Emlékeztek és emlékeztettek a 35 évvel ezelőtti eseményekre
Fotó: Haáz Vince
„Ne féljetek, magyarok, itt vannak a cigányok!” – ez a mondat mélyen beleivódott a marosvásárhelyi magyarság kollektív tudatába. A „fekete márciusról” szóló emlékezésen azokról a romákról is beszéltek, akiknek a nevét nem őrzik emléktáblák.
2025. március 21., 21:462025. március 21., 21:46
2025. március 21., 22:072025. március 21., 22:07
Marosvásárhely „fekete márciusára” emlékezett pár tucat ember csütörtök este a marosvásárhelyi Ariel bábszínházban, ahol Kincses Előd, Tőkés László egykori ügyvédje, az akkori Nemzeti Megmentési Front Maros megyei alelnöke azt mondta, „ha a múltunkat nem ismerjük meg korrektül, akkor bármikor elkövethetünk hasonló hibákat”. Pont ezért úgy vélte, kénytelen kijavítani egy olyan legendát, amit Budapesten terjesztenek a marosvásárhelyi események kapcsán.
Öt halottja és több száz sérültje volt a 35 évvel ezelőtti marosvásárhelyi etnikai konfliktusnak, amely „fekete márciusként” maradt meg a köztudatban, és máig nem történt felelősségre vonás az ügyben. Erre emlékeztek csütörtökön Marosvásárhelyen.
A budapesti Nyugati Pályaudvaron is látható az emléktábla, amelyen az áll, hogy Puczi Béla társaival megvédte a magyar tüntetőket a lincselni készülő tömegektől. Alatta a felirat: „Ne féljetek, magyarok, itt vannak a cigányok!” Kincses Előd szerint viszont tudni kell, hogy 1990. március 20-án Puczi Béla be sem tette a lábát Marosvásárhelyre,
– részletezte Kincses Előd. Hozzátette, „nem ő volt az a hős, aki bevezette a cigányokat a főtérre, a cigányok az Ady negyedből jöttek, kevés hidegvölgyi volt köztük”.
Fotó: Haáz Vince
A három és fél évtizeddel ezelőtti tragikus történésekről szóló beszélgetésen Venczi János, roma származású marosvásárhelyi vállalkozó – aki akkor szintén az Ady negyedben lakott, és ő maga is a kint volt a tömegben – mesélt arról a csapatról, amely megérkezett 35 évvel ezelőtt a főtérre, segítséget nyújtani a magyaroknak. Mint kiemelte, Puczi Béla Marosszentgyörgyig valóban „megcsinálta” a dolgát, kiállt magáért, de
A vállalkozó úgy véli, ez a nyolc ember sokat számított, mert még kihoztak magukkal legalább százötven cigányt. Húszéves volt akkor Venczi János, a meghurcoltak pedig 25–35 év közöttiek voltak.
Fotó: Haáz Vince
Akkor már elindult a roma mozgalom, a Roma Demokratikus Szövetség Marosvásárhelyen, ezek az emberek pedig tagjai voltak – többek között Kalló Géza, Puczi-Kozák Ernő, Puczi-Kozák Géza, Calculea Gheorghe, Béla bácsi – sorolta a vállalkozó.
– emlékezett vissza Venczi János a 35 évvel ezelőtti válaszra.
Fotó: Azopan Photoarchive – www.azopan.ro/Bálint Zsigmond
A vásárhelyi Ady negyedbeli cigányok jöttek ki oldalról a megyei tanács és a városi tanács épülete közül, ott próbáltak segíteni, amikor a hodákiak jöttek – tette hozzá.
A történések után a románok megvetették őket, a román ajkú cigányok pedig félreálltak a magyar ajkúaktól, így nem sikerült közös nevezőre jutni velük, hogy képviselőket juttassanak be ők is olyan helyekre, ahol szavazati lehetőséget kapnának.
– hangsúlyozta a vállalkozó, akinek egyik gyereke orvos, másik gyógyszerész.
Fotó: Azopan Photoarchive – www.azopan.ro/Tóth Levente
Azt azonban hozzátette, sokat veszítettek ezzel, és szeretné, ha észben tartaná a vásárhelyi magyarság és a vezetőség, hogy a roma közösségnek szüksége van arra, hogy jobban felzárkóztassák őket. Marosszentgyörgynek van egy hőse, de Vásárhelynek nincs nyolc hőse – zárta beszédét Venczi János csütörtök este az Ariel színház színpadán.
Polgármestere nélkül maradhat a Maros megyei Nyárádtő, miután a legfelsőbb bíróság elutasította Victor Prodan városvezető fellebbezését az összeférhetetlenségét megállapító ANI-döntés ellen.
Egy magyar és egy román vállalkozó együttműködésének, közös munkájának jó példája ez a modern hűtőcsarnok, amelyet a magyar kormány támogatásával valósítottak meg – mondta Tánczos Barna pénzügyminiszter pénteken a Maros megyei Kerelőszentpálon.
A változó világra, a kiszámíthatatlanságra és a közösségi összetartás fontosságára hívták fel a figyelmet pénteken Marosvásárhelyen, a IV. Erdélyi Gazdasági Fórumon.
Öt halottja és több száz sérültje volt a 35 évvel ezelőtti marosvásárhelyi etnikai konfliktusnak, amely „fekete márciusként” maradt meg a köztudatban, és máig nem történt felelősségre vonás az ügyben. Erre emlékeztek csütörtökön Marosvásárhelyen.
Három napja látták utoljára azt a marosszentkirály férfit, akinek a megtalálásában a Maros megyei rendőrség segítséget kér: aki bármilyen információt tudna róla, az értesítse a hatóságokat.
Városszintű ellenőrzést kezdeményezett a marosvásárhelyi városháza, miután kiderült, hogy több lakótársulásnál sikkasztás történt, a gyanúsított pedig ugyanaz az adminisztrátor.
Rekordszámú résztvevővel kezdődött el csütörtökön délután az Erdélyi Mentorprogram negyedik kiadása. A szervezők szerint ez azt jelenti, hogy a kezdeti bizalmatlanság eloszlott és találkozni, segíteni akarnak egymásnak az erdélyi magyar vállalkozók.
Harmincöt évvel ezelőtt, március közepén véres események szemtanúi voltak a marosvásárhelyiek. Az 1990-ben történt, „fekete márciusként” emlegetett etnikai konfliktusra emlékeznek csütörtökön 18.30-tól Marosvásárhelyen, az Ariel bábszínházban.
Hiába fizették a vízszámlát, a pénz nem a megfelelő helyre került. Ötezer marosvásárhelyi család lehet érintett abban a kivizsgálásban, amelyet a gazdasági rendőrség egy lakótársulási gondnok ellen indított, sikkasztás gyanújával.
Három erdélyi városban végez jelentős beruházást a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) a magyar kormány támogatásával – közölte keddi sajtótájékoztatóján az erdélyi magánegyetem rektora.
szóljon hozzá!