Oltástörvény: megszorító intézkedéseket fontolgatnak

Alexandru Rafila, a Román Mikrobiológiai Társaság elnöke, az egészségügyi miniszter tanácsosa a hét elején bejelentette: a védőoltásokkal kapcsolatos törvénytervezetet nagy valószínűséggel júliusban bocsátják közvitára. A tervezett megszorító intézkedésekről (az iskolai oltáskötelességről és a szülők által fizetendő kezelési költségről, ha a gyerek az oltás hiánya miatt betegedik meg) a tanácsos óvatosan fogalmazott, hangsúlyozván, hogy ezekről jelenleg folynak a tárgyalások.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint országos szinten 95 százalékosnak kell lennie az oltási aránynak. Victor Olszavsky, a WHO romániai irodájának vezetője ugyanakkor rámutatott: ez tíz évvel valóban így volt, mára viszont van olyan megye, ahol egyes vakcinák esetében ez 68 százalékra csökkent. A WHO hét különböző védőoltást ajánl kötelezővé tenni: a diftéria, szamárköhögés, tetanusz, kanyaró, rózsahimlő, mumpsz és gyermekbénulás ellenieket.

Gabriela Uifăleantól, a Maros Megyei Közegészségügyi Igazgatóság sajtószóvivőjétől megtudtuk, hogy áprilisban zajlott a 6 és 8 évesek gyermekbénulás elleni oltása. Eredetileg 5427 hat évest kellett volna beoltani a megyében, a valóságban ez a szám 4614 volt. 377 esetben a szülők visszautasították az oltást, a többi esetben például orvosi ellenjavallat miatt nem oltották be a gyerekeket. A megyében ezenkívül 4572 oltásköteles nyolc éves volt, ebből 4084-et sikerült beoltani, 189 esetben a szülők nem járultak hozzá a vakcina beadásához. Ugyan az oltások nem kötelezőek, a sajtószóvivő elmondta: 20 éve dolgozik az intézményben, s míg tíz évvel ezelőtt mindenkit beoltottak, napjainkban az oltásellenes kampányoknak köszönhetően egyre nő az azt visszautasító szülők száma.

Az idei adatokról Lorenzovici Anna háziorvos elmondta, ezek nem olyan ijesztőek, mert a gyerekek már az előzőekben is be voltak oltva gyermekbénulás ellen, ezek csak „emlékeztető” jellegű vakcinák, hogy a szervezet ne felejtsen el ellenanyagot termelni. A doktornő ugyanakkor úgy véli: mindenképpen szükséges valamilyen központi intézkedést hozni. Ugyanakkor nem biztos abban, hogy ezek megfékezik az egyre nagyobb méreteket öltő oltásellenességet, a jövőbeni esetleges következmények ugyanis nem fogják megfékezni az oltásellenesség-párti szülők döntését. Elmondta: legtöbben a mellékhatásoktól félnek, amelyeket mind a mai napig nem bizonyítottak, és amelyeket a szakemberek számtalanszor megcáfoltak. „A szülőknek mérlegelniük kell a következőket: vállalják a köztudott, és az orvosok által is közölt enyhe lefolyású mellékhatásokat (láz, bőrpír, oltás helyének megkeményedése) vagy azt, hogy a gyermekük életveszélyesen is megbetegedhet” – mutatott rá a szakember.

„Tény, hogy az oltás nem minden esetben jelent teljes védelmet, megtörténhet, hogy a gyerek immunstátusa olyan állapotban volt, hogy nem tudott kellő ellenanyagot termelni az illető betegség ellen. Ha pedig egy beoltatlan gyerekkel van egy helyiségben, elkaphatja a betegséget, igaz, hogy az nem lesz olyan súlyos lefolyású” – magyarázta az orvos. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a jelenlegi oltásokat nem olyan már nem létező, évek óta nem jelentkező betegségek ellen adják, mint például a feketehimlő. A tetanusz, diftéria, gyermekbénulás stb. elleni oltásokat nem szabad felfüggeszteni, mert a betegségek újból megjelenhetnek.