
Remélhetőleg sikerül megakadályozni a teljes pusztulást
1,8 millió euróból, vissza nem térítendő támogatásból, illetve 52 ezer eurós saját hozzájárulásból tervezik felújítani a szászkézdi szász parasztvárat. A község polgármesteri hivatala sikeresen pályázott a 2014-2020 közötti időszak támogatási programjára, a pozitív elbírálás eredményéről a napokban kapták meg a hírt.
2017. március 14., 16:362017. március 14., 16:36
2017. március 14., 16:372017. március 14., 16:37
Erdélyben 200 körüli azoknak az erődítményeknek, parasztváraknak a száma, amelyeknek többségét restaurálni kellene ahhoz, hogy ne tűnjenek el végleg. Valamiféle előrelépés az utóbbi években már tapasztalható, 25 esetben már folynak a munkálatok, vagy már be is fejeződött a restaurálás – tudtuk meg László Lóránt történésztől, a Borsos Tamás Egyesület elnökétől, aki többször is szervezett történész kollégáinak kirándulást az erdélyi, királyföldi szász erődtemplomokhoz, várakhoz. Maros megyében többek közt Szászkézden, Zágorban, Apoldon, Dánoson, Szásznádason, Szászbogácson, Hétúron áll olyan szász erődítmény, amelyeket restaurálni kellene.
A 14. századra datált szászkézdi parasztvárat A kategóriás történelmi műemléknek nyilvánították, és felkerült az UNESCO világörökség listájára is, ám az utóbbi években annyira megrongálódott, hogy most már a látogatók testi épségét fenyegeti, illetve félő, hogy a falak összeomlásával eltűnik egy értékes műemlék – hívja fel a figyelmet a restaurálási munkálatok mielőbbi elkezdésének jelentőségére a szászkézdi polgármesteri hivatal weboldala. A falu nyugati szélén emelkedő 536 méter magas hegyen a 14. században épült a vár, amely a környező falvak lakosságának szolgált menedékhelyül. A leírások szerint háromszoros falgyűrű vette körül, falai 9–10 méter magasak voltak, illetve hat négyemeletes torony védte. A kurucok 1704-ben foglalták el, ám a császári csapatok hamarosan visszafoglalták tőlük. A várhegy alatt a középkor végén még kolostor is állt a feljegyzések szerint.
A falun átutazóknak leghamarabb a templom tűnik fel, amely 1493 és 1497 között épült, és amelyet a 16. században védőfalakkal vettek körbe. Ezeket a 19. században lerombolták. A várhoz onnan egy közepesen emelkedő, körülbelül félórás út vezet. Az 5000 négyzetméternyi alapterületen fekvő várnak a történetét az 1999-2000-ben végzett ásatások is tisztázták. Először három tornyot építettek a védőfalakhoz: a Kaputornyot, az Iskola- és a Fejedelem tornyot, a 17. századig pedig újabb emeltek: a Pap- és a Lőportornyot, míg a kaputornyot egy külső Őrtoronnyal és két újabb kőfallal erősítették meg. Ma már erősen megrongálódott állapotában látható a vár, amely néhol életveszélyes, de még mindig érdemes ellátogatni a Marosvásárhelytől nem messze, Segesvár irányában található erődítményhez.
A legfrissebb tanulmány szerint Romániának a legnagyobb a medveállománya Európában, 10 600 és 12 700 közötti a barnamedvék száma az országban – számolt be pénteki brassói sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken megtekintette az észak-erdélyi (A3-as) autópálya két Bihar megyei szakaszának – a 26,35 kilométeres Berettyószéplak–Bisztraterebes és a 28,5 kilométeres Bisztraterebes–Bihar – munkálatait.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Hosszas előkészítés után hamarosan benyújtják a pályázatot a csíkszeredai vasút felett átívelő gyalogos és kerékpáros híd felépítésére. Ehhez naprakésszé tették a költségvetését 10 millió lejjel emelve a projekt korábban becsült értékét.
Novemberben 9,8 százalékon stagnált az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!