Kincses Előd: ha a múltunkat nem ismerjük meg helyesen, bármikor előfordulhat egy újabb „fekete március”

A zavargásoknak három magyar és két román áldozata volt, rengeteg sebesültje, így vakult meg fél szemére Sütő András is.

Temesváron a református egyház előtt hangzott el először 1989-ben, hogy „Jos cu Ceaușescu”, azaz Le Ceaușescuval – emelte ki a rendezvényt moderáló H. Szabó Gyula közíró, mielőtt átadta volna a mikrofont Tőkés Lászlónak.

A temesvári eseményekben fontos szerepet játszott püspök kifejtette, három bűnügyi dosszié foglalkoztatja a hazai közvéleményt: a román forradalom, a bányászjárások és a „fekete márciusi” parasztjárások dossziéja. Ennek a három esetnek közös eleme, hogy mindháromnál mesterségesen elővezényelt szereplők, felbújtatott agresszív csoportok provokálták ki a véres eseményeket.

„Három és fél évtized távlatából nagy bizonyossággal állapíthatjuk meg, hogy a gyilkos intervenció és a véres összecsapások egyazon forgatókönyv szerint zajlottak, az atrocitások és erőszakos cselekmények kitervelői és szervezői pedig ugyanazok voltak, a hírhedt »securitate« volt keretlegényei vagy a román kommunista mély állam és háttérhatalom” – mondta el Tőkés.

Azt is megállapította, hogy

Kedves vásárhelyiek, s „dragi târgumureșeni!”

Kincses Előd, az Iliescu-rezsim első politikai menekültje ugyanúgy köszöntötte a vásárhelyieket, mint 35 évvel ezelőtt március idusán, a különbség az volt, hogy akkor tele volt a főtér vásárhelyiekkel, most pedig alig volt pár tucat ember az Ariel bábszínházban. Kincses szerint az emberek valószínűleg el akarják felejteni a „fekete március” eseményeit, de az idős ügyvéd hangsúlyozta,

Gabriel Andreescu emberjogi aktivista a márciusi események kirobbanásának három fontos tétjét emelte ki: az akkori előkészített választások megnyerését, a volt titkosszolgálati tisztek funkciójukba való visszatérését és a vagyonszerzést. Kitért arra is, hogy a marosvásárhelyi események teljesen más, sokkal véresebb fordulatot is vehettek volna, amely során nem csak öt, hanem több száz ember veszti életét, ha a székelyudvarhelyi magyarok és a román bányászok találkoznak Marosvásárhelyen. Kincses Előd székelyudvarhelyi beszédének is köszönhető az, hogy ez nem történt meg – mondta Andreescu.

Ne féljetek magyarok, itt vannak a cigányok!

Venczi János roma származású marosvásárhelyi vállalkozó akkor húszéves volt, így ő is azok között a romák között volt, akik kivonultak a város főterére a magyaroknak segíteni. Nyolc marosvásárhelyi, Ady negyedbeli cigányt emelt ki Venczi János, akiket meghurcoltak, közülük ötöt el is ítéltek.

De ha még egyszer megtörténne, akkor ugyanúgy ott lennének, mert ennek köszönhetően tudnak a gyerekeik is magyar nyelven tanulni ma – hangsúlyozta Venczi János.

A megemlékezés Kincses Réka Balkán bajnok című díjnyertes dokumentumfilmjének bemutatásával zárult.