Marosvásárhely is csatlakozik a Székelyföld, Európa Kulturális Fővárosa projekthez, jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. A Székelyhon.ronak nyilatkozva Csegzi Sándor, a marosvásárhelyi polgármester tanácsadója kifejtette: a közös pályázatot nagyszerűnek tartja, mert ezáltal Maros, Hargita és Kovászna megye mind kulturális, mind gazdasági szinten újra közös programokat dolgozhat ki.
2013. április 18., 18:302013. április 18., 18:30
2013. április 18., 18:442013. április 18., 18:44
A pályázatot Sepsiszentgyörgy nyújtja be Hargita és Kovászna megye tanácsaival közösen, továbbá Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Kézdivásárhely és Szováta és immár Marosvásárhely önkormányzatainak támogatásával.
Ez a közösség egy régióhoz tartozik
Antal Árpád András sepsiszentgyörgyi polgármester csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: „Nagyon örülünk, hogy Marosvásárhely pozitívan válaszolt megkeresésünkre. Úgy érzem, így lesz kerek ez a történet, hiszen korábban érezhetően hiányzott a marosvásárhelyi együttműködés. Ez a pályázat lehetőség arra, hogy megmutassuk, tudunk együtt gondolkodni, dolgozni, ráadásul egy nagyon fontos területen, a kultúra területén” – mondta az elöljáró. Szerinte a marosvásárhelyi polgármester felismerte, hogy városa akkor kap súlyt, ha a székelyföldi régióba kapcsolódik be, ellenkező esetben Kolozsvár árnyékában marad.
Csegzi Sándor elmondta, azért tartották fontosnak, hogy csatlakozzanak a projekthez, mert a három megye együttműködése, közös tervek elkészítése és megvalósítása által a marosvásárhelyiekben is megerősödik a tudat, hogy Székelyföldhöz tartoznak, ugyanakkor Bukarestben is kénytelenek lesznek újra odafigyelni arra, hogy ennek a történelmi régiónak a közössége együvé akar tartozni. „Most, amikor igen időszerű a regionalizáció témája, azt tapasztaljuk, hogy Bukarestben egyáltalán nem veszik figyelembe, hogy az itt élők mit akarnak, hova akarnak tartozni. Ezért fontos, hogy a három megye együtt tervezzen, dolgozzon. Csütörtökön Sepsiszentgyörgyön arról is beszélgettünk, hogy már a Vásárhelyi Napok alkalmával is lehet egy közös gazdasági vásárt szervezni, amelyen különböző termelők mutatkozhatnak be, de lehetne egy közös találkozót szervezni a színházak, kulturális intézmények számára is. Mindig fájó pont volt számomra, hogy amikor mindhárom megye: Maros, Hargita és Kovászna élén magyar elnök volt, soha nem szerveztek semmit közösen. Ezt most, legalább részben, pótolni szeretnénk, éppen ezért csatlakoztunk a Székelyföld, Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezéshez” – nyilatkozta Csegzi Sándor.
Székelyföld: mert megérdemli!
A csütörtökön elfogadott szándéknyilatkozat megfogalmazza, hogy a térség mivel érdemelheti ki az Európa Kulturális Fővárosa címet, hangsúlyozva, hogy Székelyföld, a székely kultúra még az erdélyi és összmagyar kultúrán belül is markáns megkülönböztető jegyekkel bír, ennek megfelelően egyedülálló érték Európában. E szerint a székelység évszázadokon át megőrizte önazonosságát és az összetartozás tudatát, a hagyományok tiszteletére és a közmondásos székely észjárásra épülő életvitel történelmi példát mutathat az identitásproblémákkal küszködő, gyökereit kereső Európának. Természeti adottságai Erdély ékkövévé teszik Székelyföldet: a hegyek, tavak, sóbánya, borvízfürdők kedvelt turistacélponttá tehetik a régiót. A kezdeményezők szerint az Európa Kulturális Fővárosa pályázat lehetőség arra, hogy kidolgozzák, összehangolják azokat a stratégiákat, amelyek meghatározzák a következő évtizedben Székelyföldet, mindezt úgy, hogy európai viszonyrendszerben vizsgálják meg, határozzák meg a regionális, székelyföldi identitást.
Eddigi működésének legjobb évét zárta a sepsiszentgyörgyi Művész mozi, a legsikeresebb film pedig 4000-rel rávert a korábban jegyzett legmagasabb nézőszámra, amit a Kincsem ért el. Külön öröm, hogy a rekorder is magyar produkció.
Brassóban indítja, majd több erdélyi helyszín után Budakalászon zárja januári előadássorozatát a Háromszék Táncszínház. Ugyanakkor vendég produkciókat is fogadnak sepsiszentgyörgyi termükben.
Az 1940-es második bécsi döntéssel Székelyföld határvidékéről nem minden magyar került a visszacsatolt Észak–Erdélybe. Sokan a befagyott Olt jegén átszökve jelentkeztek a haza szolgálatára, és voltak, akik sosem tértek vissza a fagyos Szibériából.
„Ma, amikor újra háborog a világ, amikor a szomszédban háború darál, álljunk meg egy percre a Donnál.” Iochom Zsolt versének sorai a 83 évvel ezelőtti tragédia szereplőire való szombati megemlékezésen hangzottak el a katrosai kettős keresztnél.
Nyomozást indított a Kovászna megyei rendőrség minősített lopás gyanúja miatt, miután a szitabodzai rendőrök több falopási esetről értesültek.
Megpróbált elmenekülni az őt kereső rendőrök elől egy autólopásért elítélt kézdivásárhelyi fiatal, de elfogták. Javítóintézetbe szállították, hogy hároméves büntetését letöltse.
Januárban megérkezett az igazi tél, és habár ilyenkor a többség törekedik védelmezni az élőlényeket, most is találni kidobott kutyákat az út szélén. Állatvédő egyesületet kérdeztünk a téli kutyatartásról, valamint a gazdátlan ebek helyzetéről.
Négyzetméterenként 10 euróra csökkentik a garázsok éves bérleti díját, de csak akkor, ha a tulajdonos felújítja azt az előírt szabványok alapján. Ha ezt nem végzi el, a koncessziós díj összege 2027-től jelentősen megemelkedik.
A közösség segítsége kell ahhoz, hogy leküzdhesse az életveszélyt az Erdővidékről származó Dimény István. A férfi súlyos betegséggel küzd, munkaképtelenné vált, így az orvosi vizsgálatok és beavatkozások költségeit önerőből már nem tudja fedezni.
Halálos baleset történt Kézdisárfalva és Ozsdola között a 2D jelzésű országúton, szerdán.
szóljon hozzá!