A tél rávilágított arra, hogy a természet és az időjárás milyen gyorsan és milyen nagy hatásfokkal húzhatja át a családok költségvetési terveit. A hosszantartó fagy ellen elengedhetetlen a többletfűtés, az időjósok szerint ennek szerencsére hamarosan vége. Jövőre viszont a hőmérséklettől függetlenül drágább lesz a gáz és a villany...
2012. február 19., 11:352012. február 19., 11:35
2012. február 19., 13:132012. február 19., 13:13
Minden jel arra mutat, hogy Romániában jelentős energiaár-drágulással kell számolni a következő hónapokban. Az idei télnek lassan vége, és tavasszal-nyáron vissza lehet fogni a kiadásokat, jövő télre azonban sötét a kilátás.
Az IMF miatt megszűnt a távhőtámogatás
A Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) tett vállalás nyomán a román kormány tavaly nyáron úgy döntött, hogy fokozatosan csökkenti, 2011 végéig pedig teljesen megszűnteti az állami fűtéstámogatást (szubvenciót), ami a fűtőanyag árának 45%-át jelenti. A hosszantartó kinti hideg miatti többletfogyasztás mellett ez a másik oka annak, hogy országszerte a központosított távhőrendszert használók esetében nőttek a fűtésszámlák, főként január-februárban. Ez a második ok Marosvásárhelyt nem érinti, hiszen itt szerződésben rögzítették a gigakalóriánkénti 231 lejes fogyasztói árat.
Gázár politikai síkon
Felmérések szerint januárra a gázfogyasztó kiskazánosok nagyjából annyit fizettek, mint a hőszigetelt tömbházak lakói (aki nem hőszigetelt tömbházban lakik, annak a veszteség miatt nagyobb a számlája). Ez viszont csupán idén télre vonatkozik – figyelmeztetnek a szakemberek –, mivel tavaly nyáron a kormány sürgősségi rendeletben határozta meg, hogy most még a 2009-es szinten tartsák a gáz fogyasztási árát, a távhő ára ezzel szemben már nem tartalmazza az állami támogatást. Közép- és hosszútávon a gáz ára folyamatosan növekedni fog, a központosított távhőrendszerek pedig Európa-szerte olcsóbbak a gázfűtésnél. „A gáz árát kivétel nélkül mindig politikai síkon szabják meg” – véli a bukaresti energiahatékonysági ügynökség volt vezetője, Tudor Popescu. Az adevarul.ro idézi a Szucsáván biomassza-alapú hőközpontot építtető Corneliu Bodeát is. „A gázár nemzetközi növekedési divatja nyilvánvaló és elkerülhetetlen, mivel a gáz eltűnőben levő erőforrás. Továbbá az európai szinthez képest Romániában késik az áremelkedés, a lakosság által most fizetett díjak alacsonynak számítanak. Hamarosan liberalizálják a piacot, és a fogyasztóknak jelentős árnövekedéssel kell számolniuk” – mondta Bodea, aki szerint emiatt nagy valószínűséggel országszerte tömegesen kérik majd a távhőrendszerekre való visszacsatlakozást.
Gáz és villany: határ a csillagos ég
Az IMF másik „energianyomására” a román kormány vállalta – jobban mondva: kényszerből beleegyezett –, hogy 2015-ig teljesen liberalizálja (vagyis nem szabja meg központilag a legmagasabb forgalmazói árat, mint most) a gáz és a villamos energia piacát. Ez magyarul azt jelenti, hogy csekély három éven belül a gáz- és a villanyszolgáltató – Marosvásárhelyen az E.On Gaz és az Electrica – piaci árat szabhat...
Mintegy 700 ezer liter vizet osztott ki a Maros megyei katasztrófavédelem és az Aquaserv szolgáltató hétfőn a Kis-Küküllő mentén élőknek. Mindemellett az elpusztult halak begyűjtése is folyamatban van a sóval szennyezett folyónál.
Öt helyszínen, ötven zenei előadóval szervezik meg Marosvásárhelyen a városnapokat június 26–29. között. Idén 14 díszpolgári címet osztanak ki, tizenegy ország küldöttsége látogat ide. Kétmillió lejt különít el erre a város helyi forrásokból.
Bő két napos szünet után újraindult a vízszolgáltatás Dicsőszentmártonban. A jó hírt a város polgármestere jelentette be vasárnap este a közösségi oldalán.
Jelentősen csökken a Korond-patak vízének sótartalma az elmúlt időszakban – tájékoztat a Maros megyei vészhelyzeti bizottság, amely arról is beszámolt, hogy kiszedték a Kis-Küküllőből a döglött halakat és halivadékokat mentettek.
A vasárnap esti vízminták eredményei függvényében döntenek a dicsőszentmártoni vízüzem újraindításáról – nyilatkozta a Székelyhonnak vasárnap reggel Sipos Levente, az Aquaserv igazgatója.
Előbb a Korond-patak földfelszíni eltűnése számított a sóvidék leglátványosabb történésének, aztán megjelentek a bányafelszíni lyukak, majd nőttek és nőttek – határon innen és túl szinte mindenkit ez foglalkoztatott.
Továbbra is kritikus a helyzet a parajdi bányakatasztrófa miatt sóval szennyezett Kis-Küküllő vízgyűjtő területén, az illetékes hatóságok sürgősségi intézkedéseket hoznak a lakosság védelme és vízellátása érdekében – közölte pénteken a prefektúra.
Bizonytalan ideig vezetékes víz nélkül maradnak a dicsőszentmártoniak és a környékbeli települések lakói. Pénteken egy újabb település, Küküllőszéplak is központosított segítséget kért. Az illetékesek keresik a megoldásokat.
Felmérhetetlen károkat okozhatott a Kis-Küküllő élővilágában a tömény sós víz – a halpusztulás csak egyike ezeknek. Pénteken hálókat rögzítenek a folyón, amivel felfogják a haltetemeket. Az illetékesek nem tudják, mikor javulhat a helyzet.
Lezárták a víz-bevezetést a Kis-Küküllőből Gyulakutánál, így a vízmű jelenleg csak belső tartalékaiból működik. A következő órákban fokozatosan leáll a vízellátás Dicsőszentmártonban, valamint a környező településeken.
szóljon hozzá!