Jóváhagyták Mikefalva és Mezőzáh címerét

Mikefalva nevét 1319-ben említette először oklevél Mike comes nevében, aki valószínűleg a település névadója is volt. A magyar településegyüttes címere háromszögű, lekerekített szélű pajzs, amelynek mezeje szelt, a felső kék színű szelvényben három aranyszínű szőlőfürt látható. Az alsó szelvény zöld  mezejében három ezüstpénz látható, köztük egy aranyozott, hét levelű szelídgesztenye ágat ábrázolt a címer készítője. A címer tetején egy ezüstszínű mellvédes vár rajza látható.

A szőlőfürtök a küküllőmenti község hagyományos foglalkozását, a szőlészetet, borászatot jelképezik, a három ezüstpénz a település ókori és feudalizmus-kori történelmi emlékeit, az itt fellelt ásatások leleteit hivatottak jelképezni. A szelídgesztenye ág úgy került a címerpajzsba, hogy Mikefalván a történelme során egy egész szelídgesztenye-erdőt telepítettek a mediterrán tájakról ide eljött és itt megtelepedett középkori szerzetesek. A gesztenyeág hét levele a községet alkotó hét falut (Mikefalva, Abosfalva, Szászcsávás, Désfalva, Felsőkápolna, Harangláb, Somostelke) hivatott jelképezni.

Ami a román többségű Mezőzáhot illeti: ennek címerét is háromszögű, lekerekített szélű pajzs hordozza. A felső sárga szelvényben három kékes-ezüstös lángnyelv áll a sárga mellvédek alatt, az alsó azúrkék mezőben három krisztusi ezüsthal, közöttük egy vörös virágú, zöld levelű sztyeppei bazsarózsa. Felső részén ezüstszínű mellvédes vár rajza áll.

A lángok az altalaji kincset, a földgázt jelképezik, a mellvédek a vidék vásárait, várait és történelmi relikviáit, a bazsarózsa az egyedülálló természetvédelmi kincset jelentő rezervátumot. A halak jelentése: a három keresztény felekezet, valamint a vidék természeti kincse, a halastavak. A vár-szimbólum a település községi rangját jelzi.