Kétnyelvűségről és intézményi harcokról

A bukaresti Közgazdasági Akadémia végzettjeként a későbbiekben mesteri fokozatot szerzett közigazgatásból és egészségbiztosítás menedzsmentjéből. 2014. január elsején került a Maros Megyei Egészségbiztosítási Pénztárhoz, ahol előbb a szerződéskötésekért felelt, majd idén szeptember elsején elnök-vezérigazgatóvá léptették elő.

Bevallotta, átkerülésekor szorongott attól, hogy egyetemi központba került, de hamar rájött: mindez nem okoz gondot vezetőként számára, ha ugyanazokat a képességeit használja, mint azelőtt –  kapcsolatápolás, felelősségvállalás. „Meggyőződésem, hogy nem a dolgok bonyolultsága a meghatározó, hanem a hozzáállás, és a megfelelő eszközök használata” – vallja az új vezérigazgató. Kérdésünkre, hogy miként tud nőként helytállni, elmondta: mint minden területen Romániában, nőként nehezebb, de úgy véli, mindig szerencséje volt, és nem volt nehéz betöltenie a megpályázott tisztséget, mert mindenhol a szakmai felkészültség volt a követelmény, amelynek eleget tudott tenni.

A problémákról, kihívásokról kérdezve Rodica Biro kifejtette: az egészségbiztosítási pénztár egy különleges helyzetben lévő intézmény. Az alkalmazottainak nagyon felkészülteknek kell lenniük, mert több szinten is tartaniuk kell a kapcsolatot: a szolgáltatókkal – amely mint ismeretes, nem mindig könnyű feladat, ezenkívül az állampolgárokkal való kapcsolattartás sem mindig felhőtlen. Ugyanakkor ahhoz, hogy a törvényesség és hatékonyság keretein belül létezhessenek, az intézményen belüli kapcsolatokra való odafigyelés is nagyon fontos.

Rég dédelgetett álma, hogy kórházmenedzser lehessen. „Hogy bebizonyíthassam azt, hogy Romániában másként is lehet kórházat vezetni” – indokolta. A kihívásokról kérdezve elmondta: az összes egészségügyi szolgáltató közül a legnagyobb kihívást a kórházak jelentik, melyek az egészségbiztosítási pénztárnak odaítélt források 60 százalékát emésztik fel. Romániában a lakosság számára még mindig a kórház a leghitelesebb szolgáltató, az emberek abban hisznek, hogy problémáik a kórházban oldódnak meg, ott gyógyulnak meg.

Egy másik kihívást az alapellátás főszereplői, a háziorvosok jelentik. A háziorvosok a leghangosabb szolgáltatók, ami valahol érthető is, és talán onnan gyökereztethető, hogy amikor az egészségbiztosítás rendszere megalakult, akkor ők voltak azok, akiket a mély vízbe dobtak. Bár magánvállalkozókként is szokás emlegetni a háziorvosokat, Rodica Biro szerint addig, amíg egy vállalkozás közpénzeket használ, nem nevezhető magánvállalkozásnak.

Ha a kihívásokat sorrendbe kellene állítani, a harmadik legnagyobb kihívást az orvosi laboratóriumok jelentik, amelyekkel a kapcsolat szintén nem volt zökkenőmentes. Hosszas harcok árán sikerült alkalmazni, elfogadtatni azt a szűrőrendszert, mely előírja a laboratóriumok akkreditációs és értékelési követelményeit, menetét. „Összességében azt gondolom, hogy mára az egészségbiztosítási pénztárak működése nagyon átlátható, és minden a törvényesség keretein belül zajlik, nagyon tiszta dokumentációval, átlátható jelentési rendszerrel. Mindez azért, mert olyan eszközök vannak a kezünkben, melyekkel figyelmesebben követhetjük a rendszerben történteket és nagyobbak az ellenőrzési lehetőségek is” – magyarázta.

A kétnyelvűségről szólva elmondta, azokban a megyékben, ahol tömbben él a magyarság, nagyon fontos, hogy egy adott szintig az anyanyelven való kommunikációt biztosítani lehessen. Az intézmény erre fel van készülve, és minden magyar nyelvű megkeresésre válaszolni tudnak, de ugyanúgy fel vannak készülve arra, hogy az Európai Unió bármely nyelvét beszélő személyt ki tudjanak szolgálni.
„Normálisnak tartom, hogy azok az emberek, akik a tanácsadást nem értenék meg románul, azok anyanyelvükön részesülhessenek ebben” – mondta az új igazgató, hozzátéve, hogy számára mindez különösen nem jelent gondot, és az, hogy előzőleg Hargita megyében dolgozott, mindebben csak segíti.