
Fotó: Boda L. Gergely
Tetemes pénzbírsággal való fenyegetés miatt bűnvádi panasszal fordult az ügyészséghez, ugyanakkor polgári perben fájdalomdíjat követel tizenkét marosvásárhelyi lakó Valentin Bretfeleantól.
2015. május 02., 15:502015. május 02., 15:50
2015. május 04., 10:512015. május 04., 10:51
Az érintettek úgy vélik, a rendőrfőnök visszaélt hatalmával, amikor 30 és 50 ezer lej közötti büntetéssel fenyegette meg, ha nem szerelik le házuk faláról a reklámtáblának minősített kétnyelvű utcanévtáblát. Fájdalomdíjként ezért ugyanannyi pénzt kérnek a marosvásárhelyi rendőrfőnöktől, mint amennyi a hatósági felszólító levélben áll: 30-tól 50 ezer lejig terjedő összeget, pontosabban annak a középarányosát, 40 ezer lejt.
A hét végén tizenegy érintett, valamint a saját nevében fordult a Maros megyei törvényszékhez Kincses Előd ügyvéd, aki a bíróság melletti ügyészségen bűnvádi panaszt is iktatott a kétnyelvű utcanévtáblák kapcsán eljáró Bretfelean ellen. Amennyiben az ügyészek, majd a törvénybírók is megállapítják a tetemes bírsággal fenyegetőzés tényét, a Büntető-törvénykönyv 206. szakasza értelmében a rendőrségi igazgató pénzbírsággal vagy akár egy évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható.
Kincses Előd ugyanakkor az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot (CNCD) is megkereste, ugyanis a vásárhelyi rendőrség kizárólag a kétnyelvű utcanévtáblákat minősítette reklámfeliratoknak. E közben a városban szinte nincs olyan utca, amelynek legalább két-három lakója ne függesztett volna ki háza falára saját maga által rendelt egynyelvű utcanévtáblát. „Ezzel a pofátlan összegű büntetéssel az volt a rendőrfőnök célja, hogy arra kényszerítse a magyarságot, hogy öncenzúrát alkalmazva, mondjon le anyanyelvhasználati jogairól” – állapította meg Kincses. Ez nagyrészt sikerült is, hisz az ügyvéd nyilvántartása szerint a mintegy nyolcvan táblából közel hatvan már lekerült az épületek faláról. Olyan táblák is eltűntek, melyeket hosszú évekkel ezelőtt függesztettek ki. Ha felszerelésük szabálysértésnek is minősült volna, a törvényt nem lehet visszamenőleg alkalmazni. A periratban az ügyvéd kifejtette, hogy a sértett személyek azok után döntöttek az amúgy szabványos táblák kifüggesztéséről, miután a városháza azok után sem volt hajlandó életbe ültetni a kétnyelvűsítést szabályzó, 2001-ben megszavazott tanácsi határozatot, miután megszülettek a hivatalos magyar fordítások.
A közvéleményt több mint két hete lázban tartó témával kapcsolatosan Valentin Bretfelean megismételte: a rendőrségnek nem áll szándékában az emberek zsebébe nyúlni, a felszólítás célja az építkezési törvény betartatása. Annak dacára, hogy a táblák eltávolítására a hatóság 48 órát szabott ki, a rendőrség bő tíz nap után sem bírságolt. „Remélem, hogy párbeszéddel megtaláljuk a megoldást” – mondta el lapunknak Bretfelean. Korábban Claudiu Maior alpolgármester is azt ígérte a magyaroknak, hogy a házaikra felszerelt kétnyelvű utcanévtáblák miatt nem esik bántódásuk, rá egy-két napra a rendőrség mégis felszólította őket a feliratok eltávolítására.
Havasi köszöni szépen, de nem kér sétányt
Claudiu Maiornak címzett levelében Havasi Balázs zongoraművész, aki a múlt vasárnap a városháza meghívására a zsúfolásig megtelt Kultúrpalota közönsége előtt koncertezett, ismételten megköszönte az alpolgármesternek, hogy sétányt szeretne elnevezni róla, de illedelmesen tudtára adja, hogy nem fogadhatja el. „Természetesen ez hatalmas megtiszteltetés lenne számomra, mindazonáltal arra kérem Önt és a város vezetését még a hivatalos döntés meghozatala előtt, hogy a sétányt mégse rólam, hanem Munkácsy Mihály festőművészről nevezzék el. (…) Munkácsy Mihály művészi pályája példaértékű mindannyiunk számára, ezért örömmel és büszkeséggel töltene el, ha a gyönyörűen felújított marosvásárhelyi várban az egyik sétány az ő nevét viselné” – írja köszönőlevelében Havasi. A többszörös Platina-lemezes művész leszögezi: csak úgy tudná tiszta szívvel elfogadni a kitüntető ajánlatot, ha erre a megtiszteltetésre teljes életművével, legnagyobb céljai elérésével szolgálhatna.
Mint ismeretes, a Munkácsy műveiből ihletődött Ecset és zongora című, nagysikerű produkció közben Maior az Amici Urbis díjjal tüntette ki a világhírű zongoraművészt, és bemutatta azt az utcanévtáblát, melyen az ő neve szerepelt. Később a város másik alpolgármestere, Peti András azt mondta, a városvezetésnek inkább a jelenlegi Bradului – Fenyő utcát kellene visszakeresztelnie Munkácsyra.
Csaknem ezer ember fordult meg tavaly a marosvásárhelyi börtönben fogvatartottként úgy, hogy a hivatalos előírásoknak megfelelő férőhelyek száma 214. Az éves beszámolóból kiderült, senki nem szökött meg, és új börtönépületeket terveznek felhúzni.
Melléképület gyulladt ki Dánoson pénteken délelőtt, a helyszínre nagy erőkkel szálltak ki a tűzoltók.
Hatalmi visszaéléssel vádolja a városi rendőrséget Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere, miután a hatóságok leszereltették az illegálisan parkoló autókat elszállító vontató rendszámtábláit. A szolgáltatás leállt, az ügy a bíróságon folytatódik.
Bemutatták azt a magyar nyelven is elérhető online információs platformot, amely a Méltányos Átállási Program Maros megyei megvalósításáról nyújt áttekinthető tájékoztatást. A program célja a zöld energiára való átállás elősegítése pályázati úton.
A hatóságok szerint megközelítőleg kétmillió lejes kár érte az állami költségvetést egy összetett adócsalási ügyben, amely Maros megyéből indult.
Négynapos programsorozattal készülnek Nyárádszeredában a Bocskai Napok alkalmából február 17. és 22. között.
A Második esély program a korai iskolaelhagyó fiataloknak, felnőtteknek segít elvégezni az általános iskolát. Nem csak újrakezdési esély, de alapvégzettséget is ad. Februártól lehet iratkozni a programra, amelyben Maros megye öt iskolája vesz részt.
Vélhetően idén ősszel használatba vehető lesz a súlyos égési sérülteket kezelő marosvásárhelyi központ – közölte vasárnap este Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Bár a nagyszabású külföldi reklámkampány elindítása még várat magára, a belföldi piacon továbbra is aktív Maros megye. Jövő héten a Bukarestben megnyíló országos turisztikai vásáron keresik a választ arra, mire vágynak leginkább a bukaresti látogatók.
Egy országos kutatás szerint az óvodákban is gyakori a kiközösítés és a szóbeli bántás, de ha figyelünk a jelekre, akkor itt még könnyebben lehet kezelni ezeket a helyzeteket. A gyerekek érzelmeinek kifejezését pedig egy lila maci is segíti.
szóljon hozzá!