Ligeti Györgyre emlékeznek Dicsőszentmártonban

Az ünnepségre szombaton kerül sor, ennek keretében emlékeznek meg az 1923. május 28-án született Ligetiről, a kortárs komolyzene egyik legjelentősebb személyiségéről, a zenei Nobel-díjként is emlegetett Polar Music Prize kitüntetettjéről. A hírt a város polgármestere, Sorin Megheşan jelentette be a sajtónak, hozzátéve, hogy a kiváló zenész özvegye, Ligeti Vera is részt vesz az ünnepségen. A város önkormányzata mellett az esemény szervezésében részt vesz a kolozsvári Transilvania Állami Filharmónia is.

Az ünnepségek szombaton délelőtt 11 órakor kezdődnek, a zeneszerző özvegye ekkor veszi át a post mortem díszpolgári címet, majd leleplezik az emléktáblát a dicsőszentmártoni zsinagógától alig pár méterre álló szülőházon. Este a zsinagóga épületében emlékkonceret tartanak, amelynek során a zeneszerző műveiből mutatnak be részleteket.

Dicsőszentmárton polgármestere bejelentette: ezentúl minden évben megemlékeznek Ligeti Györgyről a településen.

Idén augusztusban a Ligeti-ház melletti zsinagógában a Segesvári Akadémia nevű komolyzenei fesztivál és mesterkurzus jóvoltából is sor kerül egy megemlékező koncertre. A 2006. június 12-én, 82 éves korában Bécsben elhunyt Ligeti György olyan művekkel lett világhírű, mint az Atmosfere, Lux Aeterna, Volumina, Requiem, Lontano, Ramification, String Quartet no. 2 vagy a Le grand macabre. Számos zeneművét filmekben is felhasználták, többek között a 2001: Űrodüsszeia, a Ragyogás vagy a Viharsziget című filmekben csendülnek fel a számos díjjal kitüntetett zeneszerző alkotásai.

Ligeti György a kolozsvári konzervatóriumban, majd a budapesti zeneakadémián tanult, utána népzenekutatással foglalkozott. Romániában több száz erdélyi magyar népdalt gyűjtött. 1950-től a budapesti zeneművészeti főiskolán tanított. Az 1956-os forradalom leverése után menekülni kényszerült, a kölni rádió külső munkatársa lett. 1959-ben Bécsben telepedett le.

Állandó résztvevője volt a darmstadti nyári mesterkurzusoknak, vendégtanárként oktatott a stockholmi Zeneművészeti Főiskolán. Tanított Berlinben és a kaliforniai Stanford Egyetemen is. 1973-ban Hamburgban telepedett le, ahol a helyi zeneművészeti főiskolán zeneszerzéstanári állást vállalt. Egyetlen operáját – amely világhírűvé vált – 1978-ban írta Le grand macabre címmel, ennek ősbemutatója 1978-ban Stockholmban volt.