Forrai Tamás Gergely: tart még a menekültkrízis

A tartományfőnök a Bolyai utcai Loyola Caféban tartott szombat esti előadását azzal kezdte, hogy a nyár során a Budapest belvárosában lévő rendházukból szemlélve nem kerülhették meg annak tapasztalatát, hogy az elmúlt hónapokban ezrével érkeztek a legkülönfélébb emberek, akik konkrét segítséget kértek. A provinciális az elmúlt mintegy fél évet három nagy szakaszra osztotta: a szeptember 15-ig tartó krízishelyzet, az utána következő határzár és párizsi merénylet. Bár jelenleg az indulatok lecsillapodni látszanak, Forrai Tamás Gergely szerint a krízis tart, annak még az elején vagyunk.

Az előadó hangsúlyozta: a kialakult válsághelyzetet nem lehet egy okra visszavezetni, nem lehet feketén-fehéren értelmezni, hiszen annak összetett történelmi, vallási és klímaváltozási okai vannak. Az előbbi külső, objektívnek is nevezhető okokon túl ott vannak a belső európai kérdések, az Európai Unió problematikája. „Legrövidebben úgy lehet ezt leírni, hogy Európa egy gazdag, gyenge kontinens. Az alapvető probléma az, hogy az unió nem született meg, egy olyan helyzet áll fenn, amikor már nagyon sok minden központosítottak, de tényleges döntésekben nem tud lépni az egyes tagországok nélkül, és ez világosan patthelyzetet teremt” – fogalmazott. Hozzátette: az elmúlt hatvan évben egy folyamatos növekedés volt tapasztalható, egy hurráoptimizmus – amelynek feltehetően vége szakad. Ennek egyik feltehető következményeként eltűnhet az európai szabadságjogok nagy része. Az is látszik ugyanakkor, hogy nincs közös értékrend, az amit megálmodtak a második világháború után, elveszett. Ami ehhez az identitásválsághoz még hozzátartozik az a politikai korrektség problémája, ami azt jelenti, hogy vannak olyan témák, amelyeket nem szabad kimondani, mert az azokat kimondókat azonnal különböző jelzőkkel illetik. A migránsjelenséget igencsak megzavaró Németország döntései azt mutatják például, hogy a második világháború terhét az ország nem dolgozta fel, és azóta a német külpolitika célja a kompromittálódás mindenáron való elkerülése. A magyarországi helyzetre reflektálva a provinciális elmondta: megdöbbentő volt látni a félelmet, az aggodalmat, szétesettséget, amit hirtelen tudott produkálni az elmúlt öt hónap, amelynek egyik legnagyobb félelme a jelenlegi gazdasági jólét elveszítése volt. 

Forrai Tamás Gergely erdélyieknek is szóló üzenetében azt fogalmazta meg: komolyabban oda kell figyelni a már meglévő problémákra – többek között a cigány- és a szórványkérdésre, a kiszorultak, hajléktalanok problémáira –, mert ezzel vesszük komolyan azt, hogy valami nagyon erősen változik, valami hosszú és relatív békeidőszaknak a végén vagyunk, és meg kell találni azokat az új társadalmi hálózatokat, amelyek révén ezekhez a problémákhoz tudunk közelíteni.