztásból kapott (nem remélt) összegből csaknem hatvan kilométernyi községi utat tett rendbe. „Köveztünk, döngöltünk, egyengettünk ott, ahol egyelőre nincs aszfalt. Ezenkívül ki tudtuk fizetni az elmaradt számláinkat” – sorolta Kolcsár Gyula, a Maros menti település elöljárója. A polgármester azonban megjegyezte: örül a megvalósításoknak, azonban tudatában van annak, hogy a Bukarest jótékonykodása más önkormányzatok, illetve országos beruházások kárára történhetett.