Interaktív kiállítás nyílt a magyar-zsidó focistákról

Azokban az esztendőkben, amikor a marosvásárhelyi vallásos zsidó közösség elhatározta, hogy egy új zsinagógát épít magának, Magyarország futballnagyhatalomnak számított, hiszen olyan kiváló játékosai voltak, mint a most nyílt kiállításon látható egykori focisták. Guttmann Béla 1900-ben született Budapesten, megfordult a Vasasban, a Törekvésben, az MTK-ban, 21 évesen lett válogatott Guttmann II.-ként, mivel előzőleg Hajós Alfréd eredeti nevén már lefoglalta a Guttmann nevet. 1922-ben kezdődött külföldi pályafutása, 1926-ban az Egyesült Államokba szerződött, 1932-ben visszatért Európába. Közben a háromezer férőhelyes ortodox zsinagóga 1928-ban is elkészült Marosvásárhelyen, ahol már létezett egy nagyon szép és elegáns zsinagóga, a város zsidó lakossága pedig alig haladta meg az ötezer főt. Alig másfél évtizedet használta a közösség a zsinagógát, közbejött a deportálás, és ahogy a neves focisták közül is többen a koncentrációs táborokban vagy szovjet fogságban végezték, a marosvásárhelyi zsidó lakosság többségét is ott érte a halál, és már nem volt szükség egy második zsinagógára. Most a Tánc és Kortárs Művészetek Háza kapott otthont az egykori kultikus épületben, ezért is mondta azt András Lóránt társulatvezető a hétfő esti tárlatnyitón, hogy ezek a játékosok hazaérkeztek. Nekik is a mozgás, a sport volt az életük, akárcsak a mai táncosoknak.  

A Futballmágusok és labdazsonglőrök itthon és a nagyvilágban, Magyar-zsidó labdarúgók, edzők és az elit futball című interaktív kiállítás a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és az MTK Budapest tulajdona, Marosvásárhelyre pedig Bukarestből érkezett a Balassi Magyar Kulturális Intézet, pontosabban Kósa András László igazgató jóvoltából, aki szülővárosában is meg akarta mutatni a tárlatot, amelyet Bukarest és Marosvásárhely után Nagyváradon, Kolozsváron és, a tervek szerint, Temesváron is szeretnének bemutatni.

Arról, hogy miért volt fontos a sport a zsidó fiatalok számára, Dub László, a zsidó hitközség elnöke úgy vélte: azért, mert ez is egy kiemelkedési lehetőséget jelentett, hiszen „nem mindenkiből lett felfedező vagy atomfizikus”. Azon kívül pedig a cionista meggyőződésűek úgy tartották, hogy aki Izraelbe akar menni és hazát akar építeni, annak fizikailag is erősnek kell lennie, kisportoltnak, izmosnak, jó állóképességűnek. A hitközségi vezető elmondta, örül, hogy az egykori zsinagógában most kulturális központ működik, a tánc mellett képzőművészeti kiállítások, színház is helyet kap, illetve a most látható tárlat.