Nem költöztetik a Székely Szabadság Napját

„Egyesek igyekezete ellenére az idén is március 10-én délután 5 órától, a marosvásárhelyi postaréti vesztőhelyen szervezik meg a Székely Szabadság Napját” – szögezte le hétfőn délben Izsák Balázs. Mint mondta, az előkészítések során több olyan javaslat is érkezett, hogy azt ne aznap, hanem korábban vagy későbben szervezzék az idei megemlékezést. A javaslattevők közül olyan is akadt, aki azt szerette volna elérni, hogy az egységes fellépés jegyében vonják össze március tizenötödikével. Mások egy nappal előbbre hozták volna, mert vasárnap várhatóan nagyobb lenne a részvétel. „Minden javaslattal szemben, amelyek jó szándékát nem vonjuk kétségbe, le kell szögeznünk: a Székely Szabadság Napja egy nép múltjához kötődik, amelynek minden tagjától elvárható, hogy ünnepeit azzal a méltósággal becsülje, mint a saját államaikban élő szerencsésebb népek az állami ünnepeket. Nem fogja soha elköltöztetni Franciaország július tizennegyedikét, vagy az Amerikai Egyesült Államok július negyedikét, de egyetlen ország, egyetlen nép sem a nemzeti ünnepét! Mert ez az ünnep és az emlékezés méltóságával, a közösség méltóságával összeegyeztethetetlen! És mi – Zrínyivel szólva – egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalóak!” – áll abban a közleményben, melyet az ügy kapcsán a tegnap kibocsátott az SZNT elnöke. Szerinte az autonómia azzal kezdődik, hogy az érintett közösség tagjait nem az alkalmazkodás változékonysága, hanem a saját méltóságának tudata, annak szilárdsága és állandósága vezeti. A székely vértanúkat – Bágyi Török Jánost, Gálfi Mihályt és Horváth Károlyt – pontosan 160 évvel ezelőtt, 1854. március 10-én végezték ki a Postaréten. Annak dacára, hogy a város polgársága küldöttséget menesztett az akkori katonai parancsnokhoz, Nuppenau ezredeshez, hogy a kötél általi halált golyó általira változtassa, sem ő, sem pedig az akkori városbíró, Lázár János nem egyezett bele.

Mint megtudtuk, az idei megemlékezéssel kapcsolatosan egyéb gondok is felmerültek. Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség ügyvezető igazgatója, egy január 8-án keltezett levélben arról tájékoztatta Izsák Balázst, hogy csak a későbbiekben döntenek a rendezvény engedélyeztetéséről vagy annak betiltásáról. Kérdésünkre, hogy a székely jelképek ellen már korábban harcot indító rendőrfőnök álláspontja hátráltatja-e a szervezőket, Izsák nemmel válaszolt. „Sokan kérdezik: megszereztük az engedélyt? Nem. Ezt a szót el kell felejteni. A gyülekezési jog nem kötött jóváhagyáshoz. A törvény szerint még az előzetes bejelentés sem kötelező. Csúszunk vissza a diktatúrához, amikor a hatóságok önkényesen értelmezték a törvényeket. Az önkormányzat mellett működő bizottság kimondottan csak technikai dolgokba szólhat bele” – szögezte le a Székelyhon.ro-nak Izsák Balázs. Szerinte azért is meglepő Bretfelean álláspontja, mert a tavalyi, első alkalommal szervezett március 10-i megemlékezésen, amelyre mintegy harmincezer magyar gyűlt össze a régi szerpentin aljába, korrekt módon sikerült együttműködni a hatóságokkal.

Amint arról korábban többször is beszámoltunk, a Székely Nemzeti Tanács azt szeretné, ha a Székely Szabadság napjának nyilvánított március 10-én az idén legalább százezren gyűlnének össze a vesztőhelyen és környékén.

Támogatják a pereskedést
Arra biztatja a történelmi magyar egyházakat az SZNT, hogy mielőbb perelje be a kovásznai Fenyő (Bradul) Szállodát az ortodoxoknak juttató román kormányt. Izsák Balázs elmondta: a felekezeti törvény világosan fogalmaz, miszerint Romániában nem léteznek kiváltságos egyházak, így a görög keletieknek tett adomány egyrészt törvénytelen, másrészt diszkriminatív a többi egyházzal szemben. „Várom, hogy a román állam a magyar egyházakat is lepje meg hasonló ajándékokkal” – jegyezte meg ironikusan az SZNT vezetője. Izsák hozzátette: amennyiben a történelmi egyházak úgy döntenek, hogy perbe szállnak a Ponta-kabinettel, az általa vezetett testület ügyvédekkel segítené őket. Mint ismeretes, a szociál-liberális hatalom karácsonyra sürgősségi kormányrendelettel a Hargita és Kovászna megye ortodox püspökségének ajándékozta a Kovászna városban lévő hatemeletes, több mint 9 millió lejes leltári értékű Fenyő Szállodát.