Nem ismerik lehetőségeiket a vidéki gazdák

A Vidékfejlesztés és a magas természeti értékű mezőgazdasági területek című projekt keretében a Svájci–Román Együttműködési Program támogatásával hat hazai civil szervezet valósított meg tanácsadói programot az országban, ebben a Milvus csoport is partner volt. A találkozók célja, hogy a gazdákat tájékoztassák többek között az új Országos Vidékfejlesztési Programról (PNDR), a környezetbarát mezőgazdaság lehetőségeiről, valamint  arról, hogyan tudják mezőgazdasági területeiket, farmjaikat úgy alakítani, hogy ökológiai szempontból is hasznos legyen.

Ennek érdekében a Milvus négy közösségi képviselője találkozókat szervezett az elmúlt időszakban több Maros megyei településen. Igény szerint a gazdák személyes tanácsadásban is részesülhetnek, és személyesen őket segítő, hasznos információkhoz juthatnak a továbbiakban is.

A projekt keretében a civil szervezetek három nagyobb tevékenységet végeztek. Elsőként a magas természeti értékű (HNV) területeket érintő támogatások ügyében lobbiztak. Hargita megyében a gazdák 90, Maros megyében csupán 30 százaléka kért az elmúlt években természetbarát (a szaknyelvben „agromediu”-ként emlegetett – szerk. megj.) többlettámogatást. A lobbitevékenység nyomására a támogatás értékét megnövelték, de például a Nyárád és Küküllők térsége idén már nem kérhetett ilyent, helyette a haris védelmét célzó intézkedést „kapta meg”, ami nagy felháborodást keltett a gazdák körében, ugyanis a gyepterületek, kaszálók kezelésében számos szigorú feltételt kell ezáltal betartani. A lobbinak vannak kis eredményei: megengedték a kisgépi kaszálást, továbbá a Natura 2000 országos koalíció szeretné elérni, hogy a mezőgazdasági minisztérium újraszámolja a támogatások értékét.

Másodsorban arról tájékoztatták a gazdákat, hogy a HNV területek után milyen támogatási lehetőségekkel rendelkeznek, és hogy ezeket érdemes lehívni. Így a gazdák is jól járnak anyagilag, de a természet is, ugyanis az emberek betartanak bizonyos szabályokat.

A gazdák egyik legnagyobb gondja a termékek piacra juttatása. Ezért a partnerek igyekeznek a kistérségi társulásokkal együtt egy márkanevet létrehozni, amelyhez a gazdák is csatlakozhatnának. Ilyen lehet például a Natura 2000, és ez akár egy országos hálózat része is lehet. Az európai piacokon egy ilyen márkanév egyenes következménye, eredménye, hogy ezek a termékek keresettebbek lesznek – részletezte a projekt lényegét lapunknak Kelemen Katalin, a Milvus munkatársa.