Háncstermékekkel és borokkal ismerkedtek

Tavaly ősszel nyújtott be pályázatot a Földművelésügyi Minisztériumba Balavásár és testvértelepülése, a magyarországi Aldebrő a helyi értékek, hungarikumok védelmére és népszerűsítésére. Bár egyelőre nem kaptak támogatást, fontosnak tartották, hogy a küküllői település, Kend értékeit kiállításon mutassák be a magyarországiaknak. A kezdeményezés Aldebrő részéről érkezett, így közösen pályáztak, hogy a kukoricaháncsból készült kendi termékeket és a bort népszerűsítsék.

A két község között 1992-ben megkötött kapcsolat időközben meglazult, ezért egy tavalyi találkozás után most népes küldöttséget fogadtak a Kis-Küküllő mentiek, hogy a szálakat szorosabbra fűzzék. Ezért a vendégeket is helyi családoknál szállásolták el – emelte ki Sagyebó István polgármester. Wingendorf János aldebrői elöljáró, de a szomszédos Tófalu képviselője, Váczy Lajos is ezt szeretné elérni itteni látogatásuk alkalmával – tudtuk meg tőlük.

A kukoricaháncs (csuhé) feldolgozása 1940-ben lett ismert ezen a vidéken, amikor egy hatalmas árvíz után magyarországiak jöttek segíteni Erdélybe. Kovács Lajos ismertette meg a szentdemeteriekkel a háncssodrás és -fonás technikáját, tőlük elsőként a kendi Magyarósi Kata tanulta meg, aztán az 1950-es évek elején rendre más kendi lányok is „áthozták” szentdemeteri barátnőiktől. A kismesterséget a kollektív gazdaság idején is felkarolták, így kifizetődő foglalkozás, bevételi forrás lett a kendiek számára.

A szőlészetet és borászatot a kendiek a szászoktól tanulták meg. Míg az 1980-as években 96 hektár szőlőültetvény volt a községben, ez mára néhány hektárra zsugorodott. Ennek a vidéknek a királyleányka a kedvelt fajtája, mert cukor- és savtartalma egyensúlyban van, továbbá meglehetősen fagyálló. Az első borversenyt 1997-ben rendezték a Kis-Küküllő mentén, 2011-ben megnyílt a kendi Borház is. A helyi borok arany és nagyarany díjakat szereztek, a nemzetközi versenyeken arany és ezüst okleveleket.