Időutazás két évszázadon keresztül

A Kelet-Közép-Európa Zsinagógái 1782–1944 című kiállítás Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa, a Maros Megyei Múzeum és a Marosvásárhelyi Zsidó Hitközség szervezésében nyílt meg a Kultúrpalotában péntek délután, a Kossuth és Arany János utca találkozásánál levő kis parkban álló holokauszt-emlékműnél tartott rövid megemlékezés után.

A Kultúrpalota előcsarnokában Csige Sándor Zoltán főkonzul beszélt a zsinagógákról, illetve arról, hogy a zsidó közösségek milyen jelentős szerepet vállaltak a városok gazdasági, társadalmi és kulturális életében. A zsinagóga azt is jelentette, hogy ezek a közösségek otthon érezték magukat az illető településeken, politikai meggyőződésüktől, világszemléletüktől függetlenül magyar anyanyelvűek, a magyar kultúra részesei voltak. Nagyvállalkozók, kiskereskedők, iparosok, kézművesek, értelmiségiek alkották egykor azt a közösséget, amelynek ma már inkább csak az emléke maradt fenn – mutatott rá a főkonzul.

Jelenleg Magyarország tölti be a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnökségi tisztségét, március 8-tól pedig Románia veszi át ezt a feladatot. Füzes Oszkár, Magyarország volt bukaresti nagykövete az IHRA jelenlegi elnökségének vezetőségi tagjaként volt jelen a tárlatnyitón. Arról beszélt, hogy a zsidó közösségek mi mindent adtak az őket befogadó nemzeteknek Kelet-Közép-Európában. A csehek, szlovákok, magyarok, ukránok, románok, lengyelek miként gazdagodtak az épített örökségen túl mindazzal, ami ma már beépült a szívünkbe, lelkünkbe és az elménkbe: az egymás iránti  tisztelettel, az egyéni és a közösségi jogok elismerésével. Azzal, hogy nem súlyra mérik az embert vagy az adott közösséget, hanem tudása, embersége, magatartása szerint, hogy mekkora az ereje a megmaradáshoz, és képes-e megújulni. Hogy mekkora veszteség érte Magyarországot a második világháború idején a nácizmus hatalomra jutásával, az felmérhetetlen – mondta Füzes, majd hozzátette, hogy Magyarország a bocsánatkérésen túl is szembenézett ezzel, és jó úton halad, hogy az egész társadalom megtegye ezt.

Időutazásra hív a kiállítás, amely az épített örökség által ismerteti a zsidó emancipációt Kelet-Közép-Európában. A fennálló zsinagógákról készült felvételek a zsidóság felszabadulásához vezető két évszázados úton kísérnek végig a 18. századtól, amikor elhagyták addigi lakhelyeiket, és a mostani Horvátország, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna falvaiban és városaiban telepedtek le. A vándorlás kulturális átalakulást is hozott, a hagyományos zsidó életformát a modern élet mindennapjai váltották fel, ezáltal a zsidók koruk társadalmának szerves részévé váltak. Nem csupán az emancipáció lépcsőfokait szemlélteti a tárlat, de azt a sokszor egymástól eltérő toleranciát is, ahogyan Kelet-Közép-Európa népei fogadták és befogadták e közösségeket, és ahogy a zsidóság tiszteletben tartotta és alkalmazkodott a befogadó nemzetek elvárásaihoz és hagyományaihoz.

A tárlatnyitón Dub László, a marosvásárhelyi zsidó hitközség elnöke, Spielmann Mihály történész és Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója, polgármesterjelölt is megosztotta gondolatait, majd a kolozsvári Mazel Tov klezmer együttes előadásával ért véget a rendezvény.