
Remélhetőleg sikerül megakadályozni a teljes pusztulást
1,8 millió euróból, vissza nem térítendő támogatásból, illetve 52 ezer eurós saját hozzájárulásból tervezik felújítani a szászkézdi szász parasztvárat. A község polgármesteri hivatala sikeresen pályázott a 2014-2020 közötti időszak támogatási programjára, a pozitív elbírálás eredményéről a napokban kapták meg a hírt.
2017. március 14., 16:362017. március 14., 16:36
2017. március 14., 16:372017. március 14., 16:37
Erdélyben 200 körüli azoknak az erődítményeknek, parasztváraknak a száma, amelyeknek többségét restaurálni kellene ahhoz, hogy ne tűnjenek el végleg. Valamiféle előrelépés az utóbbi években már tapasztalható, 25 esetben már folynak a munkálatok, vagy már be is fejeződött a restaurálás – tudtuk meg László Lóránt történésztől, a Borsos Tamás Egyesület elnökétől, aki többször is szervezett történész kollégáinak kirándulást az erdélyi, királyföldi szász erődtemplomokhoz, várakhoz. Maros megyében többek közt Szászkézden, Zágorban, Apoldon, Dánoson, Szásznádason, Szászbogácson, Hétúron áll olyan szász erődítmény, amelyeket restaurálni kellene.
A 14. századra datált szászkézdi parasztvárat A kategóriás történelmi műemléknek nyilvánították, és felkerült az UNESCO világörökség listájára is, ám az utóbbi években annyira megrongálódott, hogy most már a látogatók testi épségét fenyegeti, illetve félő, hogy a falak összeomlásával eltűnik egy értékes műemlék – hívja fel a figyelmet a restaurálási munkálatok mielőbbi elkezdésének jelentőségére a szászkézdi polgármesteri hivatal weboldala. A falu nyugati szélén emelkedő 536 méter magas hegyen a 14. században épült a vár, amely a környező falvak lakosságának szolgált menedékhelyül. A leírások szerint háromszoros falgyűrű vette körül, falai 9–10 méter magasak voltak, illetve hat négyemeletes torony védte. A kurucok 1704-ben foglalták el, ám a császári csapatok hamarosan visszafoglalták tőlük. A várhegy alatt a középkor végén még kolostor is állt a feljegyzések szerint.
A falun átutazóknak leghamarabb a templom tűnik fel, amely 1493 és 1497 között épült, és amelyet a 16. században védőfalakkal vettek körbe. Ezeket a 19. században lerombolták. A várhoz onnan egy közepesen emelkedő, körülbelül félórás út vezet. Az 5000 négyzetméternyi alapterületen fekvő várnak a történetét az 1999-2000-ben végzett ásatások is tisztázták. Először három tornyot építettek a védőfalakhoz: a Kaputornyot, az Iskola- és a Fejedelem tornyot, a 17. századig pedig újabb emeltek: a Pap- és a Lőportornyot, míg a kaputornyot egy külső Őrtoronnyal és két újabb kőfallal erősítették meg. Ma már erősen megrongálódott állapotában látható a vár, amely néhol életveszélyes, de még mindig érdemes ellátogatni a Marosvásárhelytől nem messze, Segesvár irányában található erődítményhez.
Négy megyében másodfokú (narancssárga jelzésű), 12 megye folyóvizeire elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el vasárnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
Lassan elhagyja térségünket a hétvégi lehűlést okozó mediterrán ciklon, hétfőig azonban még marad a csapadékos időjárás: az ország nagy részén eső, a hegyvidéken pedig havazás várható. Ezt követően javulásnak indul az időjárás.
Krisztus, a béke királya, ma is azt kiáltja keresztjéről: tegyétek le a fegyvert, emlékezzetek, hogy testvérek vagytok – mondta XIV. Leó pápa a Szent Péter téren bemutatott virágvasárnapi misén, amellyel megnyitotta a húsvéti nagyhetet.
Jelentős mennyiségű csapadék várható, a hegyekben pedig több centiméternyi hó fog esni, ugyanakkor több folyó is megáradhat a hétfőn délutánig érvényes riasztás szerint – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Hét ember sérült meg egy közlekedési balesetben szombaton késő este a Kolozs megyei Aranyosegerbegyen (Viișoara).
Beregszászon, Ungváron és Csíkszeredában vennék át legtöbben a szavazási levélcsomagjukat, a három külképviseleten több mint 27 ezren vennék át a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap sárga jelzésű riasztást adott ki jelentős mennyiségű csapadék, a hegyekben pedig havazás miatt, amely hétfő reggelig az ország közel felét – Hargita és Kovászna megyét is – érinti.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
szóljon hozzá!