Helyi termékeket a nagyáruházakba – lehet, hogy nem jó ötlet?

Három hónapos vita, latolgatás után a képviselőház mezőgazdasági szakbizottságának sikerült összehoznia és elfogadnia egy tervezetet, amely végül nem írja elő a hétvégi boltbezárást, ám kötelezné a hipermarketeket, hogy az élelmiszerek legalább 51 százalékát egy úgynevezett rövid beszállítói láncon keresztül szerezzék be. A rövid beszállítói lánc olyan korlátozott termelői és gyártói kört jelent, amely aktívan részt vesz a helyi s regionális gazdasági fejlesztésben. Lényege a termelők, feldolgozók és kereskedők közti szoros együttműködés, a bevásárlóközpontok részesítsék előnyben a helyi termelésű árukat. Ez a szabály a hús, tojás, zöldség, gyümölcs, méz, tejtermék és pékáru beszerzésére vonatkozna, és kötelező lenne minden 2 millió eurónál nagyobb kereskedelmi forgalmat lebonyolító kereskedelmi egység számára.

A Nagy Kereskedelmi Hálózatok Romániai Egyesülete és a Patronátusok Concordia Konföderációja arra kérte a képviselőházat, hogy utasítsák el az 51 százalékos tervezetet, ami szerintük káros és diszkriminatív jellegű, ellentmond a fogyasztók érdekvédelmének és a piacgazdaság elveinek. Szerintük az 51 százalékos arány nem segítené a romániai élelmiszer-termelőket sem, továbbá olyan járulékos hatásokat keltene, amelyek a fogyasztók-vásárlók de a termelők érdekeit is sértené. Azt kérik, hogy a diszkriminatív és konkurenciaellenes vonatkozásai miatt küldjék vissza a szakbizottsághoz a törvénytervezetet újratárgyalásra.

Egyik erdélyi magyar mezőgazdasági érdekvédelmi szervezet magát megnevezni nem óhajtó vezetőségi tagja elmondta: az elképzelés valóban nem segítené a romániai élelmiszer-termelő gazdálkodókat. „Ilyen művi megoldásokkal nem lehet eredményt elérni. Elsősorban a vásárlókat kell rávezetni arra, hogy a hazai terméket részesítsék előnyben, és nem a törvény szigorával, hanem úgy, hogy maguk győződjenek meg – a hazai termék olcsóbb, jobb minőségű, ízletesebb, mint a külföldi. Ezt pedig úgy lehet elérni, hogy a termelőket segítsék, kapják meg időben a járandóságaikat, ne tologassák a  támogatási-határidőket, tegyék elérhetőbbé számukra a piacokat, csökkentsék a bürokráciát” – sorolta a lehetőségeket.

Egy piaci őstermelő szkeptikusan jegyezte meg: azzal, hogy zártak volna a nagy élelmiszert forgalmazó üzletházak a hét végén, őket nem segítenék. „Az illojális konkurenciát kell kiszorítani a piacokról, a viszonteladókat, akik felvásárolják a jó terményt a kistermelőtől és a gyarmatáruval együtt árulják a miénknél magasabb áron” – sorolta. A kistermelők nem tudnak annyi élelmiszert előállítani, hogy azzal ellássák a hipermarketeket. „A társulás, szövetkezetbe tömörülés pedig nálunk valamiért – talán a rossz emlékek miatt – még nem megy. Egy dolog biztos – helyi terméket egyelőre csak tőlünk kap a vásárló, s esetleg egyik-másik üzletben szomszéd megyeit. Ezért kellene a kicsiket támogatni. Ami az 51 százalékot illeti, az egyelőre csak viccnek lehet jó. Hiszen annyit nem is termelnek ebben az országban, hogy az árukészlet több mint felét abból fedezzék” – vélekedett a nyárádmenti kistermelő.