
Fotó: Veres Nándor
Sokunknak ismerősnek tűnhet az a helyzet, amikor orvosi laboratóriumok titkárnői a „nincs több alapunk” mondatot ismételgetik a minduntalan megszólaló telefonba. Ezúttal egy olvasói panasz nyomán próbáltunk utánajárni a témának.
2015. május 13., 11:272015. május 13., 11:27
Olvasónk egy május 6-án kiállított küldőpapírral jelent meg május 11-én egy marosvásárhelyi laboratóriumban. Nem kis meglepetésére csak júliusra tudták előjegyezni. „Nem drága, komoly vizsgálatokról van szó, hanem egy egyszerű rutinvizsgálatról. Ha valami komoly baja van, addig meg is halhat az ember” – dohogott a középkorú férfi, hozzátéve: rendszeresen fizeti az egészségbiztosítási járulékot, van érvényes egészségügyi kártyája, de erre most nem volt szükség.
Számos laboratóriumban érdeklődtünk, de ezek vezetői vagy csak később nyilatkoztak volna, vagy elzárkóztak a kérdéseink elől. Volt olyan nevét nem vállaló labororvos, aki elmondta, a szerződések megújítása után, májusra kétszer akkora összeget kaptak, mint az előző hónapokban. Egy másik nevét elhallgatni kívánó illetékes rámutatott: csak május 12-én került fel a pénztár honlapjára, hogy mely laboratóriumok mekkora támogatásban részesülnek. Hogy lehet ilyen körülmények között vállalni az ingyenes vizsgálatok elvégzését, amikor nem tudják pontosan, hogy az új szerződés alapján mennyi pénzt fognak kapni? – tette fel a kérdést.
Adriana Gomotîrceanu, egy marosvásárhelyi magánkórház igazgatója elmondta: a szerződéskötés előtt a pénztár több tényezőt is megvizsgál – például a labor felszereltségét, az alkalmazottak számát – és ezek függvényében állapítja meg a támogatás összegét. „Amikor elfogy a pénz, hiába jönnek a páciensek küldőpapírokkal, kénytelenek vagyunk a következő hónapra programálni őket. Tény és való, a pénz nem elég egész hónapra, a mi kórházunkban az előző hónapokban mintegy három napig, májusban pedig szinte 5 napig kitartott” – tájékoztatott Gomotîrceanu, hangsúlyozván, hogy ők el szeretnék végezni az ingyenes vizsgálatokat, de a keretek elhasználása után erre nincs lehetőségük.
Szabó Zoltán háziorvosnál afelől érdeklődtünk, előfordult-e, hogy pácienseitől azt a visszajelzést kapta, hogy nem végezték el a laborvizsgálatokat, mert elfogyott a pénz. „Szinte naponta” – hangzott a válasz. „Ez úgy van, hogy van a városban mintegy harminc laboratórium. A beteg megkapja a küldőpapírt és elkezd érdeklődni. Van olyan személy, akinek vannak preferenciális laborjai, akkor csak abban az egy-kettőben érdeklődik. Vannak élelmesebbek is, akik egyszerre húsz helyre telefonálnak. Ilyenkor nagyobb az esélye, hogy addig, amíg érvényes a küldőpapír, elvégeztesse a vizsgálatokat” – fogalmazott a háziorvos. Hozzátette: tény, hogy a biztosítópénztár által fizetett összegek végesek, ami érthető is valahol, hiszen nincs annyi pénz a kasszában, hogy minden vizsgálatot fedezzenek.
A szakember elmondta azt is, hogy mi az, ami az ő szemszögéből zavaró: „Az előírások szerint küldőpapírt csak a beteg megvizsgálása után állíthatok ki. Tehát ez is egy vizsgálatnak tekinthető, amit a biztosítópénztár fedez, és ami egyet jelent a napi húsz ingyenes vizsgálatból. Aztán 30 nap múlva kiderül, teljesen hiába dolgoztam, mert az illető nem tudta felhasználni, és újabb küldőpapírért jön, mert újraprogramálták. A biztosítóház pedig furcsállja, hogy a háziorvos miért vizsgálja meg kétszer ugyanazt a beteget, és miért fizessek neki kétszer, hogy a beteg egyszer elmenjen a laborba?” – vázolta az igen gyakran előforduló helyzetet Szabó Zoltán. Azt is megtudtuk, nem elég, hogy a beteg személyeknek nem jut elég keret, az idéntől a programban szerepelnek a profilaktikus vizsgálatok is, az egészséges személyeket is küldhetik ingyenes laborvizsgálatokra. Ami amúgy teljesen logikus és érthető, mert ha az egészségeseket is rendszeres orvosi, laboratóriumi vizsgálatoknak vetjük alá, hamarabb kiszűrhetők a kezdődő betegségek.
A hosszú és kihívásokkal teli út után a gólyák egy része visszatért országunkba. A sáromberki, webkamerával megfigyelt két fészek sem maradt üresen – derült ki a gólyákat megörökítő felvételekről, amelyeket a Milvus Csoport tette közzé.
A Maros megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatósághoz fordult a rendőrség annak a két dicsőszentmártoni kislánynak az ügyében, akiket az eltűnésük után egy nappal találtak meg.
Megnyílt a húsvéti termelői vásár Marosvásárhely főterén, ahol helyi finomságokat, kézműves portékákat, horgolt nyuszikat és díszített tojásokat kínálnak. A vásár csütörtök estig várja a látogatókat naponta 10 és 19 óra között.
Tűzoltói beavatkozásra volt szükség kedden Marosvásárhelyen, egy oktatási intézményhez tartozó műhelyben, ahol a helyiség füsttel telt meg.
Kigyulladt egy négy személygépkocsit szállító utánfutó Ratosnya térségében hétfő éjszaka folyamán, a tűzoltók gyors beavatkozásának köszönhetően azonban nem keletkezett kár a szállított járművekben.
Összegyűlt az ötezer aláírás Maros megyében is, amellyel csatlakoznak a 141-es számú tanügyi törvény megváltoztatását célzó polgári kezdeményezéshez. Az aláírások összegyűjtése csupán az első lépés volt – az igazi bürokratikus munka most következik.
Női szerepek a reformkorban címmel művelődéstörténeti kalandozásra hívja az érdeklődőket a marosvásárhelyi Teleki Téka.
Újabb részletek láttak napvilágot hétfő késő délután a Dicsőszentmártonból eltűnt és a várostól négy kilométerre, egy elszigetelt területen megtalált kislányok ügyében.
Az állami rendőrség hivatalos egyenruháját viselte jogtalanul az a férfi, akit pénteken füleltek le a helyi rendőrök Marosvásárhelyen.
Egy erdész talált rá hétfő délután arra a két kislányra, akik vasárnap tűntek el dicsőszentmártoni otthonukból.
szóljon hozzá!