A hétvégén Jobbágytelke is ünnepelt, katolikus közössége kisbúcsút tartott. Szent Lőrinc napja „fogadott búcsú” a faluban: egy 18. századi jégverés óta minden évben ezt a napot Istennek és egymásnak szentelik.
2015. augusztus 10., 14:512015. augusztus 10., 14:51
Így volt ez a hétvégén is, amikor a búcsúmisét falunappá bővítették, ugyanis ez nemcsak templomi ünnep, hanem alkalom is az elszármazottak hazatérésére, az együttlétre is. A szombat délelőtti templomi hálaadás után a tömeg a Falumúzeum udvarán gyülekezett, ahol a fiatalok nevében Bereczki Éva egy novellával köszöntötte a helyieket és elszármazottakat, majd a jobbágyfalvi Nagy Ferenc Férfikar köszöntötte énekhangjával az ünnepet, nyárádmenti és Bartók-gyűjtötte jobbágytelki dalokat adva elő.
„Különbözőek vagyunk, de van bennünk egy közös pont, a szülőföldünk, ahová mindig szívesen térünk vissza” – mondta ünnepi beszédében Barabási Ottó polgármester. Sokaknak Jobbágytelke az otthonuk akkor is, ha mindennapjaikat nem is itt élik, de szívükben itt van a családjuk, gyökereik, felejthetetlen emlékeik. Az ünnep az emberi lélek öröme, az ünnepben szabadságát élheti meg, hiszen az ember szabadságra született. „Azt gondolom, hogy egy ilyen rendezvény nélkül nem teljes a falu élete, ezért szorgalmazom, hogy minden évben hazahívja a harang csengése az elszármazottakat erre az ünnepre.”
Az ünnepi alkalom a családi és közösségi ebédek után délután a kultúrotthonban folytatódott, ahol a helyi hagyományőrző néptánccsoport kis- és nagycsoportja mutatott be táncokat. A falu régi barátja, a budapesti Stoller Antal (Huba) egykori néptáncos és táncmester véleménye szerint ezek a fiatalok mára „levetkőzték” mindazokat a táncbeli kötöttségeket, amelyek a Balla Antal vezette csoportra jellemzőek voltak néhány évtizede. A szakembertől megtudtuk azt is, hogy néhány hete a Magyar Művészeti Akadémia jóvoltából Varró Huba személyében ösztöndíjas szakoktatója is van a tánccsoportnak.
Szombaton a Jobbágytelke és a hollandiai Eijsden közötti testvéri kapcsolat huszonöt évét is megünnepelték. A hollandok 1990 elején érkeztek először segélycsomagokkal a faluba. A lakosság a negyven éves diktatúra után ki volt éhezve mindenféle segítségre: ruhára, cipőre, nyugati műveltségre, de főleg emberi szeretetre és pártfogásra – fogalmazta meg Barabási Ottó polgármester. Mindezt megkapták a jobbágytelkiek a hollandoktól, de ennél többet is: az azóta is minden évben érkező ruha- és kerékpárszállítmány mellett közösségi célokat is támogattak a barátok: a helyi iskolába bevezették a vizet, zuhanyzót állítottak fel, támogatták a kultúrotthon felújítását, az ehedi kultúrotthon villanyrendszerének felújítását, továbbá a község számára Jobbágytelkén felépült egy korszerű orvosi központ. Minden évben karácsonyi szeretetcsomaggal is meglepik a lakosságot, de nemegyszer a községen kívüli falvak rászorulóinak is jut a nyugati adományokból. Mindezért jelképesen egy tortával mondtak köszönetet a nyárádmentiek, de a helyi fiatalok is megköszönték a huszonöt éve született és ma is tartó barátságot, továbbá azt a segítséget, amelyet a táncosok is megkaptak. Jelképes ajándékukat a testvérkapcsolatot és segélyprogramokat helyben irányító, a Nyárádmentén sok időt töltő Jan de Wittenek nyújtották át, aki magyarul szólott az őket ünneplőkhöz.
Melléképület gyulladt ki Dánoson pénteken délelőtt, a helyszínre nagy erőkkel szálltak ki a tűzoltók.
Hatalmi visszaéléssel vádolja a városi rendőrséget Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere, miután a hatóságok leszereltették az illegálisan parkoló autókat elszállító vontató rendszámtábláit. A szolgáltatás leállt, az ügy a bíróságon folytatódik.
Bemutatták azt a magyar nyelven is elérhető online információs platformot, amely a Méltányos Átállási Program Maros megyei megvalósításáról nyújt áttekinthető tájékoztatást. A program célja a zöld energiára való átállás elősegítése pályázati úton.
A hatóságok szerint megközelítőleg kétmillió lejes kár érte az állami költségvetést egy összetett adócsalási ügyben, amely Maros megyéből indult.
Négynapos programsorozattal készülnek Nyárádszeredában a Bocskai Napok alkalmából február 17. és 22. között.
A Második esély program a korai iskolaelhagyó fiataloknak, felnőtteknek segít elvégezni az általános iskolát. Nem csak újrakezdési esély, de alapvégzettséget is ad. Februártól lehet iratkozni a programra, amelyben Maros megye öt iskolája vesz részt.
Vélhetően idén ősszel használatba vehető lesz a súlyos égési sérülteket kezelő marosvásárhelyi központ – közölte vasárnap este Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Bár a nagyszabású külföldi reklámkampány elindítása még várat magára, a belföldi piacon továbbra is aktív Maros megye. Jövő héten a Bukarestben megnyíló országos turisztikai vásáron keresik a választ arra, mire vágynak leginkább a bukaresti látogatók.
Egy országos kutatás szerint az óvodákban is gyakori a kiközösítés és a szóbeli bántás, de ha figyelünk a jelekre, akkor itt még könnyebben lehet kezelni ezeket a helyzeteket. A gyerekek érzelmeinek kifejezését pedig egy lila maci is segíti.
Január utolsó két hetében mintegy hatezer diák vette igénybe a marosvásárhelyi iskolabuszokat, melyek célja, hogy minél több diák önállóan jusson el a tanintézetbe, és a szülők ne autóval szállítsák őket.
szóljon hozzá!