
Remélhetőleg sikerül megakadályozni a teljes pusztulást
1,8 millió euróból, vissza nem térítendő támogatásból, illetve 52 ezer eurós saját hozzájárulásból tervezik felújítani a szászkézdi szász parasztvárat. A község polgármesteri hivatala sikeresen pályázott a 2014-2020 közötti időszak támogatási programjára, a pozitív elbírálás eredményéről a napokban kapták meg a hírt.
2017. március 14., 16:362017. március 14., 16:36
2017. március 14., 16:372017. március 14., 16:37
Erdélyben 200 körüli azoknak az erődítményeknek, parasztváraknak a száma, amelyeknek többségét restaurálni kellene ahhoz, hogy ne tűnjenek el végleg. Valamiféle előrelépés az utóbbi években már tapasztalható, 25 esetben már folynak a munkálatok, vagy már be is fejeződött a restaurálás – tudtuk meg László Lóránt történésztől, a Borsos Tamás Egyesület elnökétől, aki többször is szervezett történész kollégáinak kirándulást az erdélyi, királyföldi szász erődtemplomokhoz, várakhoz. Maros megyében többek közt Szászkézden, Zágorban, Apoldon, Dánoson, Szásznádason, Szászbogácson, Hétúron áll olyan szász erődítmény, amelyeket restaurálni kellene.
A 14. századra datált szászkézdi parasztvárat A kategóriás történelmi műemléknek nyilvánították, és felkerült az UNESCO világörökség listájára is, ám az utóbbi években annyira megrongálódott, hogy most már a látogatók testi épségét fenyegeti, illetve félő, hogy a falak összeomlásával eltűnik egy értékes műemlék – hívja fel a figyelmet a restaurálási munkálatok mielőbbi elkezdésének jelentőségére a szászkézdi polgármesteri hivatal weboldala. A falu nyugati szélén emelkedő 536 méter magas hegyen a 14. században épült a vár, amely a környező falvak lakosságának szolgált menedékhelyül. A leírások szerint háromszoros falgyűrű vette körül, falai 9–10 méter magasak voltak, illetve hat négyemeletes torony védte. A kurucok 1704-ben foglalták el, ám a császári csapatok hamarosan visszafoglalták tőlük. A várhegy alatt a középkor végén még kolostor is állt a feljegyzések szerint.
A falun átutazóknak leghamarabb a templom tűnik fel, amely 1493 és 1497 között épült, és amelyet a 16. században védőfalakkal vettek körbe. Ezeket a 19. században lerombolták. A várhoz onnan egy közepesen emelkedő, körülbelül félórás út vezet. Az 5000 négyzetméternyi alapterületen fekvő várnak a történetét az 1999-2000-ben végzett ásatások is tisztázták. Először három tornyot építettek a védőfalakhoz: a Kaputornyot, az Iskola- és a Fejedelem tornyot, a 17. századig pedig újabb emeltek: a Pap- és a Lőportornyot, míg a kaputornyot egy külső Őrtoronnyal és két újabb kőfallal erősítették meg. Ma már erősen megrongálódott állapotában látható a vár, amely néhol életveszélyes, de még mindig érdemes ellátogatni a Marosvásárhelytől nem messze, Segesvár irányában található erődítményhez.
Több mint 4,2 millió lej értékben szabott ki bírságot a szeptember 21-25. közötti ellenőrzései során az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Februárban szűnt meg a Csejdet és Tófalvát Marosvásárhellyel összekötő buszjárat, és bár most sokan hiányolják, korábban kevesen vették igénybe a csejdi buszjáratot. Körvonalazódik a megoldás, de a bürokrácia miatt ez jócskán elhúzódhat.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is döntöttek arról, hogy kik lennének a minisztereik a Siegfried Mureșan által vezetett kormányban.
Az előválogatás során 1003 filmet nézett meg az előzsűri, amely 44 alkotást választott be az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál nemzetközi versenyprogramjába.
Rendhagyó megemlékezést és lovas napot tartanak szeptember 26-án, szombaton a bekecsi csata 110. évfordulója tiszteletére.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) tájékoztatása szerint az egészségbiztosítások informatikai platformja (PIAS) pénteken 22 órától 2026. szeptember 28-án, hétfőn 2 óráig nem lesz elérhető.
Nicușor Dan államelnök pénteken kihirdette a törvényt, amely eltörli annak lehetőségét, hogy a középiskolák külön felvételi vizsgát szervezzenek a kilencedik osztályba lépőknek.
Tavaly 8716 lej volt a havi bruttó átlagbér Romániában, 655 lejjel, azaz 8,1 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban; a nettó átlagbér 2024-hez képest 307 lejjel (6,2 százalékkal) 5266 lejre nőtt 2025-ben – közölte az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!