Hadtörténetről a sáromberki falunapon

A Teleki-kastély (Sáromberki Mezőgazdasági Iskolaközpont) előterében hét pannóra kerültek korabeli fényképek, okiratok, propagandaszövegek, emléktárgy-fotók. Az épület dísztermében Vajda András sáromberki születésű néprajzkutató tartott előadást. „A háború egyszerre volt krízishelyzet és egy olyan folyamat kezdete, melynek végtermékeként létrejött a modern Európa. Nem túlzás azt állítani, hogy a világ, mely minket körülvesz, 1914-ben született” – fejtette ki az előadó. 

Berekméri Árpád Róbert hadtörténész előadásában a háború kitörésének körülményeit vázolta, majd olyan kérdésekre kereste a választ, mint: hogyan viszonyult kistérségünk lakossága a háború kitörésének híréhez? Hogyan reagáltak erre a helyi magyar lapok? Mikor és hogyan szembesült a háborút lelkesítő lakosság a harcok borzalmaival? Hogyan szervezték és nyitották meg a hátországban a hadikórházakat, a hadi temetőket? „Az emberekben alvó energia roppant kisülése: háború. Az első nap tomboló rivalgás. Vesszen Szerbia! Orgyilkosok országa! Rákóczi-mars, Marseillaise, kávéház a késő éjszakáig, mámor és vörösre főtt arcok. Másnap fél ötkor, fiatal férfiak vonulnak lent az utcán nemzetiszín zászlóval élükön…Mennek a halálba” – idézte az előadó Móricz Zsigmond sajnos prófétainak bizonyuló szavait.

Vajda András, a rendezvény egyik szervezője szerkesztőségünknek elmondta, az eseményt uniós pályázat segítségével sikerült tető alá hozni. A pályázat címe Kulcslyuk Európára volt, amelyhez a csatolt programajánló egy első világháborús előadássorozatot és kiállítást tartalmazott. Az elhangzott előadások mellett az érdeklődők egy pannókra rögzített kiállítást tekinthettek meg. „Sikerült több korabeli fotót bemutatnunk, amelyeket Bakó Levente bocsátott rendelkezésünkre. Mondhatni azt, hogy a parasztság tulajdonképpen az első világháború idején ismerkedett meg a fényképezés kultúrájával. Egy másik táblán részleteket mutattunk be a helyi református egyház jegyzőkönyveiből, amelyekből kiderül, hogy az eklézsia elöljárói arra biztatták a híveket, hogy ne terjesszenek rémhíreket, írjanak levelet a fronton harcolóknak, ne dorbézoljanak. De az is kiderül például az aranykönyvből, hogy a sáromberkiek kilencven fős csoportja 1914. augusztus 2-án, vasárnap az istentisztelet után indult a harctérre. Ezek közül negyvenen hősi halált haltak. A többi pannókon háborúra biztató propaganda-szövegeket, emléktárgy-fotókat, korabeli bélyegeket, frontról küldött levelek másolatát osztottuk meg az érdeklődő közönséggel” – mondta el Vajda András.