Híres rézmetszeteket állítottak ki a Kultúrpalotában

Kisebb ünnepség keretében nyílt meg a Kultúrpalota második emeletén a Mantegna, Dürer, Hogarth című kiállítás pénteken, amely a Maros Megyei Múzeum és a Budapesti Szépművészeti Múzeum együttműködésének köszönhetően valósulhatott meg. A Szépművészeti Múzeum 87 legszebb rézmetszetét a felújított kiállítótermekben helyezték el. 

Ahhoz, hogy valaki értékelje ezeket a rézmetszeteket és gyönyörködni tudjon bennük, nem szükséges művészettörténeti tanulmányokkal rendelkeznie – hangsúlyozta megnyitóbeszédében Szűcs György, a Magyar Nemzeti Galéria igazgatója. Hiszen a művészi értékeken túl, kordokumentumok is ezek a fehér-fekete rajzok, a korabeli viseletekről, építkezési stílusokról, természeti környezetről tanúskodnak, illetve nevelő szándékkal is rendelkeznek, például a mértéktelen alkoholfogyasztás káros hatásaira figyelmeztetnek. Ugyanakkor háborúkról, viszályokról is láthatunk rézmetszetet, mitologikus alakokról, bibliai jelenetekről. Rengeteg apró részlet található egy-egy alkotáson, érdemes időt szánni, vagy akár többször is visszamenni és alaposan végignézni a munkákat, akár nagyítóval felszerelkezve.

Szűcs György arról is beszélt, hogy a rézmetszés, mint sokszorosítási technológia milyen nagy népszerűségnek örvendett a maga korában, Az egyik közismert rézmetszet Marosvásárhelyen látható a Teleki Tékában, a várost ábrázolja, Nagy Sámuel munkája. Ugyanakkor több olyan könyvet is őriz a könyvtár, amelynek illusztrációit Dürer készítette, vagy valamely másik jeles művész abból a korból. Érdekességként azt is elmondta Szűcs György, hogy Dürer Velencében felfedezte, hogy munkáit másolják és kereskednek vele, kisebbítve ezáltal az eredeti alkotások értékét, ezért feljelentést tett a velencei városházán. A feljelentés nyomán döntés született, hogy a másolatokról ki kell törölni Dürer névjegyét.

A megnyitón Bán Lászlónak, a Budapesti Szépművészeti Múzeum igazgatójának mondott köszönetet Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója, valamint azoknak a munkatársaknak, akik két és fél nap alatt felszerelték a képeket a falra. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kultúra képes felülemelkedni a politikán, a román-magyar kulturális kapcsolatok e téren sikeresek. Jelen volt a megnyitón Farkas Balázs konzul, Magyarország csíkszeredai konzulátusáról, aki a két múzeum közötti együttműködésről beszélt, arról, hogy az a város javát szolgálja. A tárlatnyitó ünnepséget Lázár Attila előadása zárta, aki korabeli hangszereken, tilinkón, tamburán, kobozon, lanton szólaltatott meg 15. és 18. század közötti zeneműveket.