
A lehető legtágabb tevékenységi kört szeretné felölelni a Kárpát-medencei hálózatfejlesztési igazgatóság, ezért több külhoni településen is szerveztek fórumbeszélgetéseket a helyi szakemberekkel. A marosvásárhelyi beszélgetés előtt Molnár György hálózatfejlesztési igazgató számolt be a tervekről.
2014. március 19., 18:572014. március 19., 18:57
2014. március 19., 19:072014. március 19., 19:07
Kialakult már egy támogatási rendszere Magyarországnak, amellyel a külhoniakat segíti. Ide tartozik például az állampolgárság lehetősége vagy a Bethlen Gábor Alap, most azonban egy strukturáltabb fejlesztésről van szó – jelentette ki Molnár György, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet által szervezett fórumbeszélgetés előtt tartott sajtótájékoztatóján. Az Európai Unió nemcsak megengedi, hanem kéri is, hogy az uniós beruházási alapokat használják az adott ország területén kívüli fejlesztési programok finanszírozására is. A hálózatfejlesztési igazgató beszámolt arról, hogy 2007 és 2013 között Magyarország nem, de Románia kihasználta ezt a lehetőséget. Magyarországon a kormányváltás után már nem lehetett módosítani a döntésen, ezért most szeretnék megragadni a lehetőséget. Arra is volt példa, hogy magyarországi szervezet bukaresti pályázatot nyert, de a székelyföldiek nem pályázhattak Budapesten ebben az időszakban.
Ezúttal élni fognak a lehetőségekkel – hangsúlyozta Molnár György. A Kárpát-medencei körútnak az a célja, hogy találkozzanak a helyiekkel, akik jól ismerik térségeik problémáit és hiányosságait, így könnyebben tudnak javaslatokat tenni. „Elsősorban a szakemberekkel szeretnénk találkozni, összegyűjteni az ötleteket, felmérni a lehetőségeket. Egy hálózatot szeretnénk kiépíteni, reményeink szerint 300 fejlesztési szakértővel és 200 szervezettel dogozhatunk majd. Ez azért is fontos, mert nemcsak javaslatokat szeretnénk Magyarország miniszterelnöke elé vinni, hanem egy tettre kész csapatot is” – mondta Molnár György.
A helyi partnereket arra kérte az igazgatóság, hogy ők kérjék fel a szakembereket, ne Budapestről válasszák ki őket. Az erdélyi fórumsorozat partnerei a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a székelyudvarhelyi MÜTF Oktatási Központ, a két intézmény javasolta a marosvásárhelyi beszélgetésre is a szakembereket. Széles körű fejlesztési programról van szó, több társadalmi réteg képviseltette magát: civil szervezetek, egyházak, önkormányzatok, kulturális és sport szervezetek is szerepeltek a meghívottak listáján.
Új fejezet kezdődik a Kárpátok sétányán lévő Friedrich Schiller-iskola életében. Egy eddig elhanyagolt, illegális szemétlerakóként használt 1300 négyzetméteres területet nyilvánított közvagyonná az önkormányzat, hogy az intézmény udvarát bővítsék vele.
Tíz helyszínen tartottak házkutatást a rendőrök Maros megyében egy csempészettel kapcsolatos ügyben január második felében. Több gyanúsítottat állítottak elő, és jelentős készpénzt is lefoglaltak.
Szolgálati lakásokra hirdet pályázatot a Studium–Prospero Alapítvány Marosvásárhelyen a városban végzett orvosoknak, rezidenseknek, fogorvosoknak, gyógyszerészeknek, művészeknek, doktoranduszoknak és tanársegédeknek.
Gázolás történt péntek délelőtt Marosvásárhelyen a Kövesdombon: a 83 éves gyalogost egy 54 éves sofőr ütötte el a gyalogátjárón.
Medvenapi időjóslással várja a látogatókat hétfőn a marosvásárhelyi állatkert: a hagyomány szerint a medvék viselkedéséből következtetnek arra, hosszú marad-e még a tél, vagy közeleg a tavasz.
Első alkalommal szervezik meg a Gyermek és Ifjúsági Citeraegyüttesek Találkozóját január 31-én, szombaton, 11 órától a marosvásárhelyi Kultúrpalota Kistermében.
Előre megtervezett támadás történhetett Mezőszabad közelében szerdán hajnalban, amikor három kiskorú egy taxi sofőrjére támadt – közölte utólag a Maros megyei ügyészség.
Mindössze két óra leforgása alatt több mint 150 közúti bírságot szabtak ki a Maros megyei közlekedésrendészek egy célzott akció során csütörtök délelőtt.
Illegálisan tartott fegyvereket és nagy mennyiségű cigarettát foglalt le a Maros megyei rendőrség egy kisiklandi férfi házában.
Terjed a sertéspestis-fertőzés a vaddisznóknál Maros megyében, és emiatt veszélyben vannak a háztáji sertések, sőt a nagyobb sertésfarmok is – közölte a megyei állategészségügyi igazgatóság vezetője szerdán. Idén már negyven vaddisznótetemet égettek el.
szóljon hozzá!