Ezrek ünnepeltek a Postaréten

Az emlékműnél főként marosvásárhelyiek, de közelebbi és távolabbi települések lakói is jelen voltak – a vámosgálfalviak táblával is jelezték jelenlétüket –, hogy leróják kegyeletüket a nemzet forradalmi ifjúságának emléke előtt. Szabó László felsővárosi református lelkész emlékező beszéde után felolvasták Victor Ponta román kormányfő üzenetét, amelyben kiemelte: a pesti forradalmi ifjúság által összeállított 12 pontból 11 fellelhető a balázsfalvi kiáltványban is, ami bizonyítja, hogy a két nép ugyanazokért az ideálokért szállt síkra. „Az én üzenetem a tisztelet, a párbeszéd, a szolidaritás üzenete is” – fogalmazott a román miniszterelnök. Ezután a Lukács Bence Ákos csíkszeredai konzul Orbán Viktor magyar kormányfőnek az elszakított országrészek magyarjaihoz intézett üzenetét olvasta fel. Magyarország volt az egyetlen az európai államok közül, ahol nem hunyt ki a forradalom lángja az 1848-as év elején. A nemzeti múzeum lépcsőjéről indult forradalmi lendület átfogta az akkori egész magyar hazát – üzente a magyar miniszterelnök, utalva arra is, hogy a mai határon túli magyarok elődei ugyanúgy vették ki részüket a szabadságért való küzdelemben, mint a mai anyaország lakosságának elődei.

Köllő Magor Örs Petőfi-verset mondott, utána Weinraub Dániel és Iszali Ede bolyais-diákok emlékeztek a nap jelentőségére. Őket követte az összevont kórusok által előadott Kossuth-nóta válogatás.

Peti András marosvásárhelyi alpolgármester ünnepi beszédében a közömbösség veszélyére figyelmeztetett annak kapcsán, hogy sokan vannak még a vásárhelyiek között, akik jeles ünnepeinken – mint ezen a mostanin is – megelégednek azzal, hogy lélekben legyenek jelen. Emlékeztetett arra, hogy pontosan 140 évvel ezelőtt a vásárhelyiek közadakozásal emelték a székely vértanúk emlékművét. Akkor az együttgondolkodás, együtt cselekvés élő valóság volt ebben a városban. Mintegy véletlenszerű – mondotta –, hogy Gállfy Mihály az itt kivégzett és itt nyugvó székely vértanú épp 37 éves volt, mint ő most, három gyerek apja volt, akárcsak ő. Ezért is érzi kötelességének emlékezni a március 15-ei eseményekre.

Soós Zoltán, a megyei múzeum igazgatója az 1848-as összefogásra hívta fel a figyelmet, amikor különböző pártállású, világnézetű, nemzetiségű és életkorú emberek minden torzsalkodást félretéve vettek részt a nemzet megújítását célzó mozgalomban és a honvédő harcokban. Ilyen összefogásra van ma is szükség Marosvásárhelyen és Erdélyben – hangsúlyozta. Emlékeztetett, hogy jövő évben ünnepeljük a város szabad királyi város rangra való emelésének 400. évfordulóját, s akkor is szükségünk lesz az együtt-munkálkodásra, hogy méltóképpen emlékezhessünk a kimagasló történelmi eseményre.

Ezután Szalma Szilárd mondott el Petőfi-verset, Ritziu Ilka Krisztina énekelt, majd Kecskés Csaba unitárius esperes imádkozott az egybegyűlt tömeggel. Jelen volt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt megyei vezetősége is, ők is koszorúztak az emlékműnél, akárcsak az RMDSZ megyei és városi szervezetei, intézmények, szervezetek, községi polgármesteri hivatalok és magánszemélyek.

A megemlékező ünnepség a két himnusz eléneklésével zárult.