Megtöltötték éltettel a templomot

 
– Köztudott, hogy minden gyülekezet fontosnak tartja, hogy saját temploma legyen, ahol igazi közösséggé kovácsolódhat. Kérem, foglalja össze néhány mondatban a kövesdombi unitárius templom építésének történetét.

– Marosvásárhelyen 1929–1930-ban épült a Bolyai téri unitárius templom, akkor hétszáz körül volt a hívek száma. Az iparosodás nyomán sok unitárius költözött be a városba, így a nyolcvanas évek elején, közepén, a marosvásárhelyi unitáriusok száma elérte az ötezret. A Bolyai téri templom már kicsinek bizonyult, ünnepekkor a Bolyai térre lógott ki az úrvacsorázó hívek sora. Egyszóval kinőtte a templomát a gyülekezet, így szükségessé vált egy új megépítése. A tulajdonképpeni folyamat 1997-ben kezdődött el. Akkor kaptuk meg Fodor Imre akkori polgármester hathatós segítségével és az akkor többségben levő magyar önkormányzati képviselők támogatásával a dombon levő területet 49 évre, haszonbérbe. Az alapkövet 1999. november 21-én helyezték el. Nagy László lelkész-esperes, Szabó László gondnok és Szász Dénes építész irányításával indult el az építkezés. A marosvásárhelyi unitáriusok mindvégig magukénak tartották a templomot, segítettek az adománygyűjtésben, sokat közmunkáztak.

– Mikor alakult az új gyülekezet, és hogyan sikerült „kettéosztani” a marosvásárhelyi unitáriusokat?

– Mikor a templomfalak már álltak, 2005 tavaszán, a környéken élő idősebb unitáriusok kérték, hogy akkor is, ha hideg és nem túl barátságos, de tartsuk a meglévő termekben az istentiszteletet.  A jelenlegi kövesdombi unitárius gyülekezet kialakításakor megpróbáltuk testvériesen felosztani a várost. Aztán a különvált gyülekezet megválasztotta világi képviselőit, és ezáltal önálló lett. A tulajdonképpeni templomszentelésre a lelkészbeiktatóval egy időben került sor, Szabó Árpád akkori püspök kifejezett kérésére. Akkor még nem volt teljesen kész az épület, s azóta is folyamatosan dolgozunk, alakítunk rajta. Visszatérve a gyülekezetre, elmondhatom, hogy a kezdeti lelkesedés az évek során kissé alábbhagyott. Jelenleg jó közösség alakult ki, vasárnaponként 100-150-en vannak a templomban. Az ifjak nagyok aktívak, közösen tevékenykednek a Bolyai téri gyülekezet fiataljaival. A nőszövetségnek kéthetente tartunk bibliaórát. Azonkívül a Bözödi György termünkben különböző kiállításokat szervezünk, előadásokat tartunk, a Balázs Ferenc ifjúsági termünkben tartjuk a vallásórákat és oda befogadtuk a Gézengúz játszóházat is. Felnőtt néptáncoktatás is van az alagsori termekben, míg a tetőtérben vendégszobákat alakítottunk ki. Az unitárius közösség – és nem csak – belakta az épületet.

– December 2-án, vasárnap ünneplik a templomszentelés hatodik évfordulóját. Hogyan készülnek erre?

– Advent első vasárnapján, a délelőtt 11 órakor kezdődő istentiszteleten Nagy László főjegyző, a Bolyai téri gyülekezet lelkésze végzi a szolgálatot. Külön meghívtuk erre az alkalomra Fodor Imre egykori polgármestert is, hiszen eddig nem volt alkalmunk nyilvánosan is megköszönni, hogy akkoriban mellénk állt, sok mindenben segített. Felszenteljük az egyházközség címeres zászlaját is, amelyet dr. Lőrincz Dániel és Éva emlékére adományozott három Magyarországon élő gyermeke. Lőrincz Éva néni katolikus gyökerekkel is rendelkező református volt, aki unitárius férje halála után is támogatta gyülekezetünket. Igazi ökumenikus szellemet képviselt. A zászlót Pécsi L. Dániel jelképművész készítette, az ő címereiből is nyílik kiállítás, szintén a vasárnapi ünnepség keretében. Az ünnepen fellép a Csíky Csaba karnagy vezette Musica Humana női kamarakórus is. Hálát adunk Istennek az eddig elért eredményekért, az új szószékért, és kérjük, hogy további munkánkban, közösségépítésünkben is segítsen – mondta a lelkész.