
Remélhetőleg sikerül megakadályozni a teljes pusztulást
1,8 millió euróból, vissza nem térítendő támogatásból, illetve 52 ezer eurós saját hozzájárulásból tervezik felújítani a szászkézdi szász parasztvárat. A község polgármesteri hivatala sikeresen pályázott a 2014-2020 közötti időszak támogatási programjára, a pozitív elbírálás eredményéről a napokban kapták meg a hírt.
2017. március 14., 16:362017. március 14., 16:36
2017. március 14., 16:372017. március 14., 16:37
Erdélyben 200 körüli azoknak az erődítményeknek, parasztváraknak a száma, amelyeknek többségét restaurálni kellene ahhoz, hogy ne tűnjenek el végleg. Valamiféle előrelépés az utóbbi években már tapasztalható, 25 esetben már folynak a munkálatok, vagy már be is fejeződött a restaurálás – tudtuk meg László Lóránt történésztől, a Borsos Tamás Egyesület elnökétől, aki többször is szervezett történész kollégáinak kirándulást az erdélyi, királyföldi szász erődtemplomokhoz, várakhoz. Maros megyében többek közt Szászkézden, Zágorban, Apoldon, Dánoson, Szásznádason, Szászbogácson, Hétúron áll olyan szász erődítmény, amelyeket restaurálni kellene.
A 14. századra datált szászkézdi parasztvárat A kategóriás történelmi műemléknek nyilvánították, és felkerült az UNESCO világörökség listájára is, ám az utóbbi években annyira megrongálódott, hogy most már a látogatók testi épségét fenyegeti, illetve félő, hogy a falak összeomlásával eltűnik egy értékes műemlék – hívja fel a figyelmet a restaurálási munkálatok mielőbbi elkezdésének jelentőségére a szászkézdi polgármesteri hivatal weboldala. A falu nyugati szélén emelkedő 536 méter magas hegyen a 14. században épült a vár, amely a környező falvak lakosságának szolgált menedékhelyül. A leírások szerint háromszoros falgyűrű vette körül, falai 9–10 méter magasak voltak, illetve hat négyemeletes torony védte. A kurucok 1704-ben foglalták el, ám a császári csapatok hamarosan visszafoglalták tőlük. A várhegy alatt a középkor végén még kolostor is állt a feljegyzések szerint.
A falun átutazóknak leghamarabb a templom tűnik fel, amely 1493 és 1497 között épült, és amelyet a 16. században védőfalakkal vettek körbe. Ezeket a 19. században lerombolták. A várhoz onnan egy közepesen emelkedő, körülbelül félórás út vezet. Az 5000 négyzetméternyi alapterületen fekvő várnak a történetét az 1999-2000-ben végzett ásatások is tisztázták. Először három tornyot építettek a védőfalakhoz: a Kaputornyot, az Iskola- és a Fejedelem tornyot, a 17. századig pedig újabb emeltek: a Pap- és a Lőportornyot, míg a kaputornyot egy külső Őrtoronnyal és két újabb kőfallal erősítették meg. Ma már erősen megrongálódott állapotában látható a vár, amely néhol életveszélyes, de még mindig érdemes ellátogatni a Marosvásárhelytől nem messze, Segesvár irányában található erődítményhez.
Csalásra figyelmeztet az Országos Közúti Infrastruktúrát Kezelő Társaság: az utóbbi időszakban megszaporodtak azok a hamis üzenetek, amelyek az intézmény nevében pénzt akarnak kicsalni az autósoktól.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor kedden este kijelentette, hogy a kormánynak a korábbi döntését felülvizsgálva a felére kellene csökkentenie helyi adókat és illetéket, mert „nem lehet a nép ellenében kormányozni”.
Noha az európai uniós elvárásoktól messze elmarad a hulladék-újrahasznosítás aránya Hargita megyében, a gyergyóremetei hulladéklerakó láthatóan nagyot javított a megye hulladékgazdálkodási adatain. A települések között viszont nagy különbségek vannak.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint jelenleg egyetlen pártnak sem érdeke a kormány megbuktatása, mert „ebben a Románia számára sorsdöntő időszakban” senkinek sem áll érdekében a kormányválság.
A gyermeknevelési díj egészségbiztosítási járulékkötelezettségének (CASS) eltörlését sürgette kedden a Facebook-oldalán a munkaügyi miniszter.
A Országos Kifizetési és Szociális Felügyeleti Ügynökség (ANPIS) kedden bejelentette, hogy ebben a hónapban korábban utalják a szociális juttatásokat, mivel február 8., a megszokott kifizetési nap vasárnapra esik.
Hivatalos lépéseket tesznek a kormánynál az adóterhek mérséklése érdekében: a helyi adók felülvizsgálatát kezdeményezik – jelentette be az RMDSZ. A szövetség szerint a kormány sürgősségi kormányrendelettel lépni tud.
Idén januárban 33 százalékkal kevesebb új autót helyeztek forgalomba Romániában, mint 2025 első hónapjában – derül ki a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületének (APIA) kedden közzétett előzetes adataiból.
Mihai Fifor szociáldemokrata párti képviselő szerint Ilie Bolojan miniszterelnök megszorító intézkedései az ország stabilitásának legfőbb pilléreit gyengítik.
A várakozás, bizakodás ellenére úgy tűnik, nincs lehetőség arra, hogy a helyi önkormányzatok csökkentsék a 2026-os évre vonatkozó helyi adók mértékét. A pénzügyminisztérium álláspontja szerint ez törvénybe ütköző lenne.
szóljon hozzá!