Szombaton a márciusi események 23. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Markó Béla a román kormány miniszterelnök-helyettese, Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke, valamint Szepessy László fogadta az események során elhunyt Gémes István, Csipor Antal és Kiss Zoltán hozzátartozóit, valamint a sokévi börtönre ítélt Cseresznyés Pált, Szabadi Ferencet, illetve Juhász Ilonát. A találkozón átnyújtották azokat az adományokat, amelyeket 2000 óta az RMDSZ Szolidaritási Alapjából különítettek el az áldozatoknak, valamint hozzátartozóiknak.

Akkor is az egyenlő jogokért

„Tisztelettel és főhajtással emlékezünk azokra, akik elhunytak a véres konfliktusban, a bebörtönzöttekre, de tisztelettel és köszönettel gondolunk mindazokra, akik 1990-ben kimentek az utcára és nagyon határozottan kiálltak amellett, hogy az erdélyi magyarok itt teremtsék meg a jövőt, azokra a magyar emberekre, akik nem kívántak semmi egyebet, mint normális életet, törvénytiszteletet, szabadságot és egyenlő jogokat” – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök.

A történelem ismétlődhet

„Föltesszük magunknak a kérdést, hogy miért kell évről évre megemlékeznünk, nem lenne-e jobb fátylat borítani a múltra. Azt gondolom, hogy a románok és magyarok közti feszültségre valamiképpen tényleg fátylat kellene borítani, de ugyanakkor az akkori események tanulságait újból és újból fel kell idézni. Hiszen az elmúlt hetekben itt, Marosvásárhelyen ismét feszültségek alakultak ki, ismét viták vannak a MOGYE-n a románok és magyarok között. Én nem hiszem, hogy ugyanaz a helyzet lenne, mint 1990-ben, megváltoztunk mi is, megváltozott a társadalom is, de abban sem hiszek, hogy a történelem nem ismétlődik. A történelem csak akkor nem ismétlődik, ha mi éberek vagyunk, ha vigyázunk arra, hogy ne ismétlődjék meg, és ha a tanulságokat megfogalmazzuk” – mondotta el Markó Béla.

Koszorúzás

A rendezvény keretében megemlékeztek Sütő Andrásról, aki az 1990-es események során, március 19-én a marosvásárhelyi RMDSZ-székház elleni támadásban maga is súlyos sérüléseket szenvedett. Az RMDSZ vezetői szombat délelőtt koszorút helyeztek el Sütő András sírjánál a marosvásárhelyi református temetőben.

Az akkori események rövidfilmje

Február 10. – március 16. között: békés, néma gyertyás-könyves felvonulás (kb. 100.000 magyar részvételével), úszítások Judea ezredes részéről, tüntetések, ellentüntetések az orvosi egyetem ügyében, ülősztrájkolnak a magyar diákok az OGYE-n.
Március 16. – a Tudor lakótelepi 28-as gyógyszertárnál magyar kül- és belföldi sajtósokat, civileket bántalmaz a felheccelt és leitatott tömeg. Ekkor hangzik el először: ne üssétek őket, öljétek meg!
Március 17. – a Román Diákliga tüntetett, a sztrájkoló magyar egyetemisták és a magyar tagozat létrehozása ellen (!)
Március 19. – Támadás az RMDSZ-székház ellen. A Görgény völgyéből tucatnyi autóbusszal és teherautóval behozott románok ekkor ütötték ki Sütő András szemét. Több tucat magyart bántalmaztak.
Március 20. – Összecsapás a főtéren. A mezőgazdasági eszközökkel és rönkcsákányokkal felfegyverzett román parasztok a fegyvertelen magyarokra támadnak. Sem a rendőrség, sem a katonaság nem avatkozik be. Egy román férfi által vezetett teherautó behajt a tömegbe a főtéren (!). Estére a magyarok segítségére sietnek a Nyárád mentiek és a cigányok. Ekkor jelennek meg a harckocsik, hogy szétválasszák a tömeget. Immár sikertelenül. A nap „eredménye”: öt halott, kb. 300 sebesült. A magyar halottak: Gémes István sáromberki, Csipor József nagyernyei, Kiss Zoltán teremiújfalui (a teherautó ütötte el) lakos. A román halottak: Rusu Teodor szászrégeni lakos, aki a tömegbe hajtó teherautó platóján utazott és Frandeş Simion görgényhodáki. Mindketten Marosvásárhelyen vesztették életüket.

Csak magyar és cigány elítéltek

A hatóság igyekezett, március 30-án ítéletet hirdettek: Puczi Kozák Ernő és Kalló Géza 3–3 hónap munkahelyen letöltendő büntetést, Grecui Béla 5 hónap, Horváth Stefan 5 hónap, Puczi Kozák Géza 4 hónap, Puczi Kozák Sándor 3 hónap, Carculea György 4 hónap börtönbüntetést kapott. Cseresznyés Pált később ítélték 10 év börtönre. Ő hat év után államelnöki kegyelemmel szabadult. Egyetlen román nemzetiségű személyt sem marasztaltak el, pedig ismert mindhárom magyar halott gyilkosa.