
Remélhetőleg sikerül megakadályozni a teljes pusztulást
1,8 millió euróból, vissza nem térítendő támogatásból, illetve 52 ezer eurós saját hozzájárulásból tervezik felújítani a szászkézdi szász parasztvárat. A község polgármesteri hivatala sikeresen pályázott a 2014-2020 közötti időszak támogatási programjára, a pozitív elbírálás eredményéről a napokban kapták meg a hírt.
2017. március 14., 16:362017. március 14., 16:36
2017. március 14., 16:372017. március 14., 16:37
Erdélyben 200 körüli azoknak az erődítményeknek, parasztváraknak a száma, amelyeknek többségét restaurálni kellene ahhoz, hogy ne tűnjenek el végleg. Valamiféle előrelépés az utóbbi években már tapasztalható, 25 esetben már folynak a munkálatok, vagy már be is fejeződött a restaurálás – tudtuk meg László Lóránt történésztől, a Borsos Tamás Egyesület elnökétől, aki többször is szervezett történész kollégáinak kirándulást az erdélyi, királyföldi szász erődtemplomokhoz, várakhoz. Maros megyében többek közt Szászkézden, Zágorban, Apoldon, Dánoson, Szásznádason, Szászbogácson, Hétúron áll olyan szász erődítmény, amelyeket restaurálni kellene.
A 14. századra datált szászkézdi parasztvárat A kategóriás történelmi műemléknek nyilvánították, és felkerült az UNESCO világörökség listájára is, ám az utóbbi években annyira megrongálódott, hogy most már a látogatók testi épségét fenyegeti, illetve félő, hogy a falak összeomlásával eltűnik egy értékes műemlék – hívja fel a figyelmet a restaurálási munkálatok mielőbbi elkezdésének jelentőségére a szászkézdi polgármesteri hivatal weboldala. A falu nyugati szélén emelkedő 536 méter magas hegyen a 14. században épült a vár, amely a környező falvak lakosságának szolgált menedékhelyül. A leírások szerint háromszoros falgyűrű vette körül, falai 9–10 méter magasak voltak, illetve hat négyemeletes torony védte. A kurucok 1704-ben foglalták el, ám a császári csapatok hamarosan visszafoglalták tőlük. A várhegy alatt a középkor végén még kolostor is állt a feljegyzések szerint.
A falun átutazóknak leghamarabb a templom tűnik fel, amely 1493 és 1497 között épült, és amelyet a 16. században védőfalakkal vettek körbe. Ezeket a 19. században lerombolták. A várhoz onnan egy közepesen emelkedő, körülbelül félórás út vezet. Az 5000 négyzetméternyi alapterületen fekvő várnak a történetét az 1999-2000-ben végzett ásatások is tisztázták. Először három tornyot építettek a védőfalakhoz: a Kaputornyot, az Iskola- és a Fejedelem tornyot, a 17. századig pedig újabb emeltek: a Pap- és a Lőportornyot, míg a kaputornyot egy külső Őrtoronnyal és két újabb kőfallal erősítették meg. Ma már erősen megrongálódott állapotában látható a vár, amely néhol életveszélyes, de még mindig érdemes ellátogatni a Marosvásárhelytől nem messze, Segesvár irányában található erődítményhez.
A marosvásárhelyi tűzoltók egy lakástűzhöz vonultak ki pénteken délután, amely egy tömbház legfelső emeletén keletkezett.
Nem mindennapi tűzesethez riasztották a hatóságokat Székelyudvarhelyen, péntek délután: valaki a plázánál levő lakópark mögött egy betonkerítés tövében akart halat sütni. Azonban a lángok elharapóztak.
Az utóbbi években ismétlődő jelenség Székelyföldön, hogy a márciusi-áprilisi felmelegedést hirtelen visszatérő fagyok váltják. Ezek komoly károkat okozhatnak a gyümölcsösökben, teljesen el is veszhet az adott évi termés.
Pénteken délutánra sikerült teljesen eloltani a maroludasi hulladéklerakónál kedden délben keletkezett tüzet. A területet továbbra is megfigyelés alatt tartják.
Korlátozzák az áremeléseket és szigorítják az ellenőrzést Németországban, ahol a kutak naponta csak egyszer drágíthatnak, miközben több európai ország is beavatkozott az üzemanyagárak emelkedése miatt az utóbbi időszakban.
Idén januárban és februárban 13,17 százalékkal 1091-re nőtt a fizetésképtelenné vált cégek és egyéni vállalkozók (PFA) száma 2025 első két hónapjához viszonyítva – derül ki a cégnyilvántartási hivatal (ONRC) honlapján közzétett adatokból.
Meg is betegedhetünk, ha nem megfelelő húsból fogyasztunk, ezért csak ellenőrzött helyről vásároljunk, és kerüljük az interneten hirdetett, nem ellenőrzött termékeket. Hargita megyében elkezdődtek a húsvét előtti élelmiszer-biztonsági ellenőrzések.
Tavaly átlagban 4,917 millió nyugdíjast tartottak számon Romániában, mintegy 42 ezerrel kevesebbet, mint 2024-ben; az átlagnyugdíj 13,8 százalékkal 2936 lejre nőtt egy év alatt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet pénteken közzétett adataiból.
Imaéjszakára várják a híveket március 27-én, péntek este több erdélyi településen, ahol közösen imádkoznak a békéért és a háborúk áldozataiért.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken több sárga riasztást adott ki rossz időjárás miatt, amelyek hétfő reggelig az ország több mint felét, így Székelyföldet is érintik.
szóljon hozzá!