
Fotó: Veres Nándor
Sokunknak ismerősnek tűnhet az a helyzet, amikor orvosi laboratóriumok titkárnői a „nincs több alapunk” mondatot ismételgetik a minduntalan megszólaló telefonba. Ezúttal egy olvasói panasz nyomán próbáltunk utánajárni a témának.
2015. május 13., 11:272015. május 13., 11:27
Olvasónk egy május 6-án kiállított küldőpapírral jelent meg május 11-én egy marosvásárhelyi laboratóriumban. Nem kis meglepetésére csak júliusra tudták előjegyezni. „Nem drága, komoly vizsgálatokról van szó, hanem egy egyszerű rutinvizsgálatról. Ha valami komoly baja van, addig meg is halhat az ember” – dohogott a középkorú férfi, hozzátéve: rendszeresen fizeti az egészségbiztosítási járulékot, van érvényes egészségügyi kártyája, de erre most nem volt szükség.
Számos laboratóriumban érdeklődtünk, de ezek vezetői vagy csak később nyilatkoztak volna, vagy elzárkóztak a kérdéseink elől. Volt olyan nevét nem vállaló labororvos, aki elmondta, a szerződések megújítása után, májusra kétszer akkora összeget kaptak, mint az előző hónapokban. Egy másik nevét elhallgatni kívánó illetékes rámutatott: csak május 12-én került fel a pénztár honlapjára, hogy mely laboratóriumok mekkora támogatásban részesülnek. Hogy lehet ilyen körülmények között vállalni az ingyenes vizsgálatok elvégzését, amikor nem tudják pontosan, hogy az új szerződés alapján mennyi pénzt fognak kapni? – tette fel a kérdést.
Adriana Gomotîrceanu, egy marosvásárhelyi magánkórház igazgatója elmondta: a szerződéskötés előtt a pénztár több tényezőt is megvizsgál – például a labor felszereltségét, az alkalmazottak számát – és ezek függvényében állapítja meg a támogatás összegét. „Amikor elfogy a pénz, hiába jönnek a páciensek küldőpapírokkal, kénytelenek vagyunk a következő hónapra programálni őket. Tény és való, a pénz nem elég egész hónapra, a mi kórházunkban az előző hónapokban mintegy három napig, májusban pedig szinte 5 napig kitartott” – tájékoztatott Gomotîrceanu, hangsúlyozván, hogy ők el szeretnék végezni az ingyenes vizsgálatokat, de a keretek elhasználása után erre nincs lehetőségük.
Szabó Zoltán háziorvosnál afelől érdeklődtünk, előfordult-e, hogy pácienseitől azt a visszajelzést kapta, hogy nem végezték el a laborvizsgálatokat, mert elfogyott a pénz. „Szinte naponta” – hangzott a válasz. „Ez úgy van, hogy van a városban mintegy harminc laboratórium. A beteg megkapja a küldőpapírt és elkezd érdeklődni. Van olyan személy, akinek vannak preferenciális laborjai, akkor csak abban az egy-kettőben érdeklődik. Vannak élelmesebbek is, akik egyszerre húsz helyre telefonálnak. Ilyenkor nagyobb az esélye, hogy addig, amíg érvényes a küldőpapír, elvégeztesse a vizsgálatokat” – fogalmazott a háziorvos. Hozzátette: tény, hogy a biztosítópénztár által fizetett összegek végesek, ami érthető is valahol, hiszen nincs annyi pénz a kasszában, hogy minden vizsgálatot fedezzenek.
A szakember elmondta azt is, hogy mi az, ami az ő szemszögéből zavaró: „Az előírások szerint küldőpapírt csak a beteg megvizsgálása után állíthatok ki. Tehát ez is egy vizsgálatnak tekinthető, amit a biztosítópénztár fedez, és ami egyet jelent a napi húsz ingyenes vizsgálatból. Aztán 30 nap múlva kiderül, teljesen hiába dolgoztam, mert az illető nem tudta felhasználni, és újabb küldőpapírért jön, mert újraprogramálták. A biztosítóház pedig furcsállja, hogy a háziorvos miért vizsgálja meg kétszer ugyanazt a beteget, és miért fizessek neki kétszer, hogy a beteg egyszer elmenjen a laborba?” – vázolta az igen gyakran előforduló helyzetet Szabó Zoltán. Azt is megtudtuk, nem elég, hogy a beteg személyeknek nem jut elég keret, az idéntől a programban szerepelnek a profilaktikus vizsgálatok is, az egészséges személyeket is küldhetik ingyenes laborvizsgálatokra. Ami amúgy teljesen logikus és érthető, mert ha az egészségeseket is rendszeres orvosi, laboratóriumi vizsgálatoknak vetjük alá, hamarabb kiszűrhetők a kezdődő betegségek.
Csaknem ezer ember fordult meg tavaly a marosvásárhelyi börtönben fogvatartottként úgy, hogy a hivatalos előírásoknak megfelelő férőhelyek száma 214. Az éves beszámolóból kiderült, senki nem szökött meg, és új börtönépületeket terveznek felhúzni.
Melléképület gyulladt ki Dánoson pénteken délelőtt, a helyszínre nagy erőkkel szálltak ki a tűzoltók.
Hatalmi visszaéléssel vádolja a városi rendőrséget Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere, miután a hatóságok leszereltették az illegálisan parkoló autókat elszállító vontató rendszámtábláit. A szolgáltatás leállt, az ügy a bíróságon folytatódik.
Bemutatták azt a magyar nyelven is elérhető online információs platformot, amely a Méltányos Átállási Program Maros megyei megvalósításáról nyújt áttekinthető tájékoztatást. A program célja a zöld energiára való átállás elősegítése pályázati úton.
A hatóságok szerint megközelítőleg kétmillió lejes kár érte az állami költségvetést egy összetett adócsalási ügyben, amely Maros megyéből indult.
Négynapos programsorozattal készülnek Nyárádszeredában a Bocskai Napok alkalmából február 17. és 22. között.
A Második esély program a korai iskolaelhagyó fiataloknak, felnőtteknek segít elvégezni az általános iskolát. Nem csak újrakezdési esély, de alapvégzettséget is ad. Februártól lehet iratkozni a programra, amelyben Maros megye öt iskolája vesz részt.
Vélhetően idén ősszel használatba vehető lesz a súlyos égési sérülteket kezelő marosvásárhelyi központ – közölte vasárnap este Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Bár a nagyszabású külföldi reklámkampány elindítása még várat magára, a belföldi piacon továbbra is aktív Maros megye. Jövő héten a Bukarestben megnyíló országos turisztikai vásáron keresik a választ arra, mire vágynak leginkább a bukaresti látogatók.
Egy országos kutatás szerint az óvodákban is gyakori a kiközösítés és a szóbeli bántás, de ha figyelünk a jelekre, akkor itt még könnyebben lehet kezelni ezeket a helyzeteket. A gyerekek érzelmeinek kifejezését pedig egy lila maci is segíti.
szóljon hozzá!