Karbantartás okozhat ökológiai katasztrófát

Elsőként Pokorny László megyei tanácsos – maga is szenvedélyes sporthorgász és egyben természetvédő – riasztotta az újság szerkesztőségát azzal péntek délután, hogy nagyarányú halpusztulást észlelt a folyón. „Az általam szemrevételezett példányokon azt állapítottam meg, hogy a kopoltyúik iszappal tömődtek el, ez okozta a halak pusztulását” – mondta a tanácsos. Ebből arra következtetett, hogy a Maroson levő kőkitermelések illegális eljárással felkavarják a folyómedret, ezzel vízszennyezést okozva, a műszaki folyamat során keletkező iszapos szennyvizet pedig visszavezetik a folyóba, s ez okozza az élővilág katasztrofális méretű pusztulását. „Pont egy nappal korábban, csütörtökön interpelláltam a megyei tanács ülésén a különböző állami szerveket, amelyeknek ellenőrizniük kéne a kőkitermelőket, hogy miként tartják be a számukra kibocsátott engedélyekben foglaltakat, erre tessék – nem egészen egy nap múlva bekövetkezik az, amitől féltem és amitől féltem az élővizeinket” – háborgott Pokorny. Ezután még sokan jelezték a halpusztulást.

Pokorny szerint a gát fölötti, marosszentgyörgyi, marossárpataki és gernyeszegi kőkitermelők a célnak megfelelő ülepítő tavakkal kellene hogy rendelkezzenek. A cégek ugyan létesítettek egy-egy tavat, de az idők során azok annyira felteltek iszappal, hogy a szétzúzott kövekről ma már lávaként folyik be az iszap a Marosba. „Az utóbbi időben példátlan mennyiségű iszap halmozódott fel a Marosban. Ezért drága és ezért rossz Marosvásárhely ivóvize” – jelentette ki. Az önkormányzati képviselő emlékeztetett szászrégeni tanácsos kollégája, Ion Tuşnea egy hónappal korábbi interpellációjára is, amelyben a politikus az Aquaservnek kívánta bemutatni azt az iszapmennyiséget, amit a vízcsapon keresztül felfogott. Tuşnea egy megfeketedett fehér vásznat lebegtetett meg a megyei tanács júniusi ülésén, olyant, amit kísérleti jelleggel egy fél órán keresztül vízszűrésre használt. Állítása alátámasztásaként Pokorny László arra hívta fel az illetékesek figyelmét, hogy nézzék meg, hét közben, amikor gőzerővel dolgoznak a kőzúzók, mennyire zavaros Vásárhelyen a Maros, míg hétvégére nagyjából leülepszik a folyó vize.

Arra a kérdésre, hogy hozzávetőlegesen mennyi hal pusztulhatott el, a vízügyi igazgatóság szóvivője, Călin Fokt a Vásárhelyi Hírlapnak százötvenre saccolta a döglött példányok számát. Mint mondta, ezt az intézmény alkalmazottai számolták meg péntek dél és délután 3 óra között. Fokt nem tartja kizártnak, hogy még számos példány ragadhatott az iszapba, ahol megfulladt. A kőkitermelők működéséről kérdezett illetékes kijelentette: az utóbbi években a vízügyi hatóság egyetlen cégnek sem adott működési engedélyt a folyómedrekből való kitermelésre. A kőkifejtők hivatalosan csak a termőföldek alól termelhetik ki az építőanyagnak valót. Hogy ezt mennyire tartják be, sejthető abból a tényből, hogy amikor magánszemély pár köbméter sóderért vagy homokért fordul egy-egy vállalkozóhoz, az rendszerint megfeledkezik a vásárolt mennyiségre számlát és nyugtát adni. Egy neve elhallgatását kérő szakember megerősítette értesüléseinket, mondván, hogy Szászrégen és Marosvásárhely között a szárazföldi kitermelők között is akad olyan, amely saját ülepítőjén keresztül engedi az iszapot a Marosba.

A rendkívül zavaros víz a szolgáltatónak is némi gondot okoz – mondta el a napilapnak Nicu Tomuleţiu, az Aquaserv sajtószóvivője. A vállalat lényegesen több áramot és vegyszert használ el ilyenkor a tisztítási folyamatban. Tomuleţiu azonban igyekezett megnyugtatni mindenkit, mondván, hogy a csap vizének a minősége ilyen körülmények között is megfelelő.

Időközben kiderült, a Maros Megyei Vízgazdálkodási Hatóság (SGA) karbantartási és javítási munkálatokat végez a két marosvásárhelyi gát mechanikai működtető rendszerénél. Erről közleményt is kiadtak pénteken délután az Agerpres központi hírügynökség révén, amit az igazgató és Cristian Bratanovici főmérnök jegyez. Többek között azt tartalmazza a közlemény, hogy az új gátnál július 10. és 31. között – tehát épp ebben az időszakban – cserélik a zsilipeket és tartozékaikat, a szűrőket. A régi gátnál július 16. és augusztus 28. között a turbinaárok szűrőjének javítására, karbantartási munkálataira kerül sor. Az ilyen munkálatokat – amelyek előre meghatározott program szerint történnek – csak a száraz, aszályos időszakban lehet végezni, állítják a közleményben. Egyszersmind arra is felhívják a figyelmet, hogy a két gát közötti folyószakaszon lecsökkenhet a vízhozam s a folyó vízszintje.

Ezzel szemben Pokorny László fenntartja véleményét, hogy a halpusztulás a SGA szakszerűtlen munkája, a hozzá nem értés és a figyelem hiánya miatt következett be előbbiek hibájából. A SGA azért is bűnös, mert nem ellenőrzi a kavicszúzó állomások ülepítő medencéit az iszaplerakódás szempontjából. Szerinte a legkevesebb amit tehetne, hogy kártérítést fizessen a jelentős halpusztulásért és újratelepítse az elpusztult állományt.